Halott a rettegett csecsen terrorista

Hosszú évekig tartott a hajsza az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is terroristának minősített Doku Umarov csecsen lázadó vezér kézre-kerítésére és likvidálására, arra azonban senki nem számított, hogy holttestének megtalálása érdekében is valóságos hajtóvadászatot kell indítani.

Hosszú út vezetett addig, míg Ramzan Kadirov csecsen elnök a közelmúltban közzétette az interneten az Umarov holttestéről készült fotót. Umarov nemcsak az életével, de a halálával is megnehezítette ellenségeinek a dolgát.

Sokszor és sokféleképpen keltették a halálhírét az elmúlt években. Például 2011 márciusában, amikor Ingusföldön az orosz légierő csapást mért egy terrorista bázisra, ahol reményeik szerint Umarov is tartózkodott. Hiába vizsgálták meg azonban az elesettek tetemeit, Umarovot nem találták közöttük.

Azóta Umarov számtalanszor "meghalt" - a hírek szerint. Idén januárban a csecsen elnök jelentette ki, hogy újabb bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Umarov már régen halott. Azzal érvelt, hogy birtokába került egy felvétel azoknak az emíreknek a beszélgetéséről, akik már az új vezér jelöléséről vitatkoztak.

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő azonban sietett leszögezni, hogy amíg a titkosszolgálatok nem mutatnak be bizonyítékokat a terrorista haláláról, addig élőnek kell tekinteni. Márciusban közölték hivatalosan Moszkvában, hogy a titkosszolgálatok ilyen bizonyítékokkal nem rendelkeznek.

Az óvatosság már csak azért is megalapozott volt, mert a terroristák halálhírének elterjesztésével gyakran éppen az ő rejtőzködésüket igyekeznek megkönnyíteni a különböző bűnözői csoportok. Mitől vált olyan félelmetessé az orosz vezetők szemében az első számú közellenség? Az 1964-ben született Umarov tisztes pályán indult el, kijárta a grozniji olajipari főiskolát, ahol építészmérnöki diplomát kapott.

Nem mérnöki képességeivel szerzett azonban hírnevet magának, hanem azzal, hogy vállalta a felelősséget az Oroszországban végrehajtott terrorcselekményekért. A Moszkva és Szentpétervár között közlekedő Nyevszkij expressz 2009 novemberi felrobbantásáért, amely 28 ember életét követelte. A moszkvai metróban 2010 márciusában 40 ember halálával és több mint száz sebesülésével járó robbantásokért.

A Domogyedovói repülőtéren 2011 januárjában megölt 37 ember haláláért és 150 sebesüléséért. 2004 szeptemberében a beszláni iskola tragédiájában, a gyerekek túszul ejtésében is valószínűleg koordinátori szerepet vállalt. Ő szervezte meg 2011 nyarán a Moszkva-Szentpétervár expresszvonat elleni újabb merényletet, amelyet azonban az orosz titkosszolgálatnak sikerült meghiúsítania. 2012-ben egy Putyin elleni merénylet előkészítésén dolgozott.

Ahhoz képest, hogy több mint tízszer halálhírét keltették, 2013 decemberi kanadai információk szerint Umarov merényleteket készített elő a téli olimpia helyszínének, Szocsinak a megbénítására. Állítólag az újságírók kezébe került az a dokumentum, amelyben a "sátáni játékok" meghiúsítására szólított fel.

2010 júniusában Umarovot az Egyesült Államok felvette a nemzetközi terroristák feketelistájára. 2011-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa is feketelistára tette, mivel kapcsolatba hozta az Al Kaidával. Ugyanebben az évben az amerikaiak 5 millió dollárt ajánlottak fel annak, aki Umarov tartózkodási helyéről információval szolgál.

Hogyan keveredett a banditák közé a biztató jövő előtt álló ifjú építészmérnök? Még a nyolcvanas években gondatlanságból elkövetett emberölésért, 1992-ben pedig két ember haláláért vonta felelősségre a bíróság. Valószínűleg a börtön elől keresett menedéket a terroristák között. Nemcsak menedéket talált, lelkes és odaadó híveket is, akik benne látták vezérüket.

Már az első csecsen háború (1994-1996) előtt harcolt az orosz csapatok ellen, 1994-ben egy alakulat élére került, 1996-ban pedig a Csecsen Köztársaság dandártábornokává nevezték ki. Egy évvel később Aszlan Maszhadov csecsen elnök kormányában a biztonsági tanács titkáraként a bűnözés megfékezése volt a feladata.

1998-ban kegyvesztetté vált, megfosztották minden tisztségétől emberrablásokban és az ügyészség munkatársai elleni támadásokban vállalt szerepe miatt. A második csecsen háborúban (1999-2000) a lázadók oldalán harcolt. A grozniji kitöréskor súlyosan megsebesült. 2002-ben megint feltámadt: Maszhadov kinevezte a nyugati front parancsnokává, két évvel később a nemzetbiztonsági szolgálat igazgatójává.

Amikor 2004-ben megölték Ruszlan Gelayevet, a csecsen lázadók vezérét, Umarov magát jelölte ki utódjául, 2005-ben pedig a senki által el nem ismert Csecsen Köztársaság elnöke lett. A "Kaukázusi Emirátus" nemzetközi terrorszervezet vezetőjeként a vallási fanatizmust, a dzsihádot, a szeparatizmust tűzte zászlajára. Egész Oroszországban meg akarta valósítani az iszlám erőszakos térhódítását, a lakosság megtérítését.

Ilyen előzmények után nem lehet azon csodálkozni, hogy üldözői mindenbe belekapaszkodtak, amiből halálára következtethettek. A bizonyosságra azonban mostanáig várni kellett. A csecsen elnök az interneten azt írta, hogy már korábban is nyilatkozott Umarov megsemmisítéséről, de szavait a titkosszolgálatok kétségbe vonták.

"Most azok számára, akik hinni akartak abban, hogy ez a patkány még él, meg tudjuk mutatni őt holtan" - jelentette ki. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója is megerősítette: Umarovot még 2013 végén likvidálták. Azt is elmondta, hogy 2014 első negyedében 33 terroristaellenes műveletet hajtottak végre. A lázadó csoportok 36 vezetőjével és 65 aktív tagjával végeztek. Umarov halála a legfanatikusabb vezetőjétől fosztotta meg követőit.