Magasra szállt ponthatárok, emelkedés a népszerű szakokon

Hétfőtől lehet pályázni az egyetemek és főiskolák kancellári tisztségére, a döntést Orbán Viktor miniszterelnök hozhatja meg, aki korábban "elkotyogta": már vannak favoritjai a felsőoktatási intézmények teljes gazdasági irányításáért felelős kancellári posztokra.

Július 28-tól lehet pályázni az egyetemi és főiskolai kancellári posztokra - írta a Magyar Nemzet. A lappal a felsőoktatási államtitkárság azt közölte, "természetesen" kizárólag nyilvános pályázati eljárás keretében választják ki a kancellárokat, a "jogszabályi előírásoknak maximálisan megfelelve". Megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kancellárokat a miniszterelnök nevezi ki.

Csakhogy hiába lesz pályázati eljárás, Orbán Viktor valószínűleg már tudja, kiket fog kinevezni. Az LMP ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányfő múlt pénteken a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog megbízni a feladattal. Az ellenzéki párt felhívta a figyelmet, a kancellári rendszer bevezetéséről, így az új vezetők pályáztatásáról is rendelkező törvénymódosítás csütörtökön lépett hatályba. "Amennyiben a kormány betartaná a jogszabályokat és valódi pályáztatás során dőlne el, hogy kik lesznek a kancellárok, a miniszterelnök még csak nem is sejthetné, kik lesznek az egyetemek mindenható urai" - fogalmazott az LMP közleménye.

A kancellárok felelnek majd az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdálkodásának irányításáért, például a források elosztásáért, a közbeszerzésekért vagy az ingatlanhasznosításért. Ezen felül munkáltatói jogokat is gyakorolhatnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad, akit az egyetemi vagy főiskolai szenátusok jelölhetnek a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá. Csakhogy a rektorok hatásköre szűkül. Bár az övék marad a szakmai, tudományos irányítás, azonban az összes szakmai döntésnek - például az intézményi struktúra átalakítása, egy-egy képzés, kutatás finanszírozása - költségvetési vonzata van, így a kormányfő által kinevezett kancellár nélkül a rektorok alig "mozdulhatnak" majd. Egyúttal megszűnik az intézmények gazdasági főigazgatói posztja, akiket a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki.

Azt egyelőre nem tudni, mi a miniszterelnök valódi célja a kancellárokkal. A legtöbb egyetem és főiskola nehéz pénzügyi helyzetéről ugyanis nem az állami pénzekkel való felelőtlen gazdálkodás, hanem a 2011 tartó folyamatos költségvetési megszorítások tehetnek. Ráadásul az idei minisztériumi zárolások keretében 4,2 milliárd forintot vonnak el a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból, amely lényegében a pénzügyi problémákkal küzdő intézmények segélyalapja.Az is kérdéses, hogy meddig maradnak helyükön az új kancellárok, ugyanis a közelmúltban a Figyelő arról írt: Orbán szeretné, ha a magyar felsőoktatás teljesítménye "láthatóvá váljon" a nemzetközi mezőnyben, ezért legalább egy hazai intézménynek be kell kerülnie a világ legjobb 200 egyeteme közé. Azonban a kormányfő szerint ez önállóan egyetlen magyar egyetemnek sem sikerülhet, ezért az University of London mintájára "egybegyúrnák" a nagy budapesti intézményeket, így az ELTE-t, a Műegyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Állítólag Orbán álláspontja az, hogy az intézményi mérettel együtt növekedne a tudományos teljesítmény is.

Magasra szállt ponthatárok

Több népszerű szakon jóval magasabbak lett a limit, mint tavaly volt.

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az már korábban tudható volt, hogy az államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465 az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Egyes tanárszakokra azonban - mint este kiderült - még ennél is több pontra volt szükség. A Budapesti Corvinus Egyetem három szakon is a központilag meghatározott, állami ösztöndíjas ponthatárnál magasabban húzta meg a bekerülési limitet: a kereskedelem és marketing alapszakra 452, a nemzetközi gazdálkodás szakra 463, a turizmus-vendéglátás képzésre pedig 446 ponttal lehetett bekerülni. Az idén a tavalyinál mintegy 9 százalékkal több, 106 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, a legkedveltebb intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, oda 8600-an jutottak be. Egyébként az is kiderült, hogy hétfőtől lehet pályázni az egyetemek és főiskolák kancellári tisztségére.