Felgyorsul a devizahiteles elszámolás

Publikálás dátuma
2014.07.30 21:45
Fotó: Népszava
Az eredeti terveknek megfelelően a devizahitelesek megmentéséhez kapcsolódó második és harmadik törvényt szeptemberben, illetve októberben fogadhatja el az Országgyűlés. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón, egy újságírói kérdésre válaszolva. Szeptemberben az adósokkal való elszámolás részleteiről, a számviteli és az adózási eljárásokról születhet meg az a törvény, amelynek tervezetét már - a tervek szerint - a jövő hónap végén megismerhetjük. A jelzáloghitelhez kapcsolódó deviza alapú kölcsönök forintosításáról szóló törvényről októberben szavazhatnak a képviselők.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkészítette annak a módszertanát, amelynek révén a devizahitelek forintosításának kiszámításánál egyik ügyfél sem járhat rosszabbul annál, mintha a bankok az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Így az árfolyamrés visszaírása végeredményben a kamatos kamat elvén nyugszik, vagyis a bankoknak messze nem a korábban vélelmezett 1-2 százalékos visszaírási veszteséget kell elszenvedniük, hanem ennél jelentősebb összeget. Korábban 40-60 milliárd forintra számítottak a pénzintézetek, ez az MNB formulája szerint akár 80-120 milliárd forint lehet.

Ami ennél jobban érdekli az ügyfeleket az az, hogy az MNB iránymutatása szerint felgyorsul a devizahitelesekkel való elszámolás. A bankoknak az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül, vagyis szeptember 22-ig, kell megküldeniük az MNB-nek, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül, azaz október 21-ig kell elvégezniük. Az útmutató szerint a szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha annak megkötése óta az jegybank árfolyamán lenne számolva a törlesztő részlet. Mindez azt jelenti, hogy a túlfizetés minden egyes törlesztési hónapban fennállt, így az árfolyamrés - úgymond - tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Ez azt jelenti, hogy mind az ügyfél devizában kifejezett devizahitele, mind a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna.

Így a bank az összes felszámított árfolyamrést le kell majd vonja a most még meglévő tartozásból. Ezáltal a kamat, így a jövőbeli törlesztőrészletek is csökkennek. A novemberi törlesztőrészlet már kisebb lesz. Készpénz viszont nem jár vissza! Arra egyenlőre nincs válasz, hogy mi lesz azokkal, akik már törlesztettettek, tehát devizahitelesként nem állnak szerződéses kapcsolatban egyetlen pénzintézettel sem. (Azokra, akik végtörlesztettek, illetve, akik a Nemzeti Eszközkezelővel kötöttek szerződést nem vonatkozik a devizaadós mentés. Az utólagos elszámolási kötelezettségek alól azok a törlesztőrészletek mentesülnek, amelyeknél a hitelintézeti törvény 2010-ben meghozott változását követően a jegybanki, illetve a banki saját középárfolyamot már alkalmazták.

Marad a nyugdíjrendszer
A kormány sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem tervez semmilyen változást - mondta Varga Mihály. A miniszter ezt arra a kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy mi a kormány véleménye a Népesedési Kerekasztal nyugdíjjavaslatáról, amely szerint a gyermekek számához kellene kötni a nyugdíj összegét?
Varga Mihály közölte: a kormányülésen nem volt szó a Népesedési Kerekasztal javaslatáról, a kormány pedig semmilyen változást nem tervez a nyugdíjrendszerben, a magyar nyugdíjrendszer stabil, a magyar nyugdíjak értékállóságát az elmúlt években biztosítani tudta a kabinet.
A miniszter kifejtette: egyes szakértői anyagok szerint 2030-ig semmilyen változás nem szükséges a magyar nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak kifizetése, a nyugdíjalapok működése biztosított.

