Maláj utasszállító - Megérkeztek az áldozatokat szállító repülőgépek

Megérkezett Eindhoven repülőterére szerda délután az a két katonai szállító repülőgép, amely a malajziai utasszállító múlt csütörtöki katasztrófájában meghaltak első csoportját szállította a kelet-ukrajnai Harkiv repülőteréről Hollandiába.

A két repülőgép, fedélzetükön 40 koporsóval, helyi idő szerint délután négy óra körül szállt le a légikikötőben, ahol a holland királyi pár, Mark Rutte holland miniszterelnök és a tragédia áldozatainak számos családtagja - összesen mintegy 1300 ember - várt érkezésükre. Jelen voltak mindazon államok képviselői, amelyeknek polgára a katasztrófa áldozatává vált.

A holland C-130-as repülőgép 16, míg az ausztrál légierő C-17-ese 24 holttestet szállított.

A gépek landolása után a jelenlévők egy perc néma csönddel adóztak az áldozatok emlékének, majd gyászzene hangjai mellett katonák emelték ki a koporsókat. 

Egy percre egész Hollandiában leállt az élet, minden munkahelyen némán tisztelegtek az elhunytak emléke előtt. Az amszterdami repülőtéren az áldozatokra emlékezve minden tevékenységet két percre felfüggesztettek 16 órától. Sem a földi kiszolgálás nem üzemelt két percen keresztül, sem fel- és leszállások nem voltak a schipoli légikikötőben. Erről az érintetteket hivatalos üzenetben (NOTAM-ban) értesítették a repülőtér üzemeltetői.

A kormány közlése szerint péntekig a szerencsétlenség összes áldozatának a holttestét Hollandiába szállítják.

A koporsókat Eindhovenből a közeli Hilversum katonai laktanyájába szállították, ahol a holttestek egyértelmű azonosításának gyászos feladatát kell elvégezni. Mark Rutte miniszterelnök elmondta, hogy míg néhány holttest rögtön azonosítható, hetekbe, sőt akár hónapokba is telhet, míg teljesen végeznek a munkával.

A maláj légitársaság járatán utazók legtöbbje turista volt, de legkevesebb hatan egy ausztráliai AIDS-konferenciára tartottak.

A tragédia nagyon megrázta a holland közvéleményt. A De Telegraaf című lap felmérése szerint az ország lakosságának 78 százaléka most már akkor is egyetértene a széles körben egyértelmű felelősnek tekintett Oroszország elleni büntető szankciókkal, ha azok valójában magának a holland gazdaságnak is kárára lennének.

Szerző

Merkel: gyorsan be kell vezetni az új szankciókat Oroszország ellen

Angela Merkel német kancellár szerint gyorsan be kell vezetni az újabb gazdasági szankciókat Oroszország ellen, mert a legutóbbi moszkvai megnyilatkozások sem utalnak arra, hogy az orosz vezetés támogatná a maláj utasszállító tragédiája okainak feltárását és az ukrán válság békés rendezését.

Georg Streiter helyettes kormányszóvivő szerdai berlini tájékoztatóján a szabadságon lévő kancellár helyzetértékelését ismertetve hangsúlyozta, hogy Moszkva nem érdekelt a maláj gép ügyének feltárásában, és nem használja fel kellőképpen a befolyását a részben orosz titkosszolgálati emberek vezette délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok megfékezése érdekében.

Merkel ezért támogatja az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán elhatározott lépéseket, és sürgeti a gazdasági szankciók mielőbbi bevezetését - mondta Streiter.

Hozzátette: Németország továbbra is azt akarja elérni, hogy legyen fegyverszünet az ukrajnai válsággócokban és kezdjék el megvalósítani Petro Porosenko államfő béketervét.

Azzal a német politikában szerdán megindult vitával kapcsolatban, hogy el kell-e venni az ukrán válság miatt Oroszországtól a következő labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, a helyettes kormányszóvivő azt mondta, hogy az ügy nem tartozik a német kormány hatáskörébe, a tornáig pedig még hátra van négy év, és a berlini vezetésnek "sürgősebb dolgai vannak".

A külügyminisztérium szóvivője élésen bírálta Oroszországot. Moszkva "sokat ígért, de semmit sem teljesített. Ebből most már elég" - mondta a szóvivő, kiemelve, hogy az új szankciók azt üzenik az orosz vezetésnek, hogy "eddig, és ne tovább".

