szőlészet;fitoplazma;kabóca;

Idegen kabócák pusztítják a magyar szőlőt!

Megjelent az aranyszínű sárgaság fitoplazma Zalában. A rovarfogó papíron láthatók azok az amerikai szőlőkabócák, amelyek terjesztik a kórokozót.

Az aranyszínű sárgaság fitoplazmát Magyarországon először, 2013 augusztusában a Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a NÉBIH - olvasható a smartvineyard.com oldalon. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. Emiatt az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée  phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójának tekinthető.

Helikopterről permetezve pusztítják a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma kórokozót a Zala megyei Lenti közelében 2014. július 29-én. MTI Fotó: Varga György

Helikopterről permetezve pusztítják a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma kórokozót a Zala megyei Lenti közelében 2014. július 29-én. MTI Fotó: Varga György

A fertőzött szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, egyes helyeken már hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.

A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.

Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.

forrás: smartvineyard.com