Az izraeli hadsereg vizsgálja a gázai bejelentést. Chris Gunnes, az ENSZ palesztin menekültekért felelős testületének, (UNRWA)szóvivője megerősítette, hogy találat érte a szervezet által működtetett iskolát és vannak halálos áldozatok. A tizenhét napja tartó hadművelet során ez volt a negyedik izraeli támadás ENSZ-intézmény ellen, de most először jelentettek áldozatokat.
Az izraeli média emlékeztetett arra, hogy az UNRWA a napokban beismerte, ENSZ iskolában eddig kétszer talált rakétát, mindkettőt átadta a palesztin egységkormánynak felelős helyi hatóságoknak. Avigdor Liberman külügyminiszter Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral tárgyalva azt bírálta, hogy a világszervezet ügynökségének épületében nemcsak, hogy rakétát lehetett elrejteni, hanem annak tisztségviselői még vissza is adták azokat a Hamásznak.
Ban Ki Mun elítélte az iskola elleni légicsapást, jelezve, hogy a támadás körülményei egyelőre nem tisztázottak. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányülésen bejelentette, a gázai hadművelet teljes erővel folytatódni fog, mindaddig míg a helyzet azt szükségessé teszi. Tegnapi híradások szerint a palesztin áldozatok száma 729-re emelkedett, közülük sok a civil, gyermekek és asszonyok is vannak.
Az Izrael elleni fegyveres harc folytatását, annak Ciszjordániára való kiterjesztését kérte a palesztinoktól az iráni legfelsőbb vallási vezető, Ali Khamenei ajatollah. "Az egyetlen mód ezzel a vad rendszerrel -Izraellel - szemben helytállni - a fegyveres harc folytatása és annak ciszjordániai kiterjesztése" - mondta. Az Izrael-ellenességről ismert vallási vezető ismételten hangsúlyozta a zsidó állam eltűnésének szükségességét, de azt is kiemelte, hogy ennek nem kell a zsidó nép megsemmisítésével járnia.
Búcsú a fegyverek árnyékában
Az izraeli parlamentben, a Kneszetben beszéddel búcsúzik az államfői tisztségtől Simon Peresz. A kilencven éves politikus az Izrael előtt álló kihívásokról tesz majd említést. Mondandójának nyilván fontos részét képezi a Gázai övezetben dúló háború.
Beiktatják utódát, Reuven Rivlint, akit júniusban választott meg a Knesszet Izrael államfőjének.
Rivlin 1939-ben született Jeruzsálemben. Az ottani héber egyetemen szerezte diplomáját, s ügyvédként kezdett ténykedni. 1988-ban került először a törvényhozásba a jelenlegi kormánypárt, a Likud színeiben. 2001-ben kommunikációs miniszternek is megválasztották. Két évvel később lett parlamenti elnök. Ekkor került először reflektorfénybe: képviselőtársai a politikai semlegesség megsértésével vádolták meg.
2010-ben ismét a bírálatok kereszttüzébe került, ezúttal saját pártján belül. Rivlin a Likud tanácsa ellenére sem volt hajlandó megfosztani Hanin Zoabit képviselői mandátumából adódó privilégiumaitól. Az izraeli palesztin képviselőnőt a jobboldal azért kezdte üldözni, mert a Gázai övezetbe tartó segélyflottilla fedélzetén tartózkodott, melyet végül izraeli kommandósok rohamoztak meg és vonták ellenőrzésük alá.
Rivlin ugyanakkor nem támogatja a közel-keleti konfliktus két állami megoldását, inkább adna izraeli állampolgárságot a palesztinoknak, mint hogy kettéosszák a területet Izrael és Ciszjordánia között. A képviselő így nem csak Benjamin Netanjahu kormányfővel, de a nemzetközi közösséggel is szembe találhatja magát.
A politikus már 2007-ben is indult az elnöki posztért, azonban az első fordulót követően visszavonta jelöltségét, amikor egyértelmű vált számára, hogy Simon Peresz elsöprő győzelmet arat. Izrael legmagasabb közjogi méltósága, az államelnök ugyan nem rendelkezik tényleges végrehajtó hatalommal, de hivatalának tekintélyével számos ügyet képviselhet, ahogy azt Peresz is megmutatta.