ingatlanszakértő;albérlet;felsőoktatási intézmények;Borsi László;felvételi ponthatárok;DunaHouse;

2014-07-29 07:16:00

Hol, mennyiért lakjon az egyetemista?

Múlt héten nyilvánosságra hozták az idei egyetemi-főiskolai felvételi ponthatárokat, kiderült, ki, melyik felsőoktatási intézményben kezdheti meg ősszel a tanulmányait. A pontvadászat után megkezdődött a roham az albérletekért. Ilyenkor minden évben élénkül a fővárosi és az egyetemi városok bérlakáspiaca. 

A privatbankar.hu a DunaHouse közreműködésével az alábbiakban foglalta össze, mire érdemes külön is figyelni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakásbérbeadást. Az információkat jellemzően közérdekű bejelentések, apróhirdetések szolgáltatják. A vizsgálatok nagy részének mulasztási bírság a vége.

Magánszemélynek nem kötelező adószámot kiváltania, ha ingatlant ad bérbe, de számlát nem állíthat ki enélkül. Egészségügyi hozzájárulást egymillió forint felett kell csak fizetnie. Tisztázandó a közös költség összetétele és mérete. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.

Ha megvan a lakás, a felek minden esetben kössenek írásos bérleti szerződést. Akadhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségekről is szó van ugyanis, amelyek tetemes összeget is kitehetnek, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni őket. A jogilag tiszta helyzet (az írásos szerződés) az egyetlen megoldás, ha vitás helyzetre kerülne sor.

A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is készüljön írásos dokumentum. A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.

Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés, stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel, továbbá, hogy a bérlő arra sem kötelezhető, hogy a garanciális hibák javíttatását maga intézze, bár így sokszor gyorsabb, de ilyenkor is a tulajdonosnak kell fizetnie.

A későbbi viták elkerüléséért érdemes jegyzékben rögzíteni a lakásban található bútorokat, berendezéseket, még akkor is, ha a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé azok állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fénykép is jól jöhet vitás esetben.

Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét 60 napban érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondás lehetőségét.

Sőt, aki valóban hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára.

Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, lényegében egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs elem maradt, az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen kifizetnie.