Két hét után nevezték ki újra az új vezetőt

Augusztus elsejei hatállyal kinevezték a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójává Szabó Hedviget. A miniszterelnöki határozatban Orbán Viktor egyúttal visszavonta a Szabó Hedvig kinevezéséről szóló július 18-ai döntést, amely - Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) rendészeti államtitkára korábbi nyilatkozata szerint - adminisztratív hiba miatt született meg. Abban a Magyar Közlönyben jelent meg a szolgálat előző főigazgatójának, a posztot 2010 óta betöltő Boda Józsefnek a felmentéséről szóló határozat is.

A törvény kimondja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének keretében az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kinevezésük előtt meghallgatja a főigazgatói tisztségre jelölteket, és állást foglal az alkalmasságukról. Ez azonban az előző kinevezésnél nem történt meg. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke július 19-én közölte, hogy levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, azt tudakolva, hogy javaslatára valóban kinevezték-e Szabó Hedviget, akit a bizottság még nem hallgatott meg. A testület július 21-i ülésén végül a kormánypárti képviselők meghallgatták Szabót, és egyhangúlag megszavazták a kinevezését, csakhogy az ülésen ellenzéki képviselők nem vettek részt.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek tevékenységéhez.

Szerző

Tovább őrzi a TEK a kormányfő házát

Augusztus 31-ig továbbra is őrzi Orbán Viktor XII. kerületi házát és környékét a Terrorelhárítási Központ (TEK). A TEK honlapja azzal indokolja a 2013 augusztusában elrendelt intézkedés újabb hosszabbítását, hogy a "területen védett személyek tartózkodásával és közlekedésével" kell számolni.

Az elrendelt intézkedés alatt, ha szükséges, az érintett útvonalat lezárhatják, a forgalmat korlátozhatják. Az elitegység a területre való belépést és az arról való kilépést is korlátozhatja.
A TEK egyébként akkor zárta le Orbán házának környékét, amikor a "devizahitel-károsultakat" képviselő csoportok tüntetést szerveztek a miniszterelnök otthona elé. Előtte, 2013 júliusában szintén egy devizahiteles tüntetés miatt zárták le a ház környékét, akkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felülvizsgálati kérelme nyomán kimondta, hogy a rendőri szervek jogszerűtlenül akadályozták a gyülekezési jog gyakorlását. A bírói indoklás szerint "nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani".
Jelenleg egy munkanélküli férfi akar éhségsztrájkba kezdeni Orbán háza előtt, amíg a miniszterelnök "nem teljesíti a követeléseit".

Szerző

Veszni hagyott háziorvosok

Publikálás dátuma
2014.08.02. 07:10
Kevesebb pénzt adnak kevesebb háziorvosnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nemcsak kevesebb pénzt ad az egy hete megígértnél, de trükkösen kevesebb háziorvosnak is szánná ezt az összeget az Orbán-kormány. A helyzetet szépíteni kívánó adatkozmetikázás azonban csak még jobban bizonyítja: az összeomlás szélén áll az alapellátás, azaz a háziorvosi rendszer.

Még a múlt héten bejelentettnél is lényegesen kevesebb, csak ötszáz millió forint letelepedési támogatás jut a tartósan ellátatlan háziorvosi praxisok betöltésére. Lapunk írta meg a hét elején: a Zombor Gábor által örömhírként közölt pályázati forrás semmiképpen nem lesz elég arra, hogy érdemben stabilizálja az összeomlás szélén táncoló alapellátást. Az egészségügyi államtitkár ennek ellenére mindössze annyit ígért a háziorvosoknak, hogy a jövő hónapban 750 millió forintos kerettel pályázatot írnak ki a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra. Hozzátette: akár 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak azok a háziorvosok, akik ezekben a körzetekben vállalnak munkát meghatározott időre. Erre utalva hangoztatta, a kormány célja, hogy minden állampolgár a lakóhelyéhez közel kapja meg a megfelelő ellátást.

Csakhogy az államtitkár által megígért 750 millióból tegnapra 500 lett, hiszen a szaktárca azt közölte: a kezdeményezésükre elfogadott kormányrendelet nyomán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pályázatot ír ki a tartósan üres háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására, 500 millió forint keretösszeggel. A pályázók 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, amennyiben vállalják, hogy legalább 4 évig a praxisban dolgoznak. A támogatás célja, hogy a legalább 12 hónapja betöltetlen körzetekben ösztönözze az orvosok letelepedését, ezzel is biztosítva a helyi lakosság jobb hozzáférését, a háziorvosi ellátás színvonalának javulását. Az egészségügyi államtitkárság hozzátette: az 500 millió forint sem egy most adott pluszforrás, hanem az alapellátás fejlesztésére 2014-re előirányzott költségvetési keretből írták ki a pályázatot.

Tíz éve üres praxisok vannak

- Tiszafüreden
- Barcson
- Lentiben
- Tiszabőn
- Mezősason
- Nagylakon
- Cserépváralján
- Ibafán
- Nemeskén
- Somogyapátiban
- Bácsszőlősön
- Magyardombegyházán
- Felsőgagyon
- Győrtarlón
- Hernádvécsén
- Farkaslyukon
- Putnokon
- Abaújkéren
- Felsőtelekesen
- Taktakenézen
- Újirázon
- Váncsodon
- Karancslapujtőn
- Kenderesen
- Mezőhéken

Csakhogy amikor még nagyobb összegről volt szó, akkor is megírtuk: a pályáztatás, amellyel 750 millió forint esetén legfeljebb 125 doktor juthat ösztönzőhöz a betöltetlen praxisok elvállalására, nem oldja fel az ágazat fezsültségét. Sőt, 500 millió esetén még kevesebb, legfeljebb 83 háziorvos kaphat pénzt, ami valóban halottnak a csók szintű intézkedés. Persze az államtitkárság a tegnapi közleményben már nem a jogszabály szerint "tartósan betöltetlen praxisokról" írt, hiszen a szabály alapján azok a fél éve üresen álló háziorvosi körzetek, hanem a 12 hónapja, tehát legalább egy éve megüresedett praxisokról. Ám ezzel a trükkel sem nyer sokat a szaktárca, hiszen - mint megírtuk - az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint július 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 199 volt, ezek közül pedig 172 több mint egy éve üresen áll. Mindez azt jelenti, hogy az ország valamennyi megyéjében, sőt még a fővárosban is rengeteg háziorvos hiányzik, immár több mint egy éve.

Sőt, - mint az OALI táblázatából kiderül - vannak olyan körzetek, amelyekbe hosszú évek óta nem találnak háziorvost.

Különösen a hátrányos helyzetű és kisebb települések nem vonzóak a gyógyítók számára, bár Pest megyében és Budapesten is akadnak üres állások, az egyik XVIII. kerületi körzet például már három éve betöltetlen. A legtöbb, 35 praxis Borsodban áll üresen hónapok óta, ez majdnem kétszer annyi, mint amennyibe a második helyezett Békés megyében várnak orvost.

Miután pedig a háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája tragikus jövőt ígér, hiszen a mintegy négy és fél ezer aktív háziorvos közül több mint 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk tavalyra elérte az 54 évet, sőt, a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába. A többi végzős inkább elhagyja az országot, sőt, idősebb kollégáik is mennek, hiszen az utóbbi négy évben megduplázódott a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő háziorvosok száma.

                                         Jön a közvetlen finanszírozás?
A kórházak anyagi helyzetének rendezése érdekében azt javasolják a kormánynak, hogy az állam közvetlenül finanszírozza a létesítmények fenntartását - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár. Zombor Gábor szerint az állami szerepvállalás a működtetésben állami garanciát is kell hogy jelentsen. Ezért szeretné elérni, hogy a kórházak gazdálkodásának azon része, amelyre nincs ráhatása az intézménynek, kerüljön ki a betegellátásra szánt összegből, és ezt az állam közvetlenül finanszírozza. Az erről szóló javaslat a harmadik negyedévben kerülhet a kormány elé. Az államtitkár azt mondta, jelenleg hátrányos helyzetben vannak azok a kórházak, amelyek sok telephelyen, magas fajlagos fenntartási költséggel működnek. Ha a finanszírozási összeg csak a szakmai feladatokra, a gyógyító munkára szolgál, kiegyenlítettebbek lesznek az esélyek.

Szerző