Méheket, beporzó rovarokat ölt a szer - Kivonták a forgalomból

Magyarországon nem engedélyezett rovarölő hatóanyagot tartalmazó gombaölő növényvédő szer forgalmazását tiltotta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A szerben szennyezésként előforduló, nem engedélyezett hatóanyag szabályos felhasználás mellett is a mézelő méhek és egyéb hasznos beporzó rovarok pusztulását okozhatja. A NÉBIH közleménye szerint a szervezet Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai hatósági ellenőrzések során fedezték fel, hogy a Póker Extra 80 WDG gombaölő növényvédő szer nem felel meg a szabályozásnak.

A hatóságok a közleményben felhívják a gazdák figyelmét, hogy a növényvédő szer használata tiltott, amennyiben ilyen készítmény van a birtokukban, azt ne használják fel, és mielőbb értesítsék a visszagyűjtésre kötelezett engedélytulajdonost.

A Greenpeace gyakorlatilag már évek óta figyelmeztet a veszélyekre, és a méhek, illetve általában a beporzást végző rovarok védelmére cselekvési terv kidolgozását szorgalmazza Magyarországon. Egy 2013-ban indult kampány során bemutatták a szervezet  "Méhpusztulás - az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek" című tanulmányát, amely a méhpusztulás okait elemzi, különös tekintettel a csávázószerek - ezen belül is a neonikotinoidok - hatására. A neonikotinoidok a mézgyűjtő rovarokra még akkor is veszélyt jelentenek, ha a csávázószer halálos adagjánál kisebb mennyiség jut a szervezetükbe: hatására a méhek ugyanis - tőlük szokatlan módon - például elkóborolhatnak.

A Greenpeace szakértői szerint  a méhpusztulásban felelős vegyszerek a mezőgazdaságban sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora a hasznuk. 

Szerző

Közösen indít jelölteket a baloldal Salgótarjánban

Közösen indít polgármesterjelöltet és képviselőjelölteket a baloldal az októberi önkormányzati választáson Salgótarjánban - jelentették be hétfőn a városban.

Dóra Ottó (MSZP) az együttműködő öt párt és egy civil szervezet képviselőinek részvételével tartott sajtótájékoztatón elmondta: az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, a Munkáspárt 2006, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, valamint a Tarjáni Városlakó Egyesület fogott össze, hogy "közös szándékkal, közös jelölteket indítva, együtt váltsák le a jelenleg regnáló városvezetést".

Polgármesterjelöltként Dóra Ottót indítják, aki 2002 és 2006 között a Nógrád megyei önkormányzat elnöke volt, 2006 őszétől a salgótarjáni önkormányzat frakcióvezetőjeként dolgozik.

Szerző

„Mindent megfontoltam és meggondoltam”

Publikálás dátuma
2014.07.28. 12:52
Fotó: Népszava-archívum
„A magyar újságíróknak nem volt még olyan nagyjelentőségű eseménye, mint az, amit e sorok fölött közlünk. A király megüzente a háborút és a következő órákban az ágyúk erejével fog Ausztria-Magyarország érvényt szeretni az akaratának Szerbiával szemben” – írta a Népszava 1914. július 29-én, szerdán címlapján, amelynek főcíme így hangzott: Megüzenték a háborút!

A fent idézett bekezdés azután olvasható a lap első oldalán, hogy a Budapesti Közlöny és az osztrák hivatalos Wiener Zeitung nyomán közzétették a Szerbiához intézett hadüzenet szövegét, amelyet Leopold von Berchtold gróf, a Monarchia külügyminisztere írt alá.

Berchtold eredetileg Szerbia hadüzenet nélküli lerohanását javasolta a szarajevói merénylet után, ezzel azonban gróf Tisza István magyar miniszterelnök szembehelyezkedett. Ő vette rá I. Ferenc József császárt, hogy küldjön ultimátumot július 23-án Szerbiának, és miután a szerb választ elutasításként értékelte, a külügyminiszternek sikerült meggyőznie az agg uralkodót a hadüzenetre.

Július 28-án, a hadüzenet napján Ferenc József, mint magyar király manifesztumot írt alá, amelynek kihirdetésével Tisza Istvánt bízta meg. Ebben hangzik el az a szállóigévé vált mondat: „Minden megfontoltam és meggondoltam.” . Idézzünk néhány gondolatot e kiáltványból, amely a Népszava 2. oldalán alján jelent meg.

Fotó: Népszava-archívum

Fotó: Népszava-archívum

 "Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralévő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés másképp határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei után kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására, és területi épségének biztonságára” – áll a manifesztumban, amely ezután hosszan taglalja a szerb gyűlölethullámot, amely „az uralkodóház és a haza iránti hűségtől való eltántorításra és a felnövő ifjúság félrevezetésére s az őrület és a hazaárulás bűnös tetteire való fölizgatására irányul” és amely elvezetett a szarajevói merénylethez. „Ezt a tűrhetetlen aknamunkát kell állítani…fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem” – írja a császár, majd következnek a leghíresebb sorok:

„Ebben a komoly órában  tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak.”

A 2. oldalon a királyi manifesztum felett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének kiáltványa áll „A szervezett munkásokhoz!” címmel, amely a háború várható megpróbáltatásairól és a munkásság feladatairól szól. Bár a nyilatkozat még reménykedik, hogy „a legrosszabb nem fog bekövetkezni”, de máris leszögezi: „a szervezett munkás (háborús körülmények között) bizonyosan nagyobb érték az öntudatlan embergépeknél, mert nagyobb morális erő lakik benne, amely súlyos helyzetekben is fönn tartja.” A  szociáldemokrata vezetők kijelentik, hogy a munkásosztály szervezéséről nem mondanak le, miként a szociáldemokrata sajtóról is. Ez utóbbiról így írnak:

Fotó: Népszava-archívum

Fotó: Népszava-archívum

„Roppant nehéz a helyzete most a mi sajtónknak. Minden szocialista lapnak éltető eleme a szabad kritika, a szabad propaganda, és a mostani körülmények közt erről le kell mondanunk. Nemcsak azért, mert a törvény rendeli, hanem részben azért is, mert ilyen válságos helyzetben mi sem akarhatjuk még a legigazságosabb kritikával sem megnehezíteni az intézők dolgát és mert az ilyen helyzet kritikára, a számonkérésre különben is terméketlen.”

A szociáldemokratáknak meggyőződése, hogy „a mostani háború után egy más Magyarország lesz a mostaninak a helyén, mert a háború, akár jobbra, akár balra dűljön is el, szükségképpen nagy változásokat fog okozni az ország politikai és gazdasági szervezetében.” A jövő pedig számukra ez: „Szabad és boldog nép otthonává akarjuk átalakítani ezt az országot, úgy, mint a világ többi proletárjai a maguk országait, hogy – ha eljön az ideje – méltóképpen illeszkedhessünk bele a szabad és békés nemzetek kultúrtestvériségébe, a szabadság, jólét és békesség nagy népközösségébe.”

A Népszava 1914. július 29-i számának 14 oldalából 12 foglalkozik a háborús készülődéssel, a várható mozgósításokkal, és az ezzel kapcsolatos intézkedésekkel,  diplomáciai hírekkel, külföldi reakciókkal és nem utolsósorban  különböző háborús rémhírekkel. Csupán a két utolsó, a műsor- és reklámoldala maradt változatlan.

Szerző