Mától az államé az MKB

Várhatóan a terveknek megfelelően ma zárul le az MKB Bank megvételéről szóló üzlet – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. A pénzintézetet a magyar állam veszi meg az eddigi tulajdonos bajor kormánytól. A kormányülésen részt vett Matolcsy György jegybankelnök is, miután az MNB végezte az üzlet alapjául szolgáló értékbecslést. A vételár 55 millió euró, vagyis 17 milliárd forint. A német tulajdonos vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a bankban. Varga Mihály megismételte, hogy Magyarország kedvező feltételekkel jutott az ötödik legnagyobb bankhoz, ami a miniszter szerint azt jelenti, hogy az állam pozitív szaldóval zár.

Varga Mihály elmondása szerint a szerdai ülésen a kormány a jövőt érintő kulcskérdéseket, így az MKB feljavítás utáni tervezett értékesítését, esetleges tőzsdére vitelét sem érintette. Varga szerint az MKB üzlettel meghaladja az 50 százalékot a hazai tulajdon a magyar bankrendszerben, amitől a kormány aktívabb hitelezést remél, illetve, hogy a belföldi pénzpiaci termékek és szolgáltatások is nagyobb teret kapnak. Rövidtávon megállapítható, hogy az MKB működését semmi sem veszélyeztetheti, várhatóan nem változik az üzleti modell, és továbbra is széles lakossági és üzleti portfólióval, univerzális bankként kívánja az állam üzemeltetni a vállalatot – mondta Varga Mihály.

Metróhitelt a fővárosnak
A kormány engedélyezi, hogy a főváros hitelt vegyen föl a 3-as metróvonal felújításához, sőt kész állami garanciával segíteni a hitelfelvételt - jelentette be Varga Mihály.
A főváros önállóan nem tudja rendezni a 3-as metró felújításának ügyét. Hangsúlyozta, hogy a metróvonal biztonságos, "ugyanakkor tény, hogy a felújítás nem várhat tovább, az utasok biztonsága érdekében haladéktalan lépésekre lesz szükség".
Varga Mihály elmondta: a kormány eddig is segítette a főváros gazdálkodását; az elmúlt években több lépésben összesen 217,7 milliárd forint adósságot vállalt át az állam Budapesttől. Az idén 24 milliárd forinttal támogatja a központi költségvetés a fővárosi tömegközlekedést, emellett a kormányzat fogyasztóiár-kiegészítéssel is segít.



Szerző

Erdő Péter szerint Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk

Publikálás dátuma
2019.04.21 21:23

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A politikusok, a gazdasági élet szereplői, tudósok, művészek felelőssége, hogy az evangélium szellemében alakítsák az életet.
Isten, aki bölcsességében megalkotta az embert, azt akarja, hogy boldogok legyünk - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornának adott, vasárnap este sugárzott húsvéti interjújában. Hozzátette: a világi emberek - politikusok, a gazdasági élet szereplői, tudósok, művészek - felelőssége, hogy az evangélium szellemében alakítsák az életet. "Isten szeretetét kell közvetítenünk az emberek felé" - hangsúlyozta a bíboros. Kérdésre válaszolva megjegyezte: szükséges az európai alapdokumentumokban a kereszténység rögzítése, csakúgy, mint a görög-római örökségé.
Szerző

Több hektáron égett az aljnövényzet Soroksáron

Publikálás dátuma
2019.04.21 17:58
Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Ötven tűzoltó fékezte meg a lángokat.
Több hektáron kigyulladt a bokros-fás, bozótos aljnövényzet vasárnap délután Budapest XXIII. kerületében, a tüzet körülhatárolták, senki sem sérült meg - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel. Kisdi Máté elmondta: a lángok Soroksáron a Szamaránszki dűlő, a Vecsési út és a Szérűskert utca által határolt hétvégi házas övezetben csaptak fel. A tűzben elégett két kisebb hétvégi ház és több melléképület is. A tűz által érintett több tízezer négyzetméteres területet tizenegy vízsugárral - tizenkét tűzoltógépjármű és vízszállító járművek segítségével - határolta körül több mint ötven fővárosi tűzoltó, gyáli és a rózsadombi önkéntes tűzoltók együttműködésével. Az oltási munkákat a fővárosi katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította.
Szerző
Témák
tűzoltó