Idén szeptembertől már biztosan nem lesz agrár-környezetgazdálkodási támogatás, derült ki szinte véletlenül az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának legutóbbi ülésén, Legény Zsolt NSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszból. Akkor a kormány képviselője még azt állította, hogy az AKG korábbi formája ugyan megszűnik, de helyette hazai forrásból támogatják az érintetteket.
A kormányzat egyebek mellett arra hivatkozott, hogy amíg az uniós "zöldítési" program követelményei nem ismertek, nem lehet kiírni ilyen pályázatokat, mert ha azok nem felelnek majd meg teljesen a brüsszeli szabályoknak, akkor sem lehet 7 évig változtatni a pályázati kiírásokon, de a kabinet dolgozik az ügyön.
Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság alelnöke, a Népszavának kifejtette, ezért is lett volna ésszerű élni az egy éves határidő módosítással, mert addig kiderülhetett volna, mit tartalmaz az uniós program-csomag. Azt nem tudni, hogy hanyagság, vagy más ok miatt nem fordult a kormány Brüsszelhez a moratórium érdekében, holott ha ezt teszi, az új uniós követelményeknek megfelelően írhatta volna ki az agrár-környezetgazdálkodási pályázatokat.
A hazai forrásokra hivatkozni eléggé nevetségesnek tűnik úgy, hogy év közben, amikor az agrártárcánál is megszorítások lesznek és az AKG idei támogatási igénye legalább 30 milliárd forint. Honnan varázsolnak elő ennyi pénzt - tette fel a kérdést Harangozó Gábor. A szocialista politikus azért is tartja nagyon károsnak, hogy elmaradt a kormány lépése, mert az AKG támogatás egyik fontos célja éppen a kézimunkaigényes termelés támogatása, hiszen az költségesebb, mint a gépesített növénytermesztés. A kormánynak éppen az ilyen tevékenységeket kellene támogatni, ilyen vidékstratégiát kellene kidolgozni, de semmilyen sincs a tarsolyában. Hiába van kereslet az ilyen egészségesebb, többlet hozzáadott értéket képviselő termékekre, egy határon túl a piac nem hajlandó magasabb árat fizetni. Ezt pótolná a környezetgazdálkodási támogatás.
Sallai B.Róbert, az LMP országgyűlési képviselője, agrár szakpolitikus, gazdálkodó a Népszavának elmondta, a kormány következetes, mint mindig, most is az ellenkezőjét teszi annak, mint amit mond. Lázár János a múlt héten a területalapú támogatások átalakításáról szólva kijelentette, a kis és családi gazdák érdekit tartják szem előtt, őket védik a nagybirtokokkal szemben. Az AKG azonban éppen a kis- és közepes agrárgazdaságoknak nyújtott többlet forrásokat - hangsúlyozta Sallai B. Róbart.
A szakpolitikus közölte, az AKG környezetvédelmi és vidékfejlesztési szempontból is fontos volt, fontos lenne. Különösen a természetvédelmi területeken védett fajok élőhelyének megőrzésére kiválóan alkalmas például a hagyományos legeltető állattartás, amely ha ellehetetlenül, sokkal nagyobb társadalmi ráfordítással tartható csak fenn a a természetes környezet. A vidék népességmegtartó képességét is az agrár-környezetgazdálkodási programok sora erősíti, hiszen éppen az élőmunkaigényes tevékenységeket támogatja.
Ha megvonják ezektől a gazdáktól a támogatást, kénytelenek lesznek felhagyni ezzel a tevékenységgel, mert így is nagyon kifeszített költségvetésű a az efféle gazdálkodás, nyereség alig képződik belőle. Ezzel pedig előre megjósolható, hogy munkahelyek fognak megszűnni - figyelmeztetett Sallai B.Róbert.
A növénytermesztés esetében nem lesz ennyire tragikus a helyzet, mert ott többnyire a szántóföldi kultúrák egy részénél vállalták a termelők a szerves trágya használatát például a műtrágyával szemben. Az AKG forrásai éppen az emiatt csökkent termésátlagok okozta bevételkiesést pótolják, pótolták. A biológiai növényvédelem pedig jelentős élőmunkaigényével sok emernek ad munkát, de ha megszűnik a támogatás, ezeknek a munkahelyeknek a jelentős része megszűnik.
