33 milliárddal jut több az állattartóknak

A kormány döntése alapján mintegy 33 milliárd forinttal több támogatást kapnak az állattartó gazdák jövőre az eredetileg tervezett támogatásokhoz képest - tájékoztatta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az MTI-t, miután szerdán Mogyoródon ismertette az állattartók számára elkülönített nemzeti támogatásokra vonatkozó tudnivalókat.

Emlékeztetett: a döntés része annak az állattartókra vonatkozó csomagnak, amely alapján a kormány az állattenyésztés számára 2020-ig ütemesen 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő többlettámogatást biztosít. Ebből az összegből 180 milliárd forintot a nemzeti költségvetésből különítenek el a tervezett támogatásokon felül. 

A szóban forgó program nagyságrendjét jelzi, hogy 2014-ben összesen 42 milliárd forint, 2015-ben pedig már 75,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Földművelésügyi Minisztérium (FM) e célra szolgáló előirányzatában az állattenyésztési programokra - mondta. 

A FM új nemzeti jogcímként bevezeti - annak uniós elfogadását követően 2015-ben - a kocák után járó állatjóléti támogatást évi mintegy 8,6 milliárd forint keretösszeggel. Ez kiegészíti a jelenlegi támogatási rendszerben a sertéshízók után biztosított évi 8,5 milliárd forint állatjóléti támogatást. A kormány továbbra is kiemelt célnak tekinti a magyar sertésállomány megduplázását 2020-ig - ismertette a helyettes államtitkár. 

Közölte azt is: a baromfiágazatban a mostani évi 8 milliárd forint forrással rendelkező állatjóléti támogatás keretösszegét újabb 3 milliárd forinttal 11 milliárd forintra emelik. A tejtermeléssel foglalkozó gazdálkodók pedig számolhatnak azzal, hogy az új vidékfejlesztési programban 2017-től folytatódik az eredetileg 2016 végéig tartó, tejelő szarvasmarha állatjóléti támogatás. Ez évi 8 milliárd forintot jelent az ágazatnak. 

A mezőgazdasági munkahelyteremtő program keretében a kormány emelt összeggel folytatja az állattartók átmeneti nemzeti támogatását a tej-, a húsmarha- és a juhágazatban. A tervek szerint az átmeneti nemzeti támogatások 2015-ben mintegy 20 milliárd forinttal nőnek az eredetileg előirányzott összeghez képest. Ez azt jelenti, hogy a tejtermelők összesen 20,8 milliárd forinthoz, a húsmarhát tartók 11 milliárd, a juhászatok 3 milliárd forinthoz jutnak hozzá jövőre ezeken a jogcímeken. 

A kormány 1,6 milliárd forinttal több pénzt szán az összes állattartó által igénybe vehető nemzeti támogatásokra, így az állatgyógyászattal és az állati hulla ártalmatlanításával összefüggő költségek finanszírozására. A kabinet az állattartók számára a fentieken túl további jelentős, termeléshez kötött, tehát célzott támogatási lehetőségekkel is élni kíván a közvetlen termelői források keretében, több 10 milliárd forintos nagyságrendben a jövő évtől - mondta Feldman Zsolt. Hozzátette: ennek részleteiről augusztusban adnak részletesebb tájékoztatást az érintettek számára. 

Felhívta a figyelmet: a kormányzat kiemelt célja, hogy minél több embernek biztosítson a mezőgazdaság tisztességes megélhetést Magyarországon. Ezért dolgozták ki a "Még több munkahelyet a mezőgazdaságban" elnevezésű programot, és az állattartók gazdálkodását segítő többletforrásokat biztosító tervet. 

Kiemelte: a foglalkoztatás további tartós növekedése érdekében a kabinet biztosítja, hogy az állattenyésztők, a zöldség- és gyümölcstermelők, valamint a vetőmag-előállítók többletlehetőségekhez jussanak a következő időszak támogatási forrásaiból, így minél több embernek tudjanak munkát adni vidéken. A kormány minden lehetőséget felhasznál a kis- és közepes gazdaságok megerősítéséhez, továbbá a munkaigényes ágazatok helyzetbe hozásához a magyar agráriumban - mondta.

A helyettes államtitkár az ellenzéki kritikákra reagálva hangsúlyozta: a kormány programja az agrárium és a vidék fejlesztésére fordulatot jelent a korábbi támogatáspolitikához képest, mert a munkaigényes ágazatokat, a kis- és közepes gazdaságokat támogatja.

Szerző

A versenyhivatal is hozzájárult az Axel Springer-Ringier fúzióhoz

Létrejöhet az Axel Springer és a Ringier AG magyarországi fúziója, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is megadta ehhez a hozzájárulását - közölte az Axel Springer operatív ügyvezetője.

Király Mária elmondta: a versenyhivatali döntés lehetővé teszi az adásvételhez kapcsolódó jogi eljárás megkezdését, így a fúzió a céljaik szerint 2-3 hónapon belül rendeződhet.
Hozzátette: a GVH a fúzióhoz nem támasztott követelményeket, azt a társaságok beadványának megfelelően hagyta jóvá.
Korábban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa is hozzájárult az egyesüléshez, a GVH ezt követően kezdte vizsgálni az Axel Springer és a Ringier portfoliójában tartozó egyes lapok értékesítését a Lumen Zrt.-nek, és a megmaradó portfólió egyesülését.

Az Axel Springer és a Ringier első ízben 2011-ben kívánt összeolvadni - harmadik fél bevonása nélkül - ám akkor a médiatanács nem adta meg a szakhatósági hozzájárulást ehhez. Ezt azzal indokolták, hogy a fúzió "egyértelműen és jelentősen" veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését. A médiatanács a bírálat során többek között a vélemény-befolyásolási képességet, a tulajdoni koncentráció mértékét, a keresztolvasottsági adatokat, illetve a nyomtatott sajtótermékek helyettesíthetőségének jellemzőit elemezte.

Idén januárban a Vienna Capital Partners, a Ringier és az Axel Springer azt közölte az MTI-vel, hogy előbbi felvásárolja a két utóbbi médiavállalat egy jelentős média-portfólióját, köztük a Népszabadságot, nyolc megyei napilapot, a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot. Az integrált vállalatok Ringier Axel Springer Magyarország néven folytatja munkáját, és megtartja a Blikket, női magazinokat, például a Glamourt, tévé műsorújságokat, valamint licenc alapján kapott lapokat, a többi közt az Geo magazint, az Auto BILD-et, és mindezek internetes változatát.
A svájci hátterű Ringier és a német Axel Springer kiadóvállalat tranzakcióját minden más érintett közép- és kelet-európai piacon jóváhagyták a versenyhatóságok.

Szerző

Magyar Nagydíj - Idén is szigorúan ellenőriz a fogyasztóvédelem

Publikálás dátuma
2014.07.23. 15:26
Fotó: Szalmás Péter, Népszava.
A tavalyi évhez hasonló szigorú ellenőrzés-sorozatot indít a Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a hétvégi Forma I-es Magyar Nagydíj ideje alatt, közölteTarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott.

Hozzátette: idén is kiemelt figyelmet kap a fiatalkorúak alkohollal és dohánytermékekkel való kiszolgálásának ellenőrzése. Fiatalkorúak közreműködésével fogják ellenőrizni a rendezvény helyszínén az alkohol- és dohánytermék értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartását.

A szigorúbb rendelkezéseknek és a hatékonyabb ellenőrzésnek köszönhetően a 2012-es Magyar Nagydíjon feltárt jogsértések aránya 68 százalékról egy év alatt 34 százalékra csökkent, gyakoribb ellenőrzések mellett - mondta a kormánymegbízott.
Tarnai Richárd beszámolt továbbá arról, hogy számos fesztiválon kevesebb jogsértéssel találkoztak, azonban a kisebb rendezvényeken még mindig gyakran előfordul a fiatalkorúak alkoholtermékekkel történő kiszolgálása és a fogyasztókat megkárosító kereskedelmi gyakorlat.

Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője arról tájékoztatott, hogy a július elseje óta tartó nyári kiemelt ellenőrzések során eddig országosan 787 vendéglátóegységet vizsgáltak, az üzletek 33 százalékában találtak problémát, ami három százalékos javulás a tavalyi év azonos időszakához képest.
Pozitívumként értékelte, hogy a budapesti vendéglátó egységekben kevesebb fogyasztói megkárosításról szóló panasz érkezett a hivatalhoz a külföldiek részéről.

A hatóság által ellenőrzött 63 személytaxi 11 százalékánál találtak hiányosságot, ami a tavalyi 16 százalékhoz képest szintén javulást jelent. Az esetek többségében a tájékoztatási szabályok be nem tartása és a taxis igazolvány nem megfelelő elhelyezése okozott problémát, tarifák esetében azonban semmilyen jogsértés nem történt - mondta a szóvivő.

Szerző