Megerősítette lapunk várakozását az államfő, és szerdán kiírta az idei önkormányzati választást. Áder János a második októberi vasárnapot, 12-ét választotta a voksolás időpontjának. Az elnöki hivatal holnapján közzétett nyilatkozat szerint az államfő úgy látja, "azzal, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése pontot tett a választások rendjét befolyásoló vitás kérdések mindegyikére, minden akadály elhárult a választások kiírása elől".
Áder azt is írta: az Ab határozata egyértelmű és világos helyzetet teremtett az önkormányzati választások törvényi szabályozásában. "Az Ab döntését követően semmilyen olyan alkotmányos aggály nem vethető fel, amely befolyásolhatná a 2014-es önkormányzati választások törvényes kiírását és lebonyolítását" - szögezte le. Valójában persze súlyos alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályok övezik a Fidesz-KDNP által néhány hete módosított önkormányzati választási törvényeket, ám az államfőnek abban igaza van, hogy az Ab-döntést követően ezek a problémák nem akadályozzák a voksolás kitűzését.
A köztársasági elnök a legújabb kori demokrácia nélkülözhetetlen tartópilléreinek nevezte a falvak, városok, megyék önkormányzatait. "Az önkormányzatiság elve olyan alkotmányos érték, amely a helyi közösségekhez tartozók demokratikus akaratnyilvánításán nyugszik" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: ezért fontos, hogy az őszi választások alkalmával a polgárok minél nagyobb számban szóljanak bele saját közösségeik sorsának alakulásába. Kiemelten fontos az is, hogy a választások lebonyolításának minden alkotmányos feltétele biztosított legyen - tette hozzá.
Áder e kívánsága azonban a már említett okokból várhatóan nem valósul meg, hiszen - mint megírtuk -, noha az Ab szerint nem áll fenn a közvetlen választás és az egyenlő szavazat alkotmányban garantált jogának sérelme, egyáltalán nem biztos, hogy a fővárosi állampolgárok nem fordulnak nemzetközi bírói fórumokhoz ezen alapjoguk elvétele, valamint a szavazatuk egyenlőségének sérelme miatt. Ám az államfő nemcsak a választási rendszer szintjén csalódhat, hanem azért is, mert nyilatkozata alapján egészen más jelentőséget tulajdonít az önkormányzatoknak, mint korábbi pártja, a Fidesz. A kormányoldal ugyanis az önkormányzati rendszert is újból át kívánja alakítani, méghozzá a helyi akaratnyilvánításon nyugvó képviselőtestületek kárára.
Erre lehet legalábbis következtetni abból, hogy mikor Orbán Viktor kinevezte régi-új főispánjait, a kormányfő szavaiból kiderült: a többségében fideszes politikusokból lett megyei kormányhivatal-vezetők hamarosan újabb feladat- és jogköröket kebelezhetnek majd be az önkormányzatoktól. A kormányfő ugyanis - mint megírtuk - kijelentette: az államnak jelen kell lennie, elérhetőnek kell lennie az állampolgárok számára egészen a járások szintjéig, enélkül nem lehet jól megszervezni az életüket.
Szükségük van arra, hogy az önkormányzatok mellett a központi állam is jelen legyen, de középszintű közigazgatásra is szükség van - jelentette ki. Orbán hozzátette: 2015 januárjára újragondolják a középszintű közigazgatási hatásköröket, és ez új munkaköröket, feladatokat ígér a kormánymegbízottaknak is - tudósított az MTI.
Magyarán Orbán még a korábbiakhoz képest is több jogot és hatáskört vonna el az önkormányzatoktól, amelyek az elmúlt ciklus után már intézményeik nagy részétől meg kellett, hogy váljanak, így ma már nincsenek kórházaik, iskoláik - ezeket az állam sok egyébbel együtt magához vonta. S hogy további "államosítások" következnek, azt erősíti, hogy maga a főpolgármester is a jogköreiért aggódik. Tarlós István szerint ugyanis a főpolgármesteri hatáskörökről szóló szabályozás alakulása a döntő.
A Fidesz főpolgármester-jelöltje erről a TV2-ben beszélt még kedden, amikor a hétfői alkotmánybírósági döntésre reagálva kijelentette: "nem magában véve ez az alkotmánybírósági döntés befolyásolja az én belső értékítéletemet a dologról. (...) Az kétségtelenül furcsa, hogy a második körös súlyozott szavazásnál egy húszezer lakosú kerület polgármesterének a szavazata számít, a több mint háromszázezer szavazattal rendelkező főpolgármesteré pedig személyektől függetlenül nem". Tarlós hangsúlyozta: nem ez, hanem "az a döntő, hogy a főpolgármesternek meglegyenek azok a minimális jogosítványai, hogy ne gúzsba kötve táncolva kelljen" a várost vezetni.
Csakhogy az államfő mellett a fideszes főpolgármester is "csalódhat". Valójában ugyanis már 2011-ben megkezdődött a harc a Fidesz kerületi polgármesterei, és Tarlós között, először azért, mert több adóbevétel a főváros rovására a kerületekhez került át. Aztán a kormánypártok a 2011. szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülésén a fővárosi fideszesek azt vetették fel, hogy a jövőben ne közvetlenül válasszák meg a főpolgármestert, hanem a közgyűlés tagjai válasszák meg maguk közül. Már az akkori javaslatban is az szerepelt, hogy a fővárosi közgyűlésbe automatikusan kerüljenek be a kerületi polgármesterek, de a tervezet emellett gyengítette volna a főpolgármester legitimitását.
Tarlós többször jelezte is, hogy ez a megoldás elfogadhatatlan a számára. Noha később ez a koncepció hivatalosan lekerült a napirendről, a kerületi fideszesek egyértelmű befolyását jelzi az önkormányzati választás átalakítása úgy, ahogyan azt a polgármesterek akarták. Az új rendszer ugyanis nemcsak szavatolhatja a fideszes többséget a közgyűlésben - akár a választói akaratot torzítva -, de lényegében megkerülhetetlenné teszi a kerületeket a fővárosi döntésekben, hiszen a közgyűlés kétharmadát ők alkotják majd. Épp ezért retteghet Tarlós, hiszen a fideszes kerületvezetők körében korábban már olyan javaslat is felmerült, hogy a jövőben nem főpolgármester irányítaná Budapestet, hanem a kerületi polgármesterekből álló elektori tanács.