Vatikáni reform kérdőjelekkel

A Vatikán vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehetne gyorsabban felbontani az egyházi házasságot. Mindezt Francesco Coccopalmerio bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke közölte. Az Osservatore Romanónak elmondta, a tanács azt vizsgálja, hogy egyetlen bírósági végzés is elegendő lehet-e a házasság felbontásához.

A katolikus egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan, mert – mint a Katolikus Lexikon írja – „a házasságot maga Isten kötötte össze”. Az egyházi házasság felbontása hosszú folyamat, legalább három évig eltarthat. Ilyenkor nyomós érveket kell felhozni a házasság felbontása mellett. Ha az egyházi bíróság úgy látja, nem valósult meg a házasság szentsége, ez esetben semmissé nyilváníthatja a házasságot, és ekkor a felek szabad állapotúnak nyilvánulnak. A végső döntés meghozatalát követően a hívek ismét egyházi házasságot köthetnek.

A Vatikán elképzelései között szerepel, hogy a jövőben ne egyházi bíróságok, hanem egy bíró vizsgálhassa meg a házasságkötés körülményeit, s hozza meg döntését. A lehetőségek között szerepelhet azonban az is, hogy a helyi egyházmegyei vezető is beavatkozzon a folyamatba. Ezek azonban egyelőre csak elképzelések, döntés egyelőre nincs.
Az egyházi házasságok felbontásának kérdése szóba kerül a családról szóló októberi rendkívüli püspöki szinóduson is. A Szentszéknél június 26-án mutatták be az eseményre készült munkadokumentumot, az Instrumentum Laborist, ám konkrét megoldásokat ez sem tartalmaz. Ferenc pápa trónra lépése óta több alkalommal is kifejezésre juttatta azt az óhaját, mely szerint meg kell könnyíteni az egyházi házasságok felbontását. Februárban kifejtette, nem szabad elítélni azt, akinek tönkrement a házassága, ítélet helyett szeretetet kell mutatni.

Szerző

Csehország: zéró tolerancia a rasszistákkal szemben

Publikálás dátuma
2014.08.01. 20:57
Fotó: Thinkstock, Getty Images
Daniel Herman cseh kulturális miniszter szerint a rasszizmust és az idegengyűlöletet tűrhetetlen jelenségként, nulla toleranciával kell kezelni Csehországban.

"Más országokkal, más társadalmakkal összehasonlítva nem látom úgy, hogy a cseh társadalomban erősebbek lennének a rasszista és az idegengyűlölő jelenségek. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a csehországi jelenségeket sem szabad alábecsülni" - jelentette ki Herman a csehországi romák második világháború alatti tragédiájáról szóló megemlékezésen pénteken a Prágától délnyugatra fekvő Letyben.

A városban létesített koncentrációs tábort 1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy ezerháromszáz roma férfi, nő és gyermek járta meg. A tábor az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó csehországi állomása volt. A nácik által a "végső megoldás" céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Közel 330 roma, közöttük legkevesebb 240 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt. A tábor emlékművét 1995 májusában Václav Havel akkori köztársasági elnök avatta fel. Utódja, Václav Klaus azonban elutasította azt az álláspontot, hogy Letyben koncentrációs tábor működött. Klaus szerint egyszerű munkatáborról volt szó.

Herman hangsúlyozta, hogy a Letyben történtek a cseh múlt részét képezik, és a fiatal generációkat a tisztánlátás végett ezekre a szörnyűségekre is emlékeztetni kell. "Lehetetlen minden bűnt a fasiszta Németországra hárítani. Alázatosan be kell ismerni, hogy ezt a roma koncentrációs tábort a korabeli cseh csendőrség irányította. Durvaságban és kegyetlenségben nem nagyon maradtak el a más táborokban dolgozó náci német hóhéroktól" - mutatott rá a kereszténydemokrata miniszter.

Az emlékművet egy nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő alkotja. A tábor eredeti helyén - alig 200 méterre az emlékműtől - egy, a múlt század hetvenes éveiben épített sertéshizlalda áll. A csehországi roma szervezetek 1989 óta szüntelenül tiltakoznak amiatt, hogy a ma már magánkézben lévő sertéshizlalda a cigány népirtás emlékhelyén áll, de ezidáig eredménytelenül. "A problémát érzékelem, ismerem, keressük megoldását" - mondta Herman ezzel kapcsolatban újságíróknak. A letyi sertéshizlalda tulajdonosa nem ellenzi, hogy az üzemet áthelyezzék, azzal a feltétellel, hogy kárpótlást kap az államtól.

