A halbiztos a miniszter "baráti" köréből jött

Egy vele szoros barátságban álló, és így az állami földbérleti pályázatokon bőségesen profitáló, ám megfelelő tapasztalattal nem rendelkező "szakembert" nevezett ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter "halgazdálkodás fejlesztéséért felelős" miniszteri megbízottá. Az Együtt-PM szerint a miniszternek a haverok helyzetbe hozása helyett a mezőgazdaság feszítő problémáival, például a földpályázatokon kisemmizett gazdák gondjaival, az importtej-dömpinggel, a lépfenével vagy a leállás küszöbén álló agrár-környezetgazdálkodási programmal kellene foglalkoznia - írta közleményében az ellenzéki párt.

Fazekas Szabolcs tomajmonostorai polgármester halgazdálkodási megbízottá történt kinevezése már július elsején megtörtént, a minisztérium honlapjára azonban csak július 30-án került fel a hír. Tény, hogy büszkélkedni nem nagyon lehet vele: az agrármérnök, állattenyésztő és állategészségügyi technikusi végzettséggel is rendelkező "cimbora" a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint eddig nem sok vizet zavart a halászati szektorban. Bőségesen jutott neki a sikerből ugyanakkor a Fazekas Sándor agrárminiszter tárcája által felügyelt állami földpályázatokon: különböző konstrukciókban több mint 400 hektár állami földet kapott, a vele járó földalapú támogatásokkal együtt.

Az sem teljesen világos, hogy a minisztériumnak mi a terve a halászattal: ezen a téren eddig egyedül a balatoni halgazdálkodás ellehetetlenítése fűződik Fazekas miniszter és szűkebb köre nevéhez. Az viszont teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen feladatra miért egy olyan embert kell titokban kinevezni, aki eddig semmit nem tett a halászati szektor fejlesztéséért, és feltehetően nem is ért hozzá.

Az Együtt-PM szerint a "Fazekas Sándor baráti kör" már eddig is éppen elég kárt tett a magyar mezőgazdaságban, fölