MSZP: félmilliárdot vesztett el Ferencváros

Az MSZP szerint mintegy félmilliárd forintot vesztett el a városrehabilitációból Ferencváros a kerületi vezetés miatt.

Pál Tibor, az MSZP kerületi frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a városrehabilitáció húsz éve Ferencváros egyik büszkesége, régi, lepusztult házakat újítanak fel, és 2010-ig ez folytatódott is.
A városrehabilitáció forrása a kerület saját pénzéből, kormányzati forrásból és vállalkozói tőkéből, valamint nagyrészt fővárosi támogatásból adódik össze - ismertette Pál Tibor.

Elmondta, hogy minden évben négy-öt ház felújítására nyertek pályázatot, 2010-ben három Balázs Béla utcai, valamint egy Viola utcai lakóházra nyertek el felújítási forrást. A fővárossal kötött szerződés szerint ezeket a házakat 2013 végéig fel kellett volna újítani - mondta Pál Tibor, hozzátéve: négy év nem volt elegendő ennek megvalósítására, ezért a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a felújításokra biztosított vissza nem térítendő támogatásokat elvonja. A házakra jutó 1,9 milliárd forintból tehát mintegy 500 millió forint elvonásáról döntöttek - közölte.
"Ez azért történt, mert a kerületi vezetés négy év alatt nem volt képes felújítani ezeket a lakóházakat" - fogalmazott.
Pál Tibor azt is mondta, hogy Tarlós István főpolgármester nemhogy segítené Ferencvárost, hanem most már csak árt a kerületnek.

Közölte, kezdeményezik, hogy az ügy miatt a kerület polgármestere hívjon össze rendkívüli képviselő-testületi ülést. Meg kell nézni, hogy a költségvetésből honnan lehet a szükséges mintegy félmilliárdot összeszedni, és azt ki a felelőse a támogatás elvesztésének - mondta Pál Tibor.
Elmondta azt is, hogy Gegesy Ferenc volt kerületi polgármester lehet a demokratikus ellenzék közös ferencvárosi polgármester-jelöltje.

Szerző

Az izraeli hadsereg tudatta, hogy eltűnt egy katonája

Az izraeli hadsereg kedd reggel arról tájékoztatott, hogy egyik sebesült katonája egy vasárnapi támadásban eltűnt - közölte a Háárec című újság honlapja.

A hadsereg bejelentése szerint egy harci járművet ért páncéltörő rakétás támadás után tűnt el egy katona. A katonai szóvivő elmondta, hogy azonosították a támadásban meghalt hat katona földi maradványait, de a járművön tartózkodó hetedik katona hiányzik.

Értesítették az incidensben érintett hét családot a történtekről, és tovább folytatják az erőfeszítéseket a hetedik katona azonosítása, vagy hollétének meghatározása érdekében.
A Hamász vasárnap bejelentette, hogy elrabolt egy izraeli katonát, Izrael ezt akkor cáfolta.

A felrobbantott páncélozott harci járműről eltűnt hetedik katona nevét Izraelben egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A szakértők feltételezése szerint a férfi valószínűleg életét vesztette, nagyon kicsi az esélye, hogy túlélte a támadást. A Mááriv című újság honlapja szerint a család tagjai mégis reménykednek, hogy fiuk életben van.

A Hamász vasárnap azt jelentette, hogy egy Saul Áron nevű katonát raboltak el. A bejelentést a Gázai övezetben és Ciszjordániában is ünneplés fogadta.
Jeruzsálem a múltban már többször folytatott tárgyalásokat katonák földi maradványainak izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokra való kicseréléséről.

Szerző

Maláj utasszállító - Uniós külügyminiszterek fegyverembargót emlegetnek

Több uniós külügyminiszter is említést tett arról kedd reggel az EU külügyi tanácsára érkezve, hogy fegyverembargót kellene bevezetni Oroszországgal szemben a maláj légitársaság MH17-es járatának kelet-ukrajnai katasztrófája miatt.

Óvatosabban fogalmazott a tanácskozáson elnöklő Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője, aki arról beszélt, hogy a miniszterek tanácsa több módon is továbbléphet. Egyúttal úgy vélte: kemény vita várható az esetleges újabb büntetőintézkedésekről.
"A külügyminiszterek lépni fognak, és lépniük is kell" - jelentette ki Catherine Ashton, aki mindenekelőtt annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megfelelő hozzáférést kell biztosítani a repülőgép-szerencsétlenség helyszínéhez, az áldozatok földi maradványait pedig a kellő tisztelettel kell kezelni.

Carl Bildt svéd külügyminiszter ugyanakkor arról beszélt, hogy korszerűsített T-64-es harckocsikat látott Donyeck utcáin készült felvételeken.
"Azokat nem lehet beszerezni a sarki fűszeresnél. Mindannyian tudjuk, honnan származnak"- húzta alá Bildt, aki szerint "már egy ideje" érvényben kellene legyen a fegyvereladási tilalom Oroszországgal szemben. Bildt úgy vélte: "nehezen védhető" ha a maláj gép lelövése után bárki fegyvereket ad el Moszkvának. A fegyverembargó bevezetésének ügyét az osztrák, a litván és a spanyol miniszter is említette. Ez utóbbi hozzátéve ugyanakkor: annak elrendeléséhez rendkívüli uniós csúcsot kellene összehívni. A cseh külügyminiszter is azon a véleményen volt, hogy a már márciusban kilátásba helyezett, széleskörű gazdasági szankciók életbe léptetéséről az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak kellene határoznia.
Az európai diplomácia kereszttüzében a fegyvereladások ügyében első sorban Franciaország áll, amely korábban kötött szerződések alapján két Mistral típusú hadihajó leszállítását tervezi Moszkvának. Erre utalt Bildt is, amikor nehezen védhetőnek nevezte az ilyen ügyleteket. David Cameron brit miniszterelnök pedig korábban úgy fogalmazott: ez Nagy-Britanniában elképzelhetetlen volna a gép lelövését követően. Franciaország álláspontja az, hogy szerződésszegés volna, ha nem szállítaná le a hadihajókat, s míg az Európai Tanács azt nem tiltja meg, addig minden halad a maga útján. Laurent Fabius francia külügyminiszter kedd reggel nem kommentálta az erre vonatkozó megjegyzéseket.
Dalia Grybauskaite litván államfő éles bírálatot fogalmazott meg a Franciaországnak 1,2 milliárd eurót hozó üzlettel szemben, az európai politikai "misztralizációjáról" beszélt.

"Az értékeket és a biztonságot feláldozzák az üzlet oltárán, miközben a "vedd meg és uralkodj" elve érvényesül" - utalt az elnök a litván közmédiának adott nyilatkozatban arra, hogy Moszkva a pénzével igyekszik megosztani Európát.
"Katonai technológia eladása Oroszországnak a jelen körülmények között elfogadhatatlan" - nyomatékosította Grybauskaite.
Az Európai Tanács legutóbbi rendkívüli ülésén, a múlt héten úgy döntött: ki kell szélesíteni azok körét, akik büntetőintézkedésekkel sújthatók, s úgy döntött: bárki és bármely cég vagy szervezet, "entitás" ellen elrendelhetőek szankciók, aki vagy amely anyagilag vagy pénzügyileg támogatja Ukrajna függetlenségének, területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetését, fenyegetését.

Szerző