Szerző

Putyin és Merkel titokban megállapodott?

Publikálás dátuma
2014.08.01. 19:00
Fotó: Chris Jackson, Getty Images
A Krím szuverenitásáért cserébe az ukrán energiaellátás biztonságát garantálná az a megállapodás, amelyről titokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár tárgyalt a hónapok óta húzódó ukrán válság békés megoldása érdekében - írta a titkos alkut ismerő forrásokra hivatkozva a The Independent című brit napilap. Ugyanakkor a német helyettes kormányszóvivő a beszámolóra reagálva cáfolta, hogy Merkel és Putyin titkos tárgyalásokat folytatna, és közölte, hogy a brit lap cikkének nincsen valóságalapja.

A The Independent cikke szerint a béketervezet két fő törekvése: az ukrán határok stabilizálása, valamint a pénzügyi gondokkal küzdő kelet-európai ország gazdasági fellendülésének előmozdítása elsősorban olyan új energiaügyi megállapodással, amely szavatolná a földgázellátás biztonságát. Ha erre az oroszok rábólintanának, akkor a megállapodás értelmében a nemzetközi közösségnek egy olyan lépésre kellene elszánnia magát, amelyre néhány ENSZ-tagállam vélhetően nehezen lesz majd képes: el kellene ismernie a Krím félsziget függetlenségét és oroszországi bekebelezését - írta honlapján a brit napilap.

A titkos tárgyalásokat ismerő források azt állítják, hogy a stabilizációs terv első részeként Oroszországnak le kell állítania a Kelet-Ukrajnában működő különböző szakadár csoportok pénzügyi és katonai támogatását. Az ukrán államfőnek eközben bele kell egyeznie abba, hogy országa nem csatlakozik a NATO-hoz, cserébe viszont Putyin nem hátráltatja majd az Európai Unió (EU) és Ukrajna között néhány hete aláírt szabadkereskedelmi megállapodás megvalósulását.

A körvonalazódó béketerv második részeként Ukrajnának hosszú távú egyezséget ajánlanának a Gazprom orosz energiaóriással a jövőbeli gázszállításokkal és gázárakkal kapcsolatban. Jelenleg nincs megállapodás a felek között, így apadnak az ukrán gázkészletek, és még a tél előtt valószínűleg ki is fogynak, ami gazdasági és társadalmi katasztrófát vonna maga után - jegyezte meg a The Independent. A titkos megállapodás szerint Oroszország egymilliárd dolláros (234 milliárd forintos) pénzügyi csomaggal kompenzálná Ukrajnát azért a veszteségért, amelyet az orosz flotta krími, illetve szevasztopoli állomásoztatásáért - a félsziget márciusban megszavazott függetlenségéig - fizetett bérleti díj elmaradása okozott.

A The Independent értesülése szerint Merkel arra irányuló erőfeszítései, hogy közvetítőként lépjen fel Putyin és Petro Porosenko ukrán államfő között, alábbhagytak a maláj utasszállító július 17-i kelet-ukrajnai (feltételezett) lelövése nyomán.
Az eddigi titkos tárgyalásokat ismerő források azonban a napokban azt közölték, hogy a "német béketerv" továbbra is a tárgyalóasztalon van és az egyetlen szóba kerülő megállapodás. "A tárgyalásokat felfüggesztették az MH17 katasztrófája miatt, de várhatóan újraindulnak, amint kivizsgálták a történteket" - tette hozzá a névtelenül nyilatkozó forrás.

A brit napilap megkereste a brit külügyminisztériumot azzal kapcsolatban, hogy van-e tudomása ezekről a titkos tárgyalásokról. A tárca nemmel válaszolt, a szóvivő ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint elég valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím felett.

A The Independent megjegyezte, hogy Angela Merkel kormánya a maláj gép katasztrófájáig rendületlenül ellenezte az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket (azok harmadik körét) kereskedelmi és diplomáciai okokból egyaránt.
Christiane Wirtz német helyettes kormányszóvivő a beszámolóra reagálva kijelentette: a The Independent írásának "nincsen semmiféle valóságalapja".

Szerző