önkormányzati választások;Ab-döntés;Nemzeti Választási Bizottság;

2014-07-23 07:05:00

Megkülönböztetett fővárosi voksok

Várhatóan október 12-én választunk önkormányzati képviselőket és polgármestereket. Erre lehet legalábbis számítani a Nemzeti Választási Bizottság csütörtöki ülésének meghívójából, mely feltételezi, addigra kiírja a helyhatósági választás időpontját Áder János államfő. Noha az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szabad utat nyitott a választás kitűzésének, az új, elsősorban a fővárosi közgyűlést érintő választási szabályok alkotmányossága továbbra is megkérdőjelezhető, sőt, súlyos nemzetközi eljárásokkal is számolni lehet.

Az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer nem működött Budapesten, ugyanis a kerületi polgármestereknek nem kellett egyeztetniük a fővárossal. Ez fog megváltozni a jövőben - mondta Gulyás Gergely az Echo Televízióban. Az Országgyűlés fideszes alelnöke szerint az új törvény révén a helyhatósági választás közvetlenebb lesz, mint korábban. És bár a kerületi érdekek megjelennek majd a döntéshozatali folyamatban, kizárólagossá nem válhatnak.

Gulyás azonban nem mondott igazat. Eddig is képviselők lehettek ugyanis a fővárosi közgyűlésben a kerületi polgármesterek, amennyiben az induló pártok listáján szerepeltek, s megválasztották őket közgyűlési képviselőnek. A jelenlegi ciklusban is van két kerületi polgármester képviselő: mindketten fideszesek, a XXI. kerületet vezető Németh Szilárd és az Újpestet irányító Wintermantel Zsolt is tagja a közgyűlésnek. A Fidesz tehát, amennyiben azt kívánta elérni, hogy a kerületi érdekek képviselete megjelenjen a közgyűlésben, csak annyit kellett volna tennie, hogy a fővárosi listáján bejutó helyen szerepelteti az amúgy kerületi szinten hagyományosan sikeres polgármestereit.

Emlékezetes: ősztől a polgármesterek nem lehetnek majd egyben országgyűlési képviselők, sőt, az új önkormányzati törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályai - épp a fővárosi fideszes polgármesterek javaslatára - azt is előírták: a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, kivéve, hogy a budapesti kerületi polgármester a fővárosi képviselő-testület tagja lehet.

Magyarán hiába alkotott szabályokat a kormányoldal a politikusi álláshalmozás ellen, a kerületek fideszes vezetői már ekkor is többletjogot kaptak arra, hogy egyúttal a közgyűlésbe is megválasszák őket. Csakhogy az új rendszerrel meg sem kell válasszák őket, automatikusan a 23 polgármester alkotja majd a közgyűlés kétharmadát, ami annyit tesz, hogy a fővárosi önkormányzat valamennyi döntését ezek, a gyakran egymással is viaskodó kerületi érdekképviselők határozzák majd meg.

Ráadásul az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése, valamint a hatályban hagyott önkormányzati választási törvénymódosítás semmilyen módon nem orvosolja az új rendszerben teljesen egyértelmű szavazategyenlőtlenséget. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyes kerületek közötti földrajzi és lakosságszámbeli különbségek azt eredményezik: egy ötödik kerületi állampolgár szavazata egy tizenharmadik kerületi választóénak sokszorosát éri.

Az új rendszerben ugyanis a 23 kerületi polgármester úgy kap egy-egy mandátumot, hogy jelentősen eltérő lakosságszámú városrészeket képviselnek. Az I. kerület például 24 ezer lakosú, a belvárosban 26 ezren élnek, míg a XIII. kerület 119 ezer, a XIV. kerület pedig több mint 124 ezer lakost tudhat magáénak. Ekkora különbséget az sem egyenlíthet ki, hogy a törvénymódosítás értelmében 9, kompenzációs listán mandátumot nyert képviselő is bekerül a közgyűlésbe.

Sőt, az aránytalanságon még rontott is az Ab hétfői döntése, mely szerint a kompenzációs mandátumok kiosztásánál alkotmánysértő lett volna a kerületek lélekszáma alapján súlyozni a töredékszavazatokat. Míg ezt az Ab a szavazategyenlőség elvét sértő megoldásnak találta és megsemmisítette, az eredeti alkotmánysértéssel - azaz a kerületek közötti különbségekből fakadó egyenlőtlenséggel -, valamint a választójog gyakorlásának közvetlenségét sértő rendszerrel semmit sem kezdett.

