Dalol az udvarhölgy a Völgyben

Publikálás dátuma
2014.07.25. 07:45
Harcsa Veronika ősztől Berlinben saját klubot indít a Collegium Hungaricumban, és rendszeresen koncertet ad FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Harcsa Veronika lesz az új udvarhölgye a ma induló Művészetek Völgye fesztiválnak Kapolcson. Az énekesnő a völgybéli teendőiről, a brüsszeli tanulmányairól és a legújabb sikereiről mesélt.

-Először lép fel a Művészetek Völgyében?

-Nem, a quartetemmel és a zenésztársammal, Gyémánt Bálinttal már korábban is felléptem, de ez lesz az első alkalom, amikor a fesztivál teljes ideje alatt lent leszek. Illetve nem csak lent leszek, de szerepet is vállalok: idén én vezetem a korábban udvargazda nélkül működő jazz udvart. Kapolcson, a Völgyben ugyanis az a szokás, hogy az egyes udvarok előadókhoz, zenekarokhoz kötődnek. Így a helyszínek között található Kaláka Versudvar, Kapolcsi Hobo Klub és Palya-udvar is. Az enyémben majd a jazz játssza a főszerepet.

Névjegy

Harcsa Veronika 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékén, melyet a Budapesti Műszaki Egyetem informatika szakával párhuzamosan végzett. Idén a Brüsszeli Királyi Konzervatórium mesterképzését fejezte be. 2005-ben alapította saját jazz zenekarát, a Harcsa Veronika Quartetet, első lemeze, a Speak Low 2007-ben Japánban listavezető lett. Második, You Don't Know It's You lemezét a 2009-es Fonogram Díjátadón Az év hazai jazz albumának választották. A művésznő a Quartet mellett 2010. óta a Bin-Jip nevű kísérleti elektronikus zenekar tagja, első lemezüket szintén Fonogram díjjal jutalmazták 2011-ben Az év hazai alternatív albuma kategóriában. Gyémánt Bálint gitárossal 2013. óta készít lemezt és lép fel duóban.

 -Mik a teendői egy udvarhölgynek?

-Természetesen sokat fogok énekelni, de én állítottam össze az udvarom műsorát is a személyes kedvenceimből. Meghívtam olyan klasszikus jazz zenészeket, mint Szőke Nikoletta quartetje, vagy Ávéd János. De mivel a jazz mellett sok más zenei műfajt hallgatok, ezért olyan együtteseket is meghívtam, akik nem feltétlenül jazzben utaznak, de nagyon szeretem őket. Így zenélni fog a Smárton Trió, a Qualitons, a Karaván Família, a Random Trip is. Három külföldi produkció is lesz: Erik Truffaz világhírű jazztrombitás, a Lezuaso nevű belga zenekar, akiket a brüsszeli tanulmányaim során ismertem meg és a német Club des Belugas Brenda Boykin amerikai énekesnővel, akik szombat este várhatóan hatalmas bulit fognak csapni.

-Ön is beáll a többi előadó közé énekelni?

-Egy-két szám erejéig biztosan. De nemcsak a vendégeimmel, hanem a saját projektjeimmel is fellépek. Lesz a quartettemmel Lámpafény koncert, amelyen kortárs költők verseit zenésítjük meg, Gyémánt Bálinttal duókoncertezünk, valamint a Bin-Jippel is színpadra állok, ami egy egészen különleges koncertnek ígérkezik, ugyanis a már említett Erik Truffaz lesz a vendégünk.

-Csak zenélni fognak a Harcsa Veronika Udvarban?

-Interaktív foglalkozásokat, vagyis workshopokat is fogunk tartani. Lesznek közös éneklések, ritmusgyakorlatok, szó lesz a zenehallgatásról, a saját hang megtalálásáról, az improvizációról, ami nemcsak a zenélésben-éneklésben, de a mindennapi életben is hasznunkra válhat. De nemcsak zenei témák lesznek, a társadalmi együttműködésről is szó esik majd, délutánonként pedig a Magyar Írószövetség programjai színesítik az udvarom műsorát.

-A jazzt inkább az idősebb korosztály hallgatja. Az Önök koncertjeit kik látogatják?

-Szerintem a fiatalabb generáció is abszolút nyitott a jazzre. A Bin-Jippel és a Gyémánt Bálinttal játszott zenéink viszont nem szigorú értelemben vett jazz számok. Belekeverünk egy kis pop zenét, kis elektronikát is. Ezért nemcsak a műfaj rajongói járnak a koncertjeinkre, hanem olyanok is, akik otthonában nem feltétlenül sorakoznak jazz lemezek a polcon.

