Előfizetés

Új alkotmány Thaiföldön

Elfogadta az ideiglenes thaiföldi alkotmányt Bhumibol Adulyadej király. Az alaptörvényt a katonai junta tette közzé. Az ideiglenes alkotmány egyebek mellett átmeneti polgári kormányzat és egy úgynevezett reformtanács életre hívását tartalmazza. A hadsereg május 22-én vette át a hatalmat. Választásokat, s a demokráciához való visszatérést ígérte az új alkotmány elfogadásáig.

A hadsereg májusban vezetett be rendkívüli állapotot. Az ázsiai országban fél évig tartottak a kormányellenes megmozdulások, lemondott a kormány, és nem volt működő adminisztráció. A fegyveres erők széleskörű felhatalmazással ruházták fel magukat, de hatalomátvételük után hangsúlyozták, nem puccsot hajtottak végre.

Leváltják a vállalati vezetőket

A szerb kormány a nagy közvállalatok pártalapon kinevezett igazgatóinak leváltására készül, s a belgrádi napilapok szerint augusztus 4-éig elsőként a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), a Szerbiai Vasutak, a Koridor és a Srbijagas közvállalatok igazgatói válhatnak meg tisztségüktől – írta a vajma.info. A lapok emlékeztetnek Aleksandar Vučić kormányfő minap tett kijelentésére, miszerint a pártkádereknek a közvállalatoknál befellegzett, a nagy rendszereket ezentúl szakemberek fogják irányítani. 

A Novosti és a Kurir úgy tudja, hogy a most beinduló tisztogatás első “áldozatai” a haladók köréből az EPS élén álló Aleksandar Obradović, a Koridor közvállalat igazgatója, Dmitar Đurović és a Szerbiai Vasutakat irányító Dragoljub Simonović lesz, míg a szocialisták pártkáderei közül Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója készülődhet menesztésére. A Kurir szerint rajtuk kívül munkájára már “sok sárga lapot kapott”, a civil légiirányítás élén álló Milan Živanović is.

A Novosti kiemeli, megteremtődtek mindazok a politikai feltételek, hogy végre alkalmazni tudják azt a 2012-ben meghozott törvényt, amely előirányozza, hogy az állami közvállalatok igazgatóit nyilvános pályázat útján kell megválasztani.

Kiirtják Irakban a keresztény közösséget

Brutálisan lépnek fel az iszlamisták az általuk Irak és Szíria területén létrehozott „kalifátusban” a nem muzulmánok ellen. Több száz keresztény menekült el Moszul városából. A keresztényeket hangosanbeszélőn szólítják fel arra: két lehetőség közül választhatnak. Vagy áttérnek a muzulmán hitre, vagy hagyják el a várost. Aki nem engedelmeskedik, arra lesújtanak. Sokan ezért pánikszerűen menekültek el Moszulból az elmúlt napok folyamán. 

Médiaértesülések szerint sok családot kirabolták a milicisták a különböző ellenőrző pontoknál. Moszul a káld, asszíriai és örmény egyház fellegvárának számított. Az iszlamisták kiirthatják a kereszténységet a „kalifátus” területéről. Ugyanakkor olyan hírek is elterjedtek, amely szerint nem minden keresztény hagyta el Moszult. Alighanem azokról a tehetősebb családokról van szó, amelyek hajlandóak „fejpénzt” fizetni helyben maradásukért. Ez a gyakorlat az Oszmán Birodalomban terjedt el: a zsidók és a keresztények pénzért megválthatták vallásgyakorlásukat.

Az Iszlám Állam fundamentalista fegyveresei hatalmas N betűt festettek fel a keresztények házaira. A keresztényeket az arabok „nazarénusoknak” is nevezik. Egy Moszulból elmenekült keresztény arról számolt be, hogy kezdetben az iszlamisták együttműködőek voltak, s bántatlanságot ígértek nekik. Később azonban „megmutatták barbár arcukat” – közölte egy menekült. Az amerikaiak 2003-as iraki bevonulása előtt 1-1,5 millióra tették az iraki lakosság lélekszámát. Egy részük valamely közel-keleti keresztény egyházhoz tartozott, másik részük katolikus volt. Az amerikai jelenlét után azonban egyre több támadás érte a keresztényeket a szunniták részéről. A milicisták papokat, püspököket raboltak el, merényletet hajtottak végre templomok ellen. Túszaikért váltságdíjat követeltek. Ennek következtében a keresztények nagy része elmenekült, körülbelül 300 ezren maradtak az országban. Az Iszlám Állam fellépésével azonban még drámaibbá vált a helyzet. Sokan a kurd területekre menekültek az iszlamisták elől. Ferenc pápa arra kérte a híveket, imádkozzanak az üldözött iraki keresztényekért. Hétfőn az ENSZ BT is elítélte az iraki keresztényüldözést.

A fegyveresek a síitákat sem kímélték, lerombolták mecseteiket. A szélsőséges szunniták „eretneknek” tartják a síitákat.