Gulyás Gergely abban sem mondott igazat, hogy az önkormányzati választás közvetlenebb lesz, mint korábban, hiszen az állampolgárok ezentúl budapestiként nem is dönthetnek majd, csak kerületiként. "A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják" - áll az alaptörvényben. Magyarán a budapestiek a város önkormányzatának számító közgyűlés tagjait közvetlenül választják, most viszont valójában nem is lesz ilyen voksolás.

S noha az Ab szerint nem áll fenn a közvetlen választás alkotmányban garantált jogának sérelme, egyáltalán nem biztos, hogy a fővárosi állampolgárok nem fordulnak nemzetközi bírói fórumokhoz ezen alapjoguk elvétele, valamint a szavazatuk egyenlőségének sérelme miatt. Miután pedig - mint arra Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményében felhívta a figyelmet - Magyarország vállalt nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségei is korlátozzák a jogalkotót abban, miféle választási rendszert alakít ki, könnyen előfordulhat, hogy a szavazategyenlőség elvének ilyen durva, valójában kiegyensúlyozatlanul hagyott sérelme miatt komolyabb nemzetközi szankciók elébe néz Magyarország.

Október 12-én szavazunk?
Várhatóan ma vagy holnap kiírja az önkormányzati választást az államfő. Áder János ezek szerint október 12-ét választhatta a voksolás napjának, hiszen ehhez a dátumhoz szükséges, hogy a köztársasági elnök csütörtök éjfélig nyilatkozzon. A Nemzeti Választási Bizottság hivatalos meghívója szerint márpedig holnap, azaz július 24-én a testület első napirendi pontja "a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése (a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásának kitűzése függvényében)" lesz. Ebből arra lehet következtetni, hogy az államfő még ezelőtt az ülés előtt színt vall az önkormányzati választás dátumáról.
Az alaptörvény szerint egyébként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását októberben kell megtartani, az egyik vasárnapon. Idén októberben négy vasárnap lesz: 5-én, 12-én, 19-én és 26-án, melyek közül az első már kiesett, aznap biztosan nem választunk. A választási eljárási törvény szerint ugyanis az önkormányzati választás napjának a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé kell esnie. Amennyiben az államfő úgy dönt, hogy október 12-re tűzi ki a voksolást, akkor erre július 24-én, azaz csütörtökön éjfélig van lehetősége. Ha azonban október utolsó vasárnapjára teszi a szavazást, és a lehetséges száz nap helyett csak a voksolás előtt 80 nappal tűzi ki, akkor erre egészen augusztus 7-én éjfélig lehetősége van.

Maradt az alkotmányellenes helyzet

Bár az Ab döntésével jogilag megnyitotta az utat az őszi önkormányzati választások kiírása előtt, a kormánypártok által kialakított alkotmányellenes helyzetet nem sikerült megszüntetnie - nyilatkozta az MTI-nek Pozsár-Szentmiklósy Zoltán. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének oktatója, a volt Országos Választási Bizottság egykori tagja úgy fogalmazott: az Ab helyesen ismerte fel a problémát, vagyis azt, hogy az Országgyűlés önkormányzati választásokat érintő júniusi törvénymódosítása után a fővárosi választók szavazatainak súlya között jelentős különbség is lehet, attól függően, hogy melyik kerületben adták le azt. Ám döntésével nem orvosolta az alkotmánysértést a testület.

Az Ab korábban úgy foglalt állást, hogy a választókerületek lakosságszámában a kétszeres különbség sem fogadható el, miközben a fővárosi kerületek lakosságszámában hat-hétszeres különbségek is vannak - fejtette ki Pozsár-Szentmiklósy, aki szerint az Ab most tévesen gondolja úgy, hogy a következő fővárosi közgyűlés többségét alkotó polgármesterek kettős szavazati többségi mechanizmusa megoldást jelent majd erre a helyzetre.

Hangsúlyozta, a közgyűlés tagjainak döntéshozatali módjával nem ellensúlyozható egy egyenlőtlen választási rendszer eredménye, ráadásul egyes esetekben, például a titkos szavazásoknál a döntéshozatalban is nehézségek adódhatnak (erre egyébként több különvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró is felhívta a figyelmet - a szerk.). Az "egyenlőtlen játékszabályok" miatt a szakértő szerint továbbra is kérdéses az őszi fővárosi önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozás alkotmányossága. Pozsár-Szentmiklósy emellett az alkotmányosság elveivel ellentétesnek nevezte azt is, hogy a kormányoldal a parlamenti konszenzus nélkül módosította a választási törvényt, ráadásul mindössze négy hónappal a voksolás várható időpontja előtt.