Beárazta a jegybank az MKB-t

A magyar állam – az MNB korábbi vizsgálódásainak köszönhetően – jól ismerte az MKB Bank pénzügyi helyzetét, így az árról való alkudozás sikeressége garantált lehetett. A jegybank értékelése alapján a bank a várható eladói tőkeemelést figyelembe véve nem ér többet 31 milliárd forintnál - derül ki az MNB mai közleményéből. Mint ismeretes, az állam nagyjából 17 milliárdot fizet a mai adásvétel során a bankért. A jegybank összességében úgy véli, az MKB nyereségessé válhat.

Az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság 2014 elején egy átfogó eszközminőség-vizsgálatot rendelt el, amely a teljes Bayern LB csoportra, így annak leányintézményére, az MKB-ra is kiterjedt, ami szükségessé tette az MNB részvételét. A rendszeres felügyeleti feladatainak ellátása és a rendkívüli eszközátvilágítási vizsgálat miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2014 márciusában felállított egy MNB-n belüli szakértői munkacsoportot. A jegybanki szakértők mandátuma az MKB átvilágítására és az ebből készült dokumentum elkészítésre terjed ki. A Bayern LB az MKB-ra vonatkozóan számos információval segítette az eszközátvilágítást – írja le a folyamatot a jegybank.

A jegybanki értékelés megállapította, hogy a hitelportfolió minősége, valamint a devizahiteles csomag jövőbeli költségei miatt a tulajdonosnak várhatóan további tőkeemelést kell végrehajtania 2014 végéig. Az anyabank prudens működését jól mutatja, hogy az MKB részére a szükséges tőkeemelését az elmúlt években rendre végrehajtotta.

Közismert volt, hogy a Bayern LB-nek az Európai Bizottság döntése alapján 2016 végéig meg kell válnia a magyar leánybankjától. Emiatt a Bayern LB az elmúlt években már többször jelezte a piaci szereplők és a Magyar Állam részére is az MKB eladási szándékát. Mivel a Bayern LB a Magyar Állam mint potenciális vevő számára az MNB által készített eszközátvilágítási jelentést elérhetővé tette, így a vevő megismerhette a várhatóan szükséges tőkeemelés nagyságát.

A kormány ennek megfelelően a jelentés fő megállapításaira alapozva a tranzakció előfeltételeként szabta meg, hogy a szükséges tőkét a Bayern LB mindenféleképpen biztosítsa. Az MNB számára kiemelten fontos, hogy a pénzügyi rendszer szereplői megfelelő tőkeellátottsággal rendelkezzenek, az MKB tranzakció előtti 270 millió euró összegű feltőkésítése ezt az igényt kielégíti. Mindez nagyban hozzájárulhat a rendezett tulajdonosváltáshoz.

Egy bank működését azonban nemcsak a rövid távú tőkepótlás, hanem a jövőbeli profitabilitás is befolyásolja. Ez főként a menedzsment teljesítményének, a bank üzleti stratégiájának és működési környezetének függvénye. Ha az új tulajdonos az MKB Bankból egy aktív, rossz portfolióelemeket leválasztó, további ügyfél-akvizícióra képes, univerzális bankot formál, a korábbi veszteséges működés felszámolható és nyereséges működés érhető el. Az MNB-nek nincs tudomása jelenleg olyan körülményről, ami ezt a folyamatot akadályozná. Ebben az esetben, a tőkepótlást is figyelembe véve kis mértékű, legfeljebb 100 millió eurós értéket képviselhet az MKB – írja az MNB.

A közleményben a jegybank ismerteti hitvallását is: "A Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása. E feladatát a mikro- és makro-prudenciális felügyelet segítségével látja el. A makro-prudenciális felügyelet célja fenntartani a pénzügyi rendszer egészének stabilitását, ami által a pénzügyi források a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban áramlanak a gazdaság szereplői között, nagyban segítve a gazdasági növekedést. A mikro-prudenciális felügyelet célja az egyedi pénzügyi intézmények stabilitásának, prudens, átlátható és hatékony működésének biztosítása, amely egyrészt hozzájárul a pénzügyi rendszer egészének stabilitásához, másrészt védi a betétesek érdekeit.”