A hadsereg májusban vezetett be rendkívüli állapotot. Az ázsiai országban fél évig tartottak a kormányellenes megmozdulások, lemondott a kormány, és nem volt működő adminisztráció. A fegyveres erők széleskörű felhatalmazással ruházták fel magukat, de hatalomátvételük után hangsúlyozták, nem puccsot hajtottak végre.
A Novosti és a Kurir úgy tudja, hogy a most beinduló tisztogatás első “áldozatai” a haladók köréből az EPS élén álló Aleksandar Obradović, a Koridor közvállalat igazgatója, Dmitar Đurović és a Szerbiai Vasutakat irányító Dragoljub Simonović lesz, míg a szocialisták pártkáderei közül Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója készülődhet menesztésére. A Kurir szerint rajtuk kívül munkájára már “sok sárga lapot kapott”, a civil légiirányítás élén álló Milan Živanović is.
A Novosti kiemeli, megteremtődtek mindazok a politikai feltételek, hogy végre alkalmazni tudják azt a 2012-ben meghozott törvényt, amely előirányozza, hogy az állami közvállalatok igazgatóit nyilvános pályázat útján kell megválasztani.
Médiaértesülések szerint sok családot kirabolták a milicisták a különböző ellenőrző pontoknál. Moszul a káld, asszíriai és örmény egyház fellegvárának számított. Az iszlamisták kiirthatják a kereszténységet a „kalifátus” területéről. Ugyanakkor olyan hírek is elterjedtek, amely szerint nem minden keresztény hagyta el Moszult. Alighanem azokról a tehetősebb családokról van szó, amelyek hajlandóak „fejpénzt” fizetni helyben maradásukért. Ez a gyakorlat az Oszmán Birodalomban terjedt el: a zsidók és a keresztények pénzért megválthatták vallásgyakorlásukat.
Az Iszlám Állam fundamentalista fegyveresei hatalmas N betűt festettek fel a keresztények házaira. A keresztényeket az arabok „nazarénusoknak” is nevezik. Egy Moszulból elmenekült keresztény arról számolt be, hogy kezdetben az iszlamisták együttműködőek voltak, s bántatlanságot ígértek nekik. Később azonban „megmutatták barbár arcukat” – közölte egy menekült. Az amerikaiak 2003-as iraki bevonulása előtt 1-1,5 millióra tették az iraki lakosság lélekszámát. Egy részük valamely közel-keleti keresztény egyházhoz tartozott, másik részük katolikus volt. Az amerikai jelenlét után azonban egyre több támadás érte a keresztényeket a szunniták részéről. A milicisták papokat, püspököket raboltak el, merényletet hajtottak végre templomok ellen. Túszaikért váltságdíjat követeltek. Ennek következtében a keresztények nagy része elmenekült, körülbelül 300 ezren maradtak az országban. Az Iszlám Állam fellépésével azonban még drámaibbá vált a helyzet. Sokan a kurd területekre menekültek az iszlamisták elől. Ferenc pápa arra kérte a híveket, imádkozzanak az üldözött iraki keresztényekért. Hétfőn az ENSZ BT is elítélte az iraki keresztényüldözést.
A fegyveresek a síitákat sem kímélték, lerombolták mecseteiket. A szélsőséges szunniták „eretneknek” tartják a síitákat.
