Meghalt Kiss Péter

Publikálás dátuma
2014.07.29. 19:42
A 2010. május 18-án készült felvételen Kiss Péter, volt kancelláriaminiszter. Kiss Péter hosszan tartó súlyos betegség után, 55
Hosszan tartó súlyos betegség után 55 éves korában ma elhunyt Kiss Péter volt kancelláriaminiszter, az MSZP alapítója, volt alelnöke - számolt be erről elsőként az atv.hu. 

A gépész mérnökként végzett politikus 1986-ban a KISZ budapesti első titkára lett, két év múlva reformpárti vitasorozat szervezésében működött közre, majd az MSZP megszületésénél bábáskodott. A rendszerváltáskor szocialista színekben indult a parlamenti választáson, képviselő azonban először csak 1992-ben lett. Az első őszi önkormányzati választáson viszont bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe. Volt a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) országos elnöke, 1994-ben pedig egyéni mandátumot szerzett az országgyűlési választáson.

1995-ben Kósáné Kovács Magda utódjaként a Horn-kormány munkaügyi miniszterévé nevezték ki, kormányzati pozícióját a ciklus végéig viselte. 1998-ban ismét egyéni mandátumot szerzett, akkor a párt ügyvezető alelnöke volt. 2001-ben a Baloldali Tömörülés Platform elnökévé választották. A Medgyessy-kormányban előbb foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter volt, majd 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterré nevezték ki. 2004-ben, Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása után a párt országos elnöksége őt ajánlotta miniszterelnöknek, de a miniszterelnök-jelölő kongresszus Gyurcsány Ferencet jelölte kormányfőnek.

Az első Gyurcsány-kormányban megtartotta miniszteri tisztségét. A második Gyurcsány-kormányban először szociális és munkaügyi miniszter volt, majd 2007-ben ismét visszatért a Miniszterelnöki Hivatalba. 2009-ben Bajnai Gordon a társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszteri feladatok ellátásával bízta meg és egyben a miniszterelnök politikai helyettesévé is vált. Kiss Péter 2014-ben a baloldali pártok jelöltjeként Újpesten szerzett egyéni országgyűlési mandátumot.

"Nyugodj békében, Péter!" - írta a Faceboon Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke. Gyurcsány Ferenc pedig a közösségi oldalon így búcsúzott tőle: "Derekasan küzdött. Derekasan politikusként hazájáért és az utóbbi években önmaga egészségéért is. Ez utóbbi küzdelmet most elveszítette. A békét kereste, a kompromisszumokat. Ebben volt a legjobb. Menj békével Péter. Jó ember, tisztességes politikus voltál".

Szerző

Orbán Viktor a páneurópai piknik évfordulóján

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz augusztus 19-én Sopronpusztán a páneurópai piknik 25. évfordulóján – tájékoztatta az MTI-t a soproni önkormányzat sajtófőnöke kedden.

Kuslics Balázs elmondta, a Páneurópai Piknik Emlékparkba kötetlen családi napot szerveztek, ahol várhatóan délután négy órától 1989 – a csodák éve címmel Orbán Viktorral beszélget Rákay Philip, a M1 Szabadság tér ’89 című műsorának házigazdája. 

Az emlékparkba már délelőtt tíz órától várják a családokat; hagyományos magyar ételeket főznek bográcsokban, helyi borászok mutatkoznak be, de gyermek- és sportprogramok, valamint koncertek is lesznek. A 25 évvel ezelőtti határáttörés elő- és utóéletéről egykori szervezők, résztvevők mesélnek majd.

Az ünnepi programsorozat augusztus 17-én kezdődik: a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban Az első szakadás a vasfüggönyön címmel nemzetközi vándorkiállítás nyílik. A Berlin után Sopronban bemutatkozó tárlaton installációkkal, tárgyakkal és fotókkal emlékeznek az 1989-90-es európai eseményekről.

Augusztus 18-án és 19-én két nemzetközi konferenciát tartanak magyar és német résztvevőkkel, Sopron: kapu a szabad Európa felé, valamint Kapu Európába címmel az Antall József Tudásközpont, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében.

Az 1989. augusztus 19-én Sopronkőhida és az ausztriai Szentmargitbánya között megrendezett páneurópai pikniken több mint 600 NDK-állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyitásának rövid pillanatát arra, hogy Nyugatra szökjön.

Szerző

Empátiára ébresztés szociodrámával

Publikálás dátuma
2014.07.29. 18:37
Fotó: S.Varga Ilona - Alion foto
Július 31-én ér véget az az egyéves projekt, amely Én az ő helyükben…és tényleg!  címmel a Norvég Civil Alap támogatásával – többek között – a szociodráma hatását vizsgálta öt civil szervezettel végzett munka keretében. A hatékonyság fokát e szervezeteknél a szociodráma „beavatkozása” előtt és utáni mérésekkel a Krolify vélemény- és szervezetkutató intézet végezte. Ez volt az első olyan projekt, amely a szociodráma hatását kutatta Magyarországon.

A projektről, a szociodráma szerepéről beszélgettünk Kökény Veronika pszichoterapeutával, a Magyar Pszichodráma Egyesület szociodráma csoportjának vezetőjével.

-Mi ma a szociodráma küldetése Magyarországon?

-Tétényi Éva esztergomi polgármester mondta a hajléktalan-törvénnyel kapcsolatban, hogy jó lenne, ha a törvényhozók szerepet cserélnének azokkal, akik elszenvedik majd a törvényt. Ez a szerepcsere nagyon fontos volt ebben a projektben is, hogy az említett civil szervezetekben erősödjön a párbeszéd és az együttműködés. A módszer úgy  valósul meg a gyakorlatban, hogy ha egy szerep- vagy pozíciócserében átélem a másik fél helyzetét, és cselekszem is ebben a helyzetben, akkor jobban meg tudom érteni őt, amikor visszakerülök a saját helyzetembe. Ha például a játékban a hajléktalan szerepét kapom, legközelebb nem fogom elfordítani a fejem attól, aki a piros lámpánál újságot árul.

