Kereskedelmi háború

Publikálás dátuma
2014.07.31. 07:20
Ismét tárgyalóasztalhoz kényszerülnek a felek, ha oldani akarják a feszültséget FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS JACKSON
A magyar gazdaságot egyelőre nem fékezik az Oroszország ellen bevezetendő uniós és amerikai szankciók. Moszkva válaszintézkedései azonban visszavethetik a hazai mezőgazdaságot, illetve a járműgyártást is. Úgy tetszik hiába való volt az Orbán-kormány ténykedése, hogy minden tőle telhető módon a kedvében járjon az orosz "medvének", Moszkva várhatóan nem részesíti majd kivételes bánásmódban Magyarországot.

Oroszország gazdaságára jelentős csapást mér az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok (USA) újabb szankció-csomagja. A magyar gazdaságot pedig majd az orosz válaszintézkedések hozhatják a mostaninál is nehezebb helyzetbe - nyilatkozta lapunknak Deák András. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa szerint az orosz felet az EU és az USA megszorító lépései közül a pénzügyi korlátozások érintik azonnal és közvetlenül a legérzékenyebben.

Az orosz pénzintézeteknek ugyanis mintegy 70-80 milliárd dollárnyi hamarosan lejáró hitelt kell visszafizetniük az EU-nak, illetve az amerikai bankoknak. Ez pedig még orosz léptékkel mérve is jelentős tétel, miután az ottani bruttó hazai termék (GDP) mintegy 2,5 százalékát teszi ki. A visszafizetendő kölcsön helyett pedig újakat kell felvenniük az oroszoknak jobbára az ázsiai pénzpiacokról, ami várhatóan drága mulatság lesz. Így a szakcióknak ezzel a részével az EU és az USA azt éri el, hogy az orosz gazdaság működése költségesebbé válik.

A másik súlyos csapás az - mutatott rá az Oroszország-kutató -, hogy a szankciók megtiltják a fejlett energetikai technológiák exportját Moszkvának. Az oroszoknak ugyanis szükségük lenne a korszerű amerikai és európai kőolaj és földgáz kitermelési eljárásokra, és eszközökre, csakúgy mint a földgáz-cseppfolyósító üzemekre, amelyek létesítésére nincs saját műszaki hátterük. Ezek hiányában pedig néhány éven belül jelentős piacokat veszíthetnek el az orosz energetikai vállalatok.

Kitiltották a lengyel zöldségeket és gyümölcsöket
Oroszország augusztus 1-jétől behozatali tilalmat rendelt el szinte valamennyi lengyel zöldségre és a gyümölcsre.
Az orosz állat- és növényegészségügyi felügyelet, a Roszszelhoznadzor tegnap azt közölte, hogy egyebek között olyan mezőgazdasági termékekre vonatkozik az importtilalom, mint az alma, a körte, a káposzta, illetve ezek friss és fagyasztott változata. Az Oroszországba irányuló teljes lengyel zöldség- és gyümölcsexport értéke tavaly meghaladta az egymilliárd dollárt.
Oroszország tavaly például összesen 43 millió dollár értékben importált Lengyelországból káposztaféléket, az idei első hat hónapban pedig 27,5 millió dollárért.
Alekszej Alekszejenko, a Roszszelhoznadzor szóvivője rámutatott: az intézkedés része annak a július 28-án bejelentett tervezetnek, hogy Oroszország megtiltja a zöldség- és gyümölcsimportot az Európai Unió egészéből, vagy egyes tagországaiból, és hogy ez leginkább a kelet-európai országokat sújtja majd. Az ukrán élelmiszerek bevitelét területére Oroszország már kedden megtiltotta.

A tőzsdék már beárazták Washington és Brüsszel az Oroszország elleni lépéseit, így nem rázták meg a magyar börzét sem az USA és az EU döntései - nyilatkozta lapunknak Kuti Ákos. Az Equilor vezetőelemzője úgy véli, a kiviteli korlátozások a magyar cégeket egyelőre alig érintik. A Mol ugyanis jelenleg nem visz ki tiltólistán szereplő kutatási technológiákat Oroszországba. A magyar olajcég csoportszintű kőolaj és gáz kitermelésének ma már csupán a hét százaléka származik orosz területekről, míg korábban ez a mutató bőven tíz százalék felett volt. A hazai gyógyszergyárak - Richter, Egis - exportjára pedig nem vonatkozik a korlátozás. A bankszektorban az OTP orosz és ukrán leányvállalatai lehetnének érintettek, de a magyar leánybankok tevékenységét nem szűkíti az embargó, az csak oroszok lehetőségeit mérsékli.