-Önt itthon befutott jazz énekesnőként tartják számon, a közönség és a szakma is elismeri. A Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett, de ettől függetlenül még Brüsszelben is kijárt egy iskolát.

-A Brüsszeli Királyi Konzervatóriumba jártam, ahol két éves mesterképzésre jelentkeztem jazz ének szakra. Fantasztikus volt, és nemcsak azért, mert életemben először töltöttem huzamosabb időt külföldön. A brüsszeli egyetemen még inkább csiszolhattam az énektudásomon, valamint megismertem a belga pályatársaim életszemléletét és zenei ízlését is.

-Nehéz volt bejutni az egyetemre?

-Ketten voltunk, akiket felvettek. Ugyanúgy adtam be a felvételi jelentkezésem, mint bármelyik belga diáklány. Nem tudták, hogy ki vagyok, még azt se, hogy Magyarországon már karriert építettem. Pechemre el is keveredtek a papírjaim, még az önéletrajzomat se látták, tiszta lappal indultam.

-Ősztől újra külföldön fog élni, Berlinbe költözik.

-Igazából csak félig-meddig. Folyamatosan ingázni fogok, időnként hazautazom Magyarországra, ugyanúgy, mint amikor Brüsszelben tanultam. Gyémánt Bálinttal leszerződtünk egy berlini kiadóhoz, amely idén tavasszal megjelentette a Lifelover című duólemezünket. Gondoltam, jobb kiköltözni, megismerni az ottani embereket, és személyesen tartani velük a kapcsolatot, mint e-mailekben kommunikálni. Időközben az is kiderült, hogy szeptemberben egy saját klubot fogok indítani a Collegium Hungaricumban, ahol havonta egyszer koncertet adok, és meghívok egy-egy berlini zenészt is.

-A külföldi karriere már az első, Speak Low nevű lemezével elindult, Japánban léphetett fel. Azóta folyamatosan úton van, Magyarországon és külföldön egyaránt. Hogy bírja az iramot?

-Úgy bírom elviselni a hajtást, hogy nagyon szeretem, amit csinálok. Tény, hogy időnként gyors a tempó, és nincs sok időm pihenni, de borzasztóan hálás vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek. Az élmények és a pozitív jelzések segítenek egyensúlyban maradni.

Kapcsolódó

Bin-Jip az A38-on

Bubi: jót vagy semmit

Publikálás dátuma
2014.07.25. 07:17
Fotó: TÓTH GERGŐ, Népszava
Alig egy hete indult el a fővárosi közbringarendszer éles tesztelése, az önkéntes tesztelők máris több hibáról számoltak be: nem működött a dokkoló, nem működött a váltó, nem lehetett tesztelni a fizetéssel kapcsolatos funkciókat.

A legmeglepőbb azonban mégis az, hogy a BKK olyan szerződést íratott alá az önkéntesekkel, amelyben kikötik: csak jó dolgokat mondhatnak a Bubiról.

Kedden, a Járókelők blogon jelent meg egy anonim Bubi-tesztelő levele, amelyben arról ír, hogy a BKK szerződése nem csupán azt köti ki, hogy engedélyük nélkül egy tesztelő sem adhat sajtónyilatkozatot vagy interjút, de kimondja a következőt is: "Felek rögzítik, hogy Tesztelőnek tartózkodnia kell minden olyan a MOL Bubi rendszerrel kapcsolatos megnyilvánulástól, amely a BKK és Budapest Főváros Önkormányzata jó hírét, társadalmi megítélését sértheti."

Minderre a BKK ügyfélszolgálatán kissé leegyszerűsítve úgy reagáltak, hogy "tilos a BKK-t fikázni". Az Index azon nyomban felkereste a BKK-t, kérdéseikre szerdán érkezett válasz: a közlekedési központ szerint "a szerződés hivatkozott pontja azt igyekszik elősegíteni, hogy a megfogalmazott vélemények hangneme minden esetben kulturált legyen".

Ha egy önkéntes megszegi a szerződés valamely pontját, az nem csupán a szerződés felmondásával jár, de a tesztelés "fizetségeként" lobogtatott féléves ingyen bérletnek is búcsút mondhat. Tehát szabad szidni a Bubit, de csak kulturáltan. Kérdés persze, hogy a BKK mit ért "kulturált" szidalmazás alatt - létezhet-e olyan nyilvánosan is közzétehető negatív tesztelői vélemény, amely nem sérti a Bubi atyjainak érzékenységét, és még ingyenbérlet is jár érte?

