Csak minimálisan kell változtatni ahhoz az alaptörvényen, hogy Magyarországon félprezidenciális, vagy prezidenciális rendszert vezethessenek be - reagált Fleck Zoltán jogszociológus lapunk azon kérdésre, milyen jogszabály-módosításokra van szükség ahhoz, hogy megerősödjön a köztársasági elnöki szerepkör.
Orbán Viktor hétvégi, tusnádfürdői beszédében ugyanis egy olyan rendszerről, olyan "új hatalmi berendezkedésről" festett képet, mely elemzők szerint egyértelműsítette: a kormányfő ebben a ciklusban tovább kívánja szélesíteni hatalmát. Márpedig, "ha a kormánypártok az új állam kiépítésekor újra akarják szabni az államirányítás hangsúlyait a jelenlegi közjogi rendszer szereplői között, az erős köztársasági elnöki jogkört (a jelenlegihez képest jogalkotási és némely személyi ügyekben vétóval megerősítve) jelent, amely funkciójánál fogva az orbáni értelmezésben jobban tud a nemzeti érdekekért harcolni" - fogalmazott a Policy Agenda. Elemzésük szerint ezt a félelnöki rendszert azzal lehet majd igazolni, hogy a szisztéma nem foglya a pártpolitikai vitáknak, a belső, kormányzati konfliktusoknak. A bálványosi beszéddel tehát Orbán megágyazott annak, hogy 2017-ben - Áder János államfői mandátuma lejárta után - egy megerősített jogkörű köztársasági elnöki szerepet osszon magának - írták.
Alapvetően minden olyan hatáskör, ami az elnök parlament-ellenőrző és -kontrolláló szerepkörét erősíti, párhuzamosan növeli az államfői pozíció súlyát is - reagált a felvetésre Fleck. Felidézte, nem először merül fel, elsősorban a jobboldali elméleti holdudvarban, hogy a félprezidenciális rendszer felé kellene ellépni. Általában a Franciaországban történt államfői hatáskörváltozásokat szokták példaként hozni, azt azonban rendre elfelejtik, hogy más nemzeti hagyományok, más köztársaság-kultúra jellemző a franciákra, mint a magyarokra. Ott ugyanis az egyszemélyi irányítású, és befolyású államszervezet nem okozta a köztársaság válságát, ellenben nálunk már ma is a független hatalmi ágak szétválasztásának krízisét éljük, a kormány és a parlament, illetve az igazságszolgáltatás nem képesek ugyanis kölcsönösen ellenőrizni egymást. Fleck szerint ebből következik, hogy az elnöki rendszer felé való elmozdulásnak a mai viszonyok ismeretében egyetlen célja lehet: Orbán Viktor karrierálmai, illetve személyes ambíciója, amely már saját pártja bukása utánra is szól.
A jogszociológus szerint ugyanakkor már ma is erőteljes államfői hatásköröket ír elő az alaptörvény. "Annak, hogy ma közjogi értelemben mégsem domináns az elnök, inkább személyes és politikai okai vannak" - fogalmazott, utalva arra, hogy az államfő lényegében bármikor akadályozhatja a törvényalkotást. Fleck szerint éppen ezért az államfői intézmény inkább azzal erősödhetne meg, ha a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi a köztársasági elnök megválasztását, azaz a jövőben az államfő személyéről nem a parlament dönthet majd, hanem a választópolgárok. Ez ugyanis megváltoztatja majd a mindenkori államfő legitimitását, aki nyilván bátrabban gyakorolhatja jelenlegi, akár a törvényalkotás akadályozására, sőt, tartalmi befolyásolására is képes jogköreit, mondván: a politikai váltógazdaság fölött áll. Magyarán Orbán arra készülhet, hogy amikor a Fidesznek már nem lesz annyi választója sem, mint idén tavasszal, az ő személye köré épült "egyház" hívei egy pártok fölötti posztra segítik majd. Az elnöki rendszer bevezetése mellett ugyanis semmilyen érv nem szól, kizárólag Orbán személyes ambíciói indokolhatják.
Az államfő-választás közvetlenné tételét érintő szakértői felvetés azért is hátborzongató, mert lapunk is beszámolt arról a napokban, hogy egy rejtélyes felmérést készített a Forsense Intézet az európai parlamenti választások után arról, milyen fogadtatása lenne, ha átalakulna Magyarország közjogi berendezkedése és a köztársasági elnököt közvetlenül választanák. Az Index írta meg, hogy a rendszeres állami megbízásokhoz jutó cég nem volt hajlandó elárulni, hogy ki volt a kutatás megrendelője, csak annyit közölt, hogy nem a Miniszterelnökség. A felmérés arra keresett választ, hogy a választók továbbra is a parlamentre bíznák-e az elnök megválasztását, vagy jobbnak tartanák, ha közvetlenül szavazhatnának az államfő személyére. Rákérdeztek arra is, mennyire elégedettek a válaszadók a köztársasági elnök tevékenységével, és hogy Áder Jánost, Sólyom Lászlót, Bajnai Gordont, vagy Orbán Viktort látnák szívesebben államfőként. A kutatás eredményeiről máig semmit sem publikált annak készítője.
- Financial Times: Az "Orbán Viktor illiberális világa" című elemzésben a világ vezető üzleti lapja úgy ítéli meg, tusványosi beszédével a magyar miniszterelnök megerősítette: ő az Európai Unió problémás gyereke. Orbán Viktor nem a liberális európai demokráciákból, hanem valahonnan máshonnan szeretne erőt meríteni. A példák között emlegetett Oroszország, Kína és Törökország éppen azon helyek közé tartozik, ahol megfélemlítik a sajtót, beleavatkoznak a bírói munkába, piszkálják a nem kormányzati szervezeteket. És sokan vádolják ugyanezekkel Magyarországot is, hiába cáfolják ezt dühösen Orbán védelmezői, a politikus modellválasztása bizonyosan árulkodó.
- Newsweek: "Magyarország Mussolinije azt ígérte, hogy illiberális államot farag az EU-tagból" címmel jelentetett meg írást a Newsweek. A lap budapesti tudósítója, Adam LeBor szerint annak ellenére váltott ki nagy felháborodást a tusnádi beszéd, hogy nem volt benne sok új dolog ahhoz képest, amit Orbán korábban is mondott. "Az a tény, hogy Magyarország az EU tagja, garantálja, hogy az ország demokrácia marad, a kérdés csak az, hogy miféle".
- Irish Times: A liberális demokrácia ellen indított oldalvágással Orbán nem hagyott kétséget célja felől: nemzeti alapokon olyan "illiberális államot" akar építeni. Az írás bonapartista beütéseket mutató, ellentmondásos, jobboldali populistának minősíti a magyar kormányfőt, aki tévesen gondolja úgy, hogy az uniós tagság nem gátolja meg terve keresztülvitelében. A miniszterelnök Vaclav Klaust váltotta, mint a legmakacsabbul nacionalista tüske az európai terv körme alatt. Retorikája és új programja arra utal, hogy mindkettő összeférhetetlen az uniós tagsággal. De - akárcsak Nagy-Britanniát - senki sem kényszeríti Magyarországot a maradásra. "Az ajtó nyitva, ha Orbán úr számára ennyire terhes a tagság" - fogalmaztak.
- Die Zeit: Orbán Putyint játszik. Így értékelte a német lap a magyar kormányfő véleményét, miszerint Magyarországon vége a nyugati liberális demokráciának, és inkább Oroszországot, Kínát, valamint Törökországot akarja követni. A cikk felidézte a politikus pályafutását, s megállapította: az egykori és a mai Orbánt szinte már semmi sem köti össze. A hét végén pedig olyan leplezetlenül tárta fel politikai elképzeléseit, mint még soha. A miniszterelnök, aki hosszabb ideje kifejezetten önkényuralmi vonásokat mutat, nem lepett meg sokakat az autoriter, nyugatellenes állásfoglalásával. Újdonság azonban, hogy ezúttal nyílt sisakkal lépett fel, korábban a piszkos munkát az embereire hagyta. Hogy ennyire nem titkoltan támaszkodik Putyinra, az nem csak az unióban gerjeszt újólag félelmet attól, hogy végleg eltéríti országát a közös, demokratikus alapszabályoktól.
- Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
- A Magyar Honvédség főparancsnoka
- Képviseli Magyarországot itthon és külföldön
- Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
- Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein
- Törvényt, törvénymódosítást, új alkotmányt, valamint alaptörvény-módosításokat is kezdeményezhet
- Országos népszavazást kezdeményezhet, sőt, ő is tűzi ki az országos referendumokat
- Kitűzi az országgyűlési, az önkormányzati választásokat, valamint az európai parlamenti voksolás időpontját
- Különleges jogrendet érintő döntéseket hozhat, rendeleti úton
- Feloszlathatja az Országgyűlést, ha az nem fogad el időben költségvetést
- A parlament által elfogadott alaptörvényt és alaptörvény-módosításokat, az azok megalkotására vonatkozó eljárási követelmények sérelme miatt megküldheti az Alkotmánybíróságnak (Ab)
- Az elfogadott törvényeket, törvénymódosításokat megküldheti az Ab-nak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, azaz alkotmányos és politikai vétót is emelhet
- Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére
- Kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Költségvetési Tanács elnökét, és az önálló szabályozó szervek vezetőit
- Kinevezi a hivatásos bírákat az egyetemi tanárokat, valamint a tábornokokat
- Megbízza az egyetemek rektorait
- Megerősítheti tisztségében az MTA- és az MMA elnökét
- Elismeri a nemzetközi szerződések kötelező hatályát
- Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket
- Kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz
- Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát
- Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben
