A lap budapesti tudósítója, Corentin Léotard megállapítja, hogy a nemzeti függetlenséget, valamint a nemzeti identitást érintő kérdések "szuperérzékeny" témának számítanak "az egykori kommunista Európában", így minden brüsszeli beavatkozás könnyen olyan értelmezést kaphat, hogy az Európai Unió a nemrég visszanyert szabadságot kérdőjelezi meg. Különösen Magyarországon - írja a tudósító.
A konzervatív kormány a nemzeti értékek előtérbe helyezésével párhuzamosan a hungarikumok megóvására és népszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektet, törvény is született a hungarikumok védelmére - jegyzi meg Léotard, hozzátéve, hogy a magyarok közül sokan, sokszor tévesen rosszabb minőségűnek tartják a hazai termékeket, miközben a nyugati árucikkeket "mitizálják".
A Der Standard című osztrák liberális lap kommentárjában a magyar kormány osztrák bankokkal szembeni bánásmódját bírálta, amely szerinte joggal vezetett kritikákhoz és felháborodáshoz Ausztriában. A szerző szerint a devizahitelek átváltása olyan populista-nacionalista intézkedés, amely a külföldi vállalatok rovására könnyít a hazai választók terhein. A napilap szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is visszariadt attól, hogy a bankoknak nyíltan a szemére vesse a magyar törvények megsértését, inkább a bíróságok mögé bújt. A Der Standard úgy véli, az Orbán-kormány beavatkozása felszínes intézkedés, amely egyáltalán nem érinti például a hitelesek megfelelő tájékoztatásának kérdését.
Az osztrák lap úgy gondolja, a devizahitelesek problémáját tekintve Michael Spindelegger osztrák pénzügyminiszter ugyanazt az utat járta be, mint Orbán Viktor, így bármiféle - legalábbis az osztrák kormány részéről érkező - kritika alaptalanná válik a magyar eljárással szemben. A Der Standard szerint előfordulhat, hogy a két politikus rövidtávon hasznot húzhat az intézkedésekből, közülük is elsősorban Orbán, hiszen tetteiben következetes és belpolitikailag népszerű. A szerző azonban úgy véli, középtávon mindkét eset árthat az országoknak: habár az önkényesség a külföldiekkel szemben politikailag és jogilag könnyen igazolható, legtöbbször negatív hatásai vannak a szavahihetőségre, a hitelképességre és a gazdasági vonzerőre.