Szerző

Megégett napszámosok, az "újcselédség" védtelen

Mint kiderült, nem zellert, hanem petrezselymet gyomlált ötven cigány napszámos egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetben. Égési sérüléseket szenvedtek: a szegedi klinikán ápolják őket. Az "újcselédség" munkajogilag teljesen védtelen.

Ötven napszámos égett meg a tűző napon a hét végén: égési sérülésekkel kerültek hétfőn a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájára - adja hírül riportjában a Délmagyarország című napilap online oldala.

A klinika megerősítette, hogy sok beteget kezelnek fitofotodermatitisszel, amely akkor alakul ki, ha bizonyos növények - ilyenek a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélék - a tűző napon a bőrrel érintkeznek.

A növény a napfény hatására az égéshez hasonló bőrgyulladást okoz, amely nem terjed mélyre, de a nagy felület miatt igen fájdalmas. Nagy kiterjedésnél – csakúgy, mint az égésnél – komoly a fertőzésveszély is. A kezelés hetekig akár elhúzódhat, bár a sérülés nem maradandó.

Az alkalmi munkásokat busszal vitték Baksról dolgozni egy meg nem nevezett Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetbe (egyelőre nem sikerült kideríteni, melyik vállalkozásnál dolgoztak a romák).miután egy baksi férfi 500 forintos órabért kínált a napszámért. A csoport hajnali 3-kor kelt, az egész napért 4500 forintot kaptak: kézzel kellett petrezselymet gyomlálniuk a tűző napon. Hétfőre mindenkit elleptek a fájdalmas, feszülő hólyagok.

Az égési sérüléseket szenvedett romák az „Elszalasztott 1000 év" Csongrád Megyei Független Cigány Érdekvédelmi Szervezet Közhasznú Egyesülethez és a Démagyarországhor fordultak. Azt mondták, senki sem figyelmeztette őket arra, hogy a növény levele a tűző napon ilyen durva sérüléseket okoz. – Tájékoztatni kellett volna a munkásokat, hogy védőfelszerelésben menjenek dolgozni.

Úgy tudjuk, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében száz beteget kezelnek hasonló tünetekkel. A vállalkozó tudta, hogy megégnek a napszámosok, ha rövidnadrágban dolgoznak – mondta a Délmagyarországnak Nagy Mihály, az egyesület elnöke.Nem véletlen, hogy az ilyen munkát mindig hajnalban végezték a parasztok, akik jól tudták, hogy még az ingüket sem szabad levenniük - kommentálta az esetet Gőgös Zoltán szocialista agrár-szakpolitikus.

Az eset amúgy jól jellemzi a mai állapotokat - tette hozzá. Egy hozzáértő gazdálkodó pontosan tudja, hogy a tűző napon nem szabad dolgoztatni az embereket, de meglehet fogalma sincs, mi az az extra UV-sugárzás, az is lehet nem hallgat rádiót, nem olvas újságot. Ide vezet a kormány agrárpolitikája, így járunk, ha leépítjük a legális, utolérhető, számon kérhető hivatalos rendszereket, amelyek helyébe a trükköző "családi gazdálkodók" lépnek.

Azt pedig tudni kell, hogy a napszámosság ma majdnem a rabszolgasággal egyenlő. Újtípusú cselédség alakul ki, akkor is, ha - mint jelen esetben - az ötszáz forintos órabér, amúgy nem sok, de nem is kevés. Ennyi az átlag. Más kérdés, hogy a gazdának alighanem hiányzott a szaktudása, hogy a napszámosok tudtak-e a veszélyről. Ámbár, ha tudtak volna is, annyira nincs munka, annyira meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy a legtöbben nem mernek szólni semmiért. Inkább dolgoznak a tűző napon.

Falusi Andrea munkajogász lapunknak azt mondta: az alkalmi munkavállalókra nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve. Annak idején így fogadta el a parlament a "cseléd- és zsellértörvényt". Ezekkel az emberekkel nem kötnek szerződést, nincs szabadságuk, nem fizetnek utánuk járulékot, orvosi vizsgálatra sem küldik őket, gyakorlatilag semmilyen védelem nem illeti meg őket.

Szerző