Rövidesen viszont a magyar gazdaság is megérezheti a feszültség kiéleződését, ha Moszkva ellenintézkedéseket hajt végre - véli Deák András. A kutató szerint az orosz fél várhatóan először a klasszikus ellenlépéseket választja majd. Vagyis import tilalmat hirdet az uniós mezőgazdasági termékek egy részére, illetve az itt készült autókra. Moszkva azért ezeket a termékköröket szokta elsőként bevonni a "kereskedelmi háborúba", mert az uniós élelmiszer -, és a járműipari termékeket könnyen pótolni tudja hazai cikkekkel.

Így lehetséges, hogy hamarosan nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai zöldség, gyümölcs, illetve hús exportőrök. Emellett az ellenlépések megnehezíthetik a hazánkban gyártott Audik, Opelek, és Mercedesek oroszországi eladásait is. Addig viszont feltehetően semmiképpen nem megy el Moszkva, hogy korlátozza az Európába irányuló földgáz és olajszállításait. Egy ilyen intézkedés ugyanis Oroszország számára is fájdalmas lenne, miután az exportbevételei jelentős hányada (50-70 százaléka) az energiahordozók eladásából származik.

Az Oroszország-kutató megjegyezte, ha Moszkva szankciókat hoz az uniós tagországok ellen, akkor nem valószínű, hogy Magyarország valamilyen kedvezményes elbánásban részesül. Az orosz fél ugyanis vélhetően nem jutalmazza majd meg hazánkat azért, mert az Orbán-kormány eddig a kedvében járt.

A kivételes elbánásban Vértes András sem bízik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy véli, a jelenlegi helyzetben amúgy sem a rövid távú gazdasági érdekeket kell nézni, hanem azt, hogy Moszkvát mihamarabb rá kell kényszeríteni az agresszív intézkedései megszüntetésre. Európa ugyanis nem válhat ismét háborús tűzfészekké, mert az a korábbi délszláv konfliktushoz hasonlóan nehezen begyógyuló sebeket okozna az egész kontines társadalmának és gazdaságának egyaránt.

Az EU és az USA büntetőintézkedései
A hét elején úgynevezett előzetes megállapodás született az EU nagyköveti tanácsában arról, hogy elő kell készíteni olyan büntetőintézkedéseket, amelyekkel korlátozható Oroszország hozzáférése a tőkepiacokhoz, a védelmi szektor termékeihez, valamint az úgynevezett kettős felhasználású termékekhez, amelyeket katonai, rendészeti és polgári célokra is lehet használni, továbbá az úgynevezett érzékeny termékekhez, beleértve az energiaszektorban használatos technológiákat is.
Az erről szóló döntést várhatóan ma jelenti be az EU. Az uniós határozat legalább három hónapig lesz érvényben, csak azt követően lehet majd felülvizsgálni.
Az európai szigorítás azt követően került napirendre, hogy Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban újabb, az orosz energetikai, hadiipari és pénzügyi szektort érintő amerikai szankciók bevezetését jelentette be, de azt cáfolta, hogy az Egyesült Államok egy újabb hidegháborúban állna Oroszországgal.
Az elnök a gazdasági büntetőintézkedések meghozatalát azzal indokolta, hogy Oroszország továbbra sem működik együtt az ukrajnai válság rendezésében, mi több, tovább támogatja a szakadárokat, tüzérséggel löveti az ukrán kormányerők állásait és csapatokat vont össze a két ország határán. Kitért arra, hogy Moszkva mindezidáig nem működött együtt a Kelet-Ukrajna felet lelőtt maláj utasszállító pusztulásának kivizsgálásában sem.

Szerző

Besokallt az egyik tankönyvszakértő

Publikálás dátuma
2014.07.31. 07:06
Fotó: Népszava
Lemondott a Nemzeti Tankönyvtanács - a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által delegált - tagja az új tankönyvek elbírálási folyamatának szakszerűtlensége miatt. Tél Tamás fizikus nyílt levelében egyebek közt azzal indokolta döntését, hogy nem sikerült meggyőzni a tanács tagjait a koncepcionális hibákat tartalmazó kísérleti tankönyvek kiszűréséről.

A testület feladata ugyanis az volt, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) - a két állami kiadó mellett a tankönyvfejlesztéssel és -kiadással törvény által "felhatalmazott" harmadik szervezet - által kifejlesztett mintegy 50 kísérleti tankönyvet és munkafüzetet véleményezzék. Ezeknek az "új generációs" kiadványoknak az ütemterv szerint haladó gyártásáról adott ki "győzelmi jelentést" kedden Czunyiné Bertalan Ildikó köznevelési államtitkár és az OFI egy debreceni nyomda üzembejárása után.

Csakhogy Tél Tamás lesújtó véleményt közölt néhány természettudományos kiadványról. A szakember szerint például a "Szakismeret" című könyv 9. és 10. évfolyamnak szóló, "Természetismeret" fejezete olyan bonyolult nyelvezetet használ, hogy a fejezet az adott korosztály számára az adott iskolatípusban tankönyvi használatra teljesen alkalmatlan. Tél úgy vélte, egy kísérleti könyv egy jobbat szoríthat ki a közoktatásból, ha az a legfontosabb kérdés a tanács ülésein, hogy rosszabb-e a kísérleti, mint a jelenlegi legjobb tankönyv.

A Nemzeti Tankönyvtanácsba lényegében csak két, a kormánytól teljesen függetlennek tekinthető szakmai szervezet delegálhat tagot: az MTA és a Magyar Rektori Konferencia. A 13 tagú testületbe hat tagot az oktatásért felelős miniszter jelöl, a többieket a vidékfejlesztési, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Nemzetiségi Tanács delegálja.

Tél Tamás szerint az egész elbírálási folyamatot káosz és rohanás jellemezte. Az általa felkért szakértőknek megpróbálta megszerezni a könyvek kéziratát elektronikus formában az OFI-tól, de több hónapos várakozás után végül nem kapta meg őket.

Szerző

Besokallt az egyik tankönyvszakértő

Publikálás dátuma
2014.07.31. 07:06
Fotó: Népszava
Lemondott a Nemzeti Tankönyvtanács - a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által delegált - tagja az új tankönyvek elbírálási folyamatának szakszerűtlensége miatt. Tél Tamás fizikus nyílt levelében egyebek közt azzal indokolta döntését, hogy nem sikerült meggyőzni a tanács tagjait a koncepcionális hibákat tartalmazó kísérleti tankönyvek kiszűréséről.

A testület feladata ugyanis az volt, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) - a két állami kiadó mellett a tankönyvfejlesztéssel és -kiadással törvény által "felhatalmazott" harmadik szervezet - által kifejlesztett mintegy 50 kísérleti tankönyvet és munkafüzetet véleményezzék. Ezeknek az "új generációs" kiadványoknak az ütemterv szerint haladó gyártásáról adott ki "győzelmi jelentést" kedden Czunyiné Bertalan Ildikó köznevelési államtitkár és az OFI egy debreceni nyomda üzembejárása után.

Csakhogy Tél Tamás lesújtó véleményt közölt néhány természettudományos kiadványról. A szakember szerint például a "Szakismeret" című könyv 9. és 10. évfolyamnak szóló, "Természetismeret" fejezete olyan bonyolult nyelvezetet használ, hogy a fejezet az adott korosztály számára az adott iskolatípusban tankönyvi használatra teljesen alkalmatlan. Tél úgy vélte, egy kísérleti könyv egy jobbat szoríthat ki a közoktatásból, ha az a legfontosabb kérdés a tanács ülésein, hogy rosszabb-e a kísérleti, mint a jelenlegi legjobb tankönyv.

A Nemzeti Tankönyvtanácsba lényegében csak két, a kormánytól teljesen függetlennek tekinthető szakmai szervezet delegálhat tagot: az MTA és a Magyar Rektori Konferencia. A 13 tagú testületbe hat tagot az oktatásért felelős miniszter jelöl, a többieket a vidékfejlesztési, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Nemzetiségi Tanács delegálja.

Tél Tamás szerint az egész elbírálási folyamatot káosz és rohanás jellemezte. Az általa felkért szakértőknek megpróbálta megszerezni a könyvek kéziratát elektronikus formában az OFI-tól, de több hónapos várakozás után végül nem kapta meg őket.

Szerző