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata múlt csütörtökön zuhant le a kelet-ukrajnai Donyeck megye szakadárok kezén lévő részében, a gépen tartózkodó 298 ember – közöttük 193 holland állampolgár - életét vesztette. Kijev és a nyugati országok szerint a Moszkva-barát lázadók lőtték le a gépet egy, Oroszországtól beszerzett Buk típusú föld-levegő rakétával. Oroszország és a szakadárok ezt cáfolják, és az ukrán hadseregre próbálják hárítani a felelősséget a történtekért.

Szerző

A Pentagon szakértőket küld Ukrajnába?

A Pentagon az elkövetkező hetekben stratégiai és politikai szakértőket küld Ukrajnába, hogy azok ajánlásokat készítsenek elő arról, az Egyesült Államok miként nyújthatna hathatósabb segítséget a szakadárok ellen harcoló ukrán hadseregnek - közölte szerdán a The Washington Times című napilap.

A lap Steve Warren ezredest, az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjét idézte, aki szerint a cél az ukránokkal való együttműködés egy olyan "tartós program kialakítása és megalapozása" érdekében, amelynek keretében az Egyesült Államok a jövőben szakirányú és hosszú távú tanácsadókkal támogatná ukrán hadsereget.

A The Daily Beast internetes magazin szerdai közlése szerint egyébként az ukránok júliusban olyan radarzavaró és -felderítő eszközöket kértek az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, amelyekkel befolyásolni tudnák az orosz légelhárító rendszerek célkereső képességét. A két ukrán katonai gép szerdai lelövését megelőzően kiadott kijevi összesítések szerint a kelet-ukrajnai szakadárok március óta 21 alkalommal lőttek rá repülőgépekre, ebből 10-szer olyan mobil rakétarendszerekkel, amelyek egyike a maláj utasszállítót semmisítette meg. 

A The Daily Beastnek nyilatkozó szakértők szerint az igényelt elektronikai hadviselési eszközök a közbeszerzési eljárás lassúsága miatt akkor sem érkeztek volna meg Ukrajnába a múlt heti tragédia előtt, ha Washingtonban rábólintottak volna a kérésre. Ezek személyzetének kiképzése további hónapokig tartott volna. 

Amerikai tisztségviselők kedden közölték: Washingtonban csaknem bizonyosak abban, hogy a múlt héten szakadárok lőtték le a maláj utasszállító gépet egy Oroszország által leszállított rakétarendszerrel. Warren ezredes a internetes lapnak nyilatkozva nem hajlandó részletezni, hogy az ukrán vezetés milyen típusú katonai segítséget kért az Egyesült Államoktól.  

Philip Karber, Caspar Weinberger egykori amerikai védelmi miniszter volt tanácsadója, aki júniusban megfordult Ukrajnában, a The Daily Beastnek kijelentette, hogy a múlt hónapban nyugati részről az elektronikus hadviselési eszközökre vonatkozó ukrán kéréseket még nem tartották reálisan megalapozottnak. A Pentagon egy névtelenül nyilatkozó illetékese emellett rámutatott: a gyanakvó amerikai katonai vezetők vonakodnak attól, hogy igazán korszerű ilyen eszközökkel szereljék fel az ukrán haderőt, mert abba a meggyőződésük szerint erősen beépült az orosz hírszerzés.

A Pentagon Eileen Lainez szóvivő szerint eddig rádiókat, személyes elsősegély-csomagokat, alvószőnyegeket, nyakvédőket és testpáncélt, valamint élelmet szállított az ukrán hadseregnek, de semmi olyat, amit közvetlen katonai támogatásként lehetne értelmezni. Lainez a The Washington Timesnak elmondta, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban a közbeszerzési eljárás keretében éjjellátó készülékek, hőkamerák, sisakok, tűzszerész robotok és további rádiók szállításáról döntenek majd.

Amerikai szakértők szerint az ukrán hadsereg harcképessége jelentősen visszaesett a hidegháborút követő években, mert Kijev alulfinanszírozta védelmi erőit. Ukrajna ugyanakkor a kezdeti kudarcok után bebizonyította, hogy eredményesen fel tud lépni a szakadárok ellen.

Szerző