Magyarországnál sokkal elterjedtebb a szociodráma a világ számos olyan pontján, ahol békétlenség van. Brazíliában, ahol gyakran vannak nagyon viharos társadalmi változások, 50 szociodráma egyesület van. Magyarországon nincsen egyetlen önálló sem. De a délszláv testvérháborúk után, amelyek a szóba nem állásból, a megegyezés-képtelenségből törtek ki, csak úgy lehetett valamit elindítani, hogy összeültették az ellenfeleket, ellenségeket. És mondhatnám Izraelt is. Nálunk szociodrámának hívják, ha valaki dokumentumdrámát ír. A sajtóban szociodrámáról beszélnek, amikor kitelepítenek egy erdőlakó közösséget. Szerencsére ma már, ha beüti a Google-ba a szociodráma szót, akkor az Én az ő helyükben….projekt jelenik meg elsőnek.

-Ez a megközelítés tulajdonképpen az empátia-készség fejlesztése. Éppen ez az empátia, ami Magyarországon borzasztóan hiányzik a politikától az emberek egymás közti, hétköznapi viszonyáig. És erre az állapotra még rátesz az, hogy a közélet a végsőkig polarizálta az embereket.

-Igen, erre való a szociodráma. Sok embernek nincsen empátiás érzéke, ezt le lehet mérni. Másrészt viszont nagyon fárasztó dolog beleképzelni magunkat egy másik ember helyzetébe. Az empátia többnyire addig tart, amíg a másik olyant nem mond, ami nekem nem tetszik. A szociodrámában azonban önként kerülök be egy másik ember helyzetébe, és miközben elkezdem játszani azt a szerepet, rájöhetek olyasmire, amire a saját helyzetemből nem jönnék rá. A 90-es években a németországi Solingenben, ahol a török bevándorlók és a szélsőjobboldali csoportok között súlyos társadalmi feszültségek voltak, hosszú előkészítés után egyhetes szociodrámában próbálták e helyzetet feldolgozni. A harmadik napon kialakult három csoport: a „bevándorlók”, a „szélsőjobbosok” és a „rendőrség”. Akik részt vettek ebben a játékban, például elmondták, hogy a szélsőjobboldali csoportok helyzetében iszonyú energiákat éreztek és átélték, hogy ez az energia bármilyen irányba vihet. A szociodrámának feladata – és megvannak hozzá a módszerei is - az ilyen negatív energiákat konstruktív irányba fordítani. A Jobbik is a „lendületének” köszönheti előretörését, az emberek az „erőt” látják benne. Az egész hitlerizmusnak ez volt a titka, hogy óriási tömegek álltak mögé. A „játék” univerzális, ha kellőképpen elő van készítve, képes erre, miként a bénultságot, az energiátlanságot is fel tudja oldani. De nincs szükség aktuálpolitizálásra ahhoz, hogy a szociodráma hatni tudjon, hogy az emberek megértsék: szóba lehet állni, együtt lehet működni avval is, akivel nem értek egyet.

-Manapság Magyarországon bárki bármikor kényszerülhet „szerepcserére”, hiszen senkinek a munkája nincsen biztonságban, még a legjobb, legtapasztaltabb munkaerőknek sem. Hogyan tud ilyen helyzeteken segíteni a szociodráma?

-A pszichodrámában a munkanélküli egyéni problémáját vizsgáljuk meg, a szociodrámában a körülményeket is. A módszer felfedezőjének, Jacob Levy Morenónak a világbéke megteremtésre volt a célja az emberi szolidaritás révén még a két világháború között. A szociodrámában, ahol csoportok játszanak, óhatatlanul bekerülnek az ilyen emberi értékek. Erre is lehet építeni. Miután a szociodrámában a társas és társadalmi problémák vannak fókuszban, ezen belül bármi megjeleníthető és bármi játékba vihető.

-Számos felmérés készült arról, hogy a magyar lakosság jelentős része pesszimista, sőt, apátiába süllyedt. Hogyan lehetne nagyobb nyilvánosságot adni az Önök munkájának? Sokaknak elegendő lenne az ébredéshez, hogy feltehessenek néhány kérdést…

-Most elkezdtük ezzel a projekttel a nyilvánosság megszólítását a módszer alkalmazhatóságáról, és ezt kívánjuk folytatni a jövőben is. Szeptemberben részt veszünk a Norvég Civil Alap által szervezett Norvég Pikniken, amelyre szintén egy szociodráma eseménnyel készülünk.

 -Milyen projektekre készülnek a közeljövőben?

-Van a Norvég Civil Alapnak egy akciópályázata a gyűlöletbeszédről, ezt is megpályázzuk. Itt is az együttműködés a párbeszéd mentén építjük fel programunkat. A hatásvizsgálat eredményeit a múlt héten tudtuk meg, most fel kell térképeznünk, hogy mennyi téma van ebben számunkra. Az egyesület lapjából, a Pszichodráma Újság tavasszal kihozunk egy különszámot erről a projektről. Szeretnénk továbbá bevinni a szociodrámát az üzleti életbe is, mert abból finanszírozni tudnánk különböző társadalmi projekteket. Blogunkat folytatjuk a projekt befejezése után is, én pedig hamarosan indítok egy szociodráma továbbképzést pszichodráma-vezetőknek.