Tovább őrzi a TEK a kormányfő házát

Augusztus 31-ig továbbra is őrzi Orbán Viktor XII. kerületi házát és környékét a Terrorelhárítási Központ (TEK). A TEK honlapja azzal indokolja a 2013 augusztusában elrendelt intézkedés újabb hosszabbítását, hogy a "területen védett személyek tartózkodásával és közlekedésével" kell számolni.

Az elrendelt intézkedés alatt, ha szükséges, az érintett útvonalat lezárhatják, a forgalmat korlátozhatják. Az elitegység a területre való belépést és az arról való kilépést is korlátozhatja.
A TEK egyébként akkor zárta le Orbán házának környékét, amikor a "devizahitel-károsultakat" képviselő csoportok tüntetést szerveztek a miniszterelnök otthona elé. Előtte, 2013 júliusában szintén egy devizahiteles tüntetés miatt zárták le a ház környékét, akkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felülvizsgálati kérelme nyomán kimondta, hogy a rendőri szervek jogszerűtlenül akadályozták a gyülekezési jog gyakorlását. A bírói indoklás szerint "nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani".
Jelenleg egy munkanélküli férfi akar éhségsztrájkba kezdeni Orbán háza előtt, amíg a miniszterelnök "nem teljesíti a követeléseit".

Szerző

Veszni hagyott háziorvosok

Publikálás dátuma
2014.08.02. 07:10
Kevesebb pénzt adnak kevesebb háziorvosnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nemcsak kevesebb pénzt ad az egy hete megígértnél, de trükkösen kevesebb háziorvosnak is szánná ezt az összeget az Orbán-kormány. A helyzetet szépíteni kívánó adatkozmetikázás azonban csak még jobban bizonyítja: az összeomlás szélén áll az alapellátás, azaz a háziorvosi rendszer.

Még a múlt héten bejelentettnél is lényegesen kevesebb, csak ötszáz millió forint letelepedési támogatás jut a tartósan ellátatlan háziorvosi praxisok betöltésére. Lapunk írta meg a hét elején: a Zombor Gábor által örömhírként közölt pályázati forrás semmiképpen nem lesz elég arra, hogy érdemben stabilizálja az összeomlás szélén táncoló alapellátást. Az egészségügyi államtitkár ennek ellenére mindössze annyit ígért a háziorvosoknak, hogy a jövő hónapban 750 millió forintos kerettel pályázatot írnak ki a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra. Hozzátette: akár 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak azok a háziorvosok, akik ezekben a körzetekben vállalnak munkát meghatározott időre. Erre utalva hangoztatta, a kormány célja, hogy minden állampolgár a lakóhelyéhez közel kapja meg a megfelelő ellátást.

Csakhogy az államtitkár által megígért 750 millióból tegnapra 500 lett, hiszen a szaktárca azt közölte: a kezdeményezésükre elfogadott kormányrendelet nyomán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pályázatot ír ki a tartósan üres háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására, 500 millió forint keretösszeggel. A pályázók 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, amennyiben vállalják, hogy legalább 4 évig a praxisban dolgoznak. A támogatás célja, hogy a legalább 12 hónapja betöltetlen körzetekben ösztönözze az orvosok letelepedését, ezzel is biztosítva a helyi lakosság jobb hozzáférését, a háziorvosi ellátás színvonalának javulását. Az egészségügyi államtitkárság hozzátette: az 500 millió forint sem egy most adott pluszforrás, hanem az alapellátás fejlesztésére 2014-re előirányzott költségvetési keretből írták ki a pályázatot.

Tíz éve üres praxisok vannak

- Tiszafüreden
- Barcson
- Lentiben
- Tiszabőn
- Mezősason
- Nagylakon
- Cserépváralján
- Ibafán
- Nemeskén
- Somogyapátiban
- Bácsszőlősön
- Magyardombegyházán
- Felsőgagyon
- Győrtarlón
- Hernádvécsén
- Farkaslyukon
- Putnokon
- Abaújkéren
- Felsőtelekesen
- Taktakenézen
- Újirázon
- Váncsodon
- Karancslapujtőn
- Kenderesen
- Mezőhéken

Csakhogy amikor még nagyobb összegről volt szó, akkor is megírtuk: a pályáztatás, amellyel 750 millió forint esetén legfeljebb 125 doktor juthat ösztönzőhöz a betöltetlen praxisok elvállalására, nem oldja fel az ágazat fezsültségét. Sőt, 500 millió esetén még kevesebb, legfeljebb 83 háziorvos kaphat pénzt, ami valóban halottnak a csók szintű intézkedés. Persze az államtitkárság a tegnapi közleményben már nem a jogszabály szerint "tartósan betöltetlen praxisokról" írt, hiszen a szabály alapján azok a fél éve üresen álló háziorvosi körzetek, hanem a 12 hónapja, tehát legalább egy éve megüresedett praxisokról. Ám ezzel a trükkel sem nyer sokat a szaktárca, hiszen - mint megírtuk - az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint július 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 199 volt, ezek közül pedig 172 több mint egy éve üresen áll. Mindez azt jelenti, hogy az ország valamennyi megyéjében, sőt még a fővárosban is rengeteg háziorvos hiányzik, immár több mint egy éve.

Sőt, - mint az OALI táblázatából kiderül - vannak olyan körzetek, amelyekbe hosszú évek óta nem találnak háziorvost.

Különösen a hátrányos helyzetű és kisebb települések nem vonzóak a gyógyítók számára, bár Pest megyében és Budapesten is akadnak üres állások, az egyik XVIII. kerületi körzet például már három éve betöltetlen. A legtöbb, 35 praxis Borsodban áll üresen hónapok óta, ez majdnem kétszer annyi, mint amennyibe a második helyezett Békés megyében várnak orvost.

Miután pedig a háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája tragikus jövőt ígér, hiszen a mintegy négy és fél ezer aktív háziorvos közül több mint 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk tavalyra elérte az 54 évet, sőt, a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába. A többi végzős inkább elhagyja az országot, sőt, idősebb kollégáik is mennek, hiszen az utóbbi négy évben megduplázódott a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő háziorvosok száma.

                                         Jön a közvetlen finanszírozás?
A kórházak anyagi helyzetének rendezése érdekében azt javasolják a kormánynak, hogy az állam közvetlenül finanszírozza a létesítmények fenntartását - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár. Zombor Gábor szerint az állami szerepvállalás a működtetésben állami garanciát is kell hogy jelentsen. Ezért szeretné elérni, hogy a kórházak gazdálkodásának azon része, amelyre nincs ráhatása az intézménynek, kerüljön ki a betegellátásra szánt összegből, és ezt az állam közvetlenül finanszírozza. Az erről szóló javaslat a harmadik negyedévben kerülhet a kormány elé. Az államtitkár azt mondta, jelenleg hátrányos helyzetben vannak azok a kórházak, amelyek sok telephelyen, magas fajlagos fenntartási költséggel működnek. Ha a finanszírozási összeg csak a szakmai feladatokra, a gyógyító munkára szolgál, kiegyenlítettebbek lesznek az esélyek.

Szerző

Repedés választás előtt

Publikálás dátuma
2014.08.02. 07:08
Tittmann János nem kér az MSZP támogatásából FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kilépett az MSZP-ből, és függetlenként indul az önkormányzati választáson Tittmann János, Dorog szocialista polgármestere. Tittmann, aki húsz éve irányítja a várost, nem is kér támogatást az MSZP-től, mert erkölcstelennek tartja, hogy a vele együtt sikeresen dolgozó önkormányzati képviselőket pártdelegáltakra akarta cserélni a frissen megválasztott helyi pártvezetés. Winkfein Csaba, az MSZP új dorogi elnöke lapunknak kijelentette, szerették volna, hogy Tittmann legyen a polgármesterjelölt, de város vezetője le sem ült velük tárgyalni. A polgármester hisz abban, hogy a nyolc jelenlegi önkormányzati képviselővel megnyerik az októberi választást.

A Dorogot húsz éve irányító Tittmann János kilépett a pártból, és függetlenként indul az októberi önkormányzati választáson. A város vezetője lapunknak azt mondta: "embertelennek és erkölcstelennek" tartja, hogy az MSZP kérésére pártdelegáltakra kellett volna cserélnie azokat a képviselő-testületi tagokat, akiknek jó részével húsz éve együtt dolgozik, és jól működő baloldali önkormányzattá tették Dorogot. A polgármester közölte, hogy a képviselő-testület két szocialista tagja felfüggesztette MSZP-tagságát, és együtt, függetlenként indulnak az őszi önkormányzati választásokon. Hozzátette: ha az MSZP nem kér az eddig bevált, kiegyensúlyozott és sikeres politikából, akkor ők sem kérnek a szocialista pártból.

Tittmann a győztes önkormányzati csapatán nem akar változtatni, amit szerinte a szocialisták frissen megválasztott helyi vezetői nem fogadtak el. A képviselő-testületi tagok közül ugyanis többen civil egyesületet képviselnek, de azt a városban mindenki tudja, hogy Dorogot baloldali-liberális emberek irányítják. Ez a csapat 2010-ben is mind a nyolc egyéni körzetben győzött, a helyi ellenzék csak listás mandátumokat tudott szerezni, és várhatóan októberben is együtt fogják megnyerni a választást - fogalmazott a polgármester. Elmondta, hogy 2010-ben a szavazatok 66 százalékával választották őt újra, fideszes kihívója akkor a voksok csak 28 százalékát szerezte meg. Nehezen élte meg, hogy Karcz Jenőt, aki 12 éven át sikerrel vezette a városi MSZP szervezetet, és önkormányzati képviselőként is elismerést szerzett, a tisztújításon "előre megszervezett módon" elmozdították a párt éléről - mondta. Nem akarta elfogadni, hogy véleménye szerint "leszerepelt, alkalmatlan" jelölteket akart a "nyakába varrni" az új helyi szocialista vezetés. Meg is kérdezte tőlük, tudják-e, hogy "őrültségre" akarják kényszeríteni, hiszen esélytelen embereket indítani "öngyilkos" dolog. A polgármester elmondta, miután nem hallgattak rá, nem maradt más választása, mint távozni a pártból.

Winkfein Csaba, a szocialisták frissen megválasztott helyi elnöke Tittmann szerint a "bukott baloldal képviselője, annak a folyamatnak a megtestesítője, amelynek során az MSZP elvesztette társadalmi támogatását". Winkfein korábban a párt esztergomi irodavezetője, majd városi elnöke volt, 2012-től pedig az országos elnökség tagja. A polgármester szerint elsősorban azért igazolt Esztergomból Dorogra, mert Mesterházy Attila távozásával kiesett a pártelnökségből, így feladat nélkül maradt. Dorogon azonban még erős a baloldal, ezért a fiatal politikus úgy gondolta, ott találhat magának munkát. Tittmann sajnálja, hogy a szocialista párt elveszíti ezt a várost, de ő nem akart saját munkatársai kárára polgármesterjelölt lenni és főleg nem szeretne veszíteni. Kijelentette: "az MSZP önrombolása elérte őket is". Keserű történetnek nevezte a szakítást, illetve azt, hogy annyi év után függetlenként kell indulnia, de a választás után a szocialisták szemébe nézve meg fogja kérdezni, hogyan látják a helyzetet, nincs-e lehetőség a változtatásra.

Winkfein, ki az MSZP színeiben indul októberben Tittmann ellen, lapunknak elmondta, szerették volna a jelenlegi polgármester indítani, de állítása szerint a város vezetője nem ült le velük tárgyalni, meg sem hallgatta a javaslataikat, csak közölte, hogy kilép, és csapatával együtt függetlenként méreti meg magát. Az elnöke hozzátette, a tagság ennek ismeretében egyhangúlag úgy döntött arról, hogy önálló polgármesterjelöltet állítanak, illetve mind a nyolc egyéni körzetben indítanak képviselőjelöltet. A politikus szerint természetes, hogy a civil egyesületek színeiben tevékenykedő képviselő-testületi tagok helyett szocialistákat, valamint DK-sokat, illetve hozzájuk közelebb álló függetleneket akarnak ősszel indítani. Tittmann ezt nem akarta elfogadni. A történtek ellenére még mindig hajlandók tárgyalni a polgármesterrel, a feltételek azonban nem változnak. A helyi pártelnök fiatalos programot, egy szervezetében és arculatában megújult dorogi MSZP-t ígér a választóknak.

Karcz Jenő nem akar a fiatalok útjában állni, ezért saját bevallása szerint jó nagyot lépett hátra. A leváltott pártelnök szerint is "előkészítették" a városban a pártelnök-váltást. Ha nem így lett volna, akkor a tagság nem hagyja szó nélkül a pályázatát. Karcz elmondta, hogy az áprilisi országgyűlési választáson a tíz szavazókörben nyert a baloldali összefogás, még egy ilyen település nem volt az országban. Ennek ellenére leváltották, amit tudomásul vesz. Októberben ismét elindul az önkormányzati választáson, ám saját körzetében, ahol három alkalommal nyert az MSZP színeiben, most független jelölt lesz. Egyetért a polgármesterrel abban, hogy a sikeres városvezetést nem engedhetik szétrobbantani.

                                                   Hétfőn folytatják

Mégsem ültek tegnap tárgyalóasztalhoz a baloldal pártjai, hogy Budapestről egyeztessenek - értesült lapunk. Kora délután az MSZP fővárosi testületei tanácskoztak, ám mert a többiek követeléseinek teljesítéséről "házon belül" még nem tudtak megállapodni, haladékot kértek a Demokratikus Koalíciótól (DK), és az Együtt-PM-től. Forrásaink szerint eddig csupán négy kerületben sikerült a feleknek az összefogás, így 11 olyan kerület maradt, amelyben ugyan közösen akarnak indulni a baloldali pártok, de még a jelöltekben sincs egyezség. Lapunk úgy tudja, hogy legközelebb hétfőn reggel találkoznak egymással a felek, de akkor még biztosan nem lesz megállapodás. Annál is inkább, mert a szocialisták külön szeretnének a lehetséges közös főpolgármester-jelöltről tárgyalni.
Komlón tegnap bejelentették, hogy októberben közös jelöltekkel indul az MSZP és a DK, az Együtt azonban nem támogatja az összefogást. A bányászvárosban Barbarics Ildikó, az MSZP komlói elnöke lesz a polgármesterjelölt. Székesfehérváron viszont az Együtt állapodott meg a szocialistákkal, itt Márton Roland, az MSZP frissen megválasztott alelnöke lesz a közös polgármesterjelölt. A 14 választókörzetben fele-fele arányban állítanak közös jelölteket. Márton elmondta, a helyi DK nem fogadta el az ajánlatukat, Gréczy Zsolt, a párt szóvivője közölte, folytatódnak a tárgyalások.

Szerző