Vatikáni reform kérdőjelekkel

A Vatikán vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehetne gyorsabban felbontani az egyházi házasságot. Mindezt Francesco Coccopalmerio bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke közölte. Az Osservatore Romanónak elmondta, a tanács azt vizsgálja, hogy egyetlen bírósági végzés is elegendő lehet-e a házasság felbontásához.

A katolikus egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan, mert – mint a Katolikus Lexikon írja – „a házasságot maga Isten kötötte össze”. Az egyházi házasság felbontása hosszú folyamat, legalább három évig eltarthat. Ilyenkor nyomós érveket kell felhozni a házasság felbontása mellett. Ha az egyházi bíróság úgy látja, nem valósult meg a házasság szentsége, ez esetben semmissé nyilváníthatja a házasságot, és ekkor a felek szabad állapotúnak nyilvánulnak. A végső döntés meghozatalát követően a hívek ismét egyházi házasságot köthetnek.

A Vatikán elképzelései között szerepel, hogy a jövőben ne egyházi bíróságok, hanem egy bíró vizsgálhassa meg a házasságkötés körülményeit, s hozza meg döntését. A lehetőségek között szerepelhet azonban az is, hogy a helyi egyházmegyei vezető is beavatkozzon a folyamatba. Ezek azonban egyelőre csak elképzelések, döntés egyelőre nincs.
Az egyházi házasságok felbontásának kérdése szóba kerül a családról szóló októberi rendkívüli püspöki szinóduson is. A Szentszéknél június 26-án mutatták be az eseményre készült munkadokumentumot, az Instrumentum Laborist, ám konkrét megoldásokat ez sem tartalmaz. Ferenc pápa trónra lépése óta több alkalommal is kifejezésre juttatta azt az óhaját, mely szerint meg kell könnyíteni az egyházi házasságok felbontását. Februárban kifejtette, nem szabad elítélni azt, akinek tönkrement a házassága, ítélet helyett szeretetet kell mutatni.

Szerző
2014.08.02 07:31

May: Január harmadik hetében szavaz a parlament a kilépési megállapodásról

Publikálás dátuma
2018.12.17 17:01

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök szerint a január 7-én kezdődő héten folytathatják le a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló vitát.
Theresa May hétfői bejelentése szerint a londoni alsóház a január 7-én kezdődő héten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról – írja az MTI. Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban – akkor még újabb időpont kitűzése nélkül – elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása. A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfő délután jelentette be az alsóházban, amikor a múlt heti évzáró EU-csúcsról tájékoztatta a képviselőket. Nem sokkal May felszólalása előtt elterjedtek olyan hírek, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt az újabb dátum bejelentésének elmaradása esetére bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni ellene. Mint megírtuk, akárhogy is próbálta a körülményekhez képest szépnek lefesteni a helyzetet Theresa May a brüsszeli miniszterelnöki csúcsértekezlet után, a szigetországban az a benyomás alakult ki, hogy Európa ugyanúgy nem nyújtott segítséget a kormányfőnek a Brexit-megállapodás westminsteri parlamenti jóváhagyásához, mint ahogy elődje, David Cameron sem kapta meg azokat az engedményeket, melyek megakadályozhatták volna a népszavazáson a távozás-pártiak győzelmét. A Brüsszelben elszenvedett megaláztatás után még biztosabbá vált, hogy May asszony nem tudja elfogadtatni a parlamenttel az Unióval tető alá hozott Brexit-megállapodást. Az „érdeminek” nevezett szavazást az alsóház korábbi döntése alapján nem lehet elkerülni, és a kormányfő ígéretet is tett arra, hogy az utolsó pillanatban elhalasztott voksra legkésőbb 2019. január 21. előtt sor kerül. Theresa May-hez lojális miniszterek a hétvégén alternatív megoldásokban gondolkoztak, megakadályozandó, hogy jövő év március 29-én helyi idő szerint este 11 órakor megállapodás nélkül zuhanjon ki a szigetország az EU-ból.    Vezető európai politikusok a múlt csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcson egyébként azt mondták: az unióban maradó 27-ek meg fogják védeni érdekeiket és alapelveiket, nem tárgyalják újra a Brexit-megállapodást. 
2018.12.17 17:01
Frissítve: 2018.12.17 17:29

A rabszolgatörvény csupán a jéghegy csúcsa – Sargentini mielőbb napirendre venné a hetes cikk szerinti eljárást

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:41

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett” – hangsúlyozta a zöldpárti képviselő.
A legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban – közölte hétfőn Judith Sargentini európai parlamenti képviselő. Az MTI összefoglalója szerint a zöldpárti képviselő közleményében azt írta: 
„Az új »rabszolgatörvény« csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.”
Judith Sargentini hozzátette, hogy
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen.”
Sargentini emellett a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot, illetve annak vezetőit ostorozta, akik
„boldogan papolnak az uniós értékekről, de nem tesznek semmit, amikor valóban meg kellene védeni a demokráciát”.
A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, hivatalos meghallgatás még nem volt. A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon. Mint megírtuk, múlt szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását és – bár az ellenzék minden eszközzel megpróbálta megakadályozni – a parlament kormánypárti többsége elfogadta a rabszolgatörvényt is. Ezt követően tiltakozás robbant ki: vasárnap este, a tüntetéssorozat negyedik napján ismét ezrek tiltakoztak a kormányzati döntések – elsősorban a túlórák önkényes emelése és a különbíróságok elfogadása – miatt.

A hetes cikk

A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, amit az elemzők kizártnak tartanak.

2018.12.17 15:41
Frissítve: 2018.12.17 15:41