Vatikáni reform kérdőjelekkel

A Vatikán vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehetne gyorsabban felbontani az egyházi házasságot. Mindezt Francesco Coccopalmerio bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke közölte. Az Osservatore Romanónak elmondta, a tanács azt vizsgálja, hogy egyetlen bírósági végzés is elegendő lehet-e a házasság felbontásához.

A katolikus egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan, mert – mint a Katolikus Lexikon írja – „a házasságot maga Isten kötötte össze”. Az egyházi házasság felbontása hosszú folyamat, legalább három évig eltarthat. Ilyenkor nyomós érveket kell felhozni a házasság felbontása mellett. Ha az egyházi bíróság úgy látja, nem valósult meg a házasság szentsége, ez esetben semmissé nyilváníthatja a házasságot, és ekkor a felek szabad állapotúnak nyilvánulnak. A végső döntés meghozatalát követően a hívek ismét egyházi házasságot köthetnek.

A Vatikán elképzelései között szerepel, hogy a jövőben ne egyházi bíróságok, hanem egy bíró vizsgálhassa meg a házasságkötés körülményeit, s hozza meg döntését. A lehetőségek között szerepelhet azonban az is, hogy a helyi egyházmegyei vezető is beavatkozzon a folyamatba. Ezek azonban egyelőre csak elképzelések, döntés egyelőre nincs.
Az egyházi házasságok felbontásának kérdése szóba kerül a családról szóló októberi rendkívüli püspöki szinóduson is. A Szentszéknél június 26-án mutatták be az eseményre készült munkadokumentumot, az Instrumentum Laborist, ám konkrét megoldásokat ez sem tartalmaz. Ferenc pápa trónra lépése óta több alkalommal is kifejezésre juttatta azt az óhaját, mely szerint meg kell könnyíteni az egyházi házasságok felbontását. Februárban kifejtette, nem szabad elítélni azt, akinek tönkrement a házassága, ítélet helyett szeretetet kell mutatni.

Szerző

Könnygáz és dezertáló katonák - egyre feszültebb a helyzet a venezuelai határon

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:50

Fotó: AFP/ RONALDO SCHEMIDT
Venezuela ellen-elnöke is beszédet mondott egy lezárt átkelőhelynél.
A venezuelai nemzeti gárda embereinek egy része könnygázzal támad azok ellen, akik a lezárt határon át a szomszédos Kolumbiába mennének, egy másik részük pedig maga is átszökött, írja a BBC. A feszültség egyre nő: az éhezéssel és gyógyszerhiánnyal sújtott Venezuelába szánt segélyszállítmányokat továbbra sem engedi az országba Nicolas Maduro elnök, míg a segélyek önkéntesek százezreinek segítségével történő megszerzéséről beszél Juan Guaidó, a nemzetgyűlés ellenzéki vezetője, aki szintén elnöknek nevezte ki magát. Ehhez adódik hozzá azok haragja, akik a határ túloldalára járnak dolgozni, ám a blokád miatt veszélybe került megélhetésük.
Barikádok állnak a kolumbiai határon a BBC tudósítója szerint, amit sorban ugrálnak át a venezuelaiak. Sokan arról győzködik a katonákat, hogy engedjék őket elmenekülni az országból, mások pedig kövekel esnek nekik. Nemrég a Nők fehérben nevű aktivista-csoport 300 tagja is a határhoz vonult.
Guaidó ellen-elnök a kolumbiai államfő társaságában szintén az egyik határátkelőhöz érkezett, a kolumbiai oldalról.
Guaidó a Simon Bolivar hídnál mondott beszédében árulással vádolta azokat a katonákat, akik teljesítik a parancsot, és nem engedik az élelmiszerszállítmányokat átkelni a határon. Arra bíztatta őket, hagyják el pozíciójukat, és szökjenek a határ túloldalára. Hárman közülük így is tettek - Kolumbiába érve azonnal letartóztatták őket. Egy negyedik parancsmegtagadásról is tudni, mi egy másik határátkelőnél történt.
Feszült a helyzet Venezuela brazil határán is, ahol nem sokkal korábban két civilt agyonlőttek Maduro katonái. Caracasban, az ország fővárosában eközben az elnök támogatói rendeztek felvonulást.

Kelemen Hunor maradt az RMDSZ elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:02
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszél a párt kongresszusán
Fotó: MTI/ Biró István
Újra Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton kolozsvári kongresszusán.
Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért, és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből. Programbeszédében rámutatott: míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz-, harmincéveseket.  "Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni" - fogalmazott az elnök. Az RMDSZ-kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség. A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. "Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által" - áll a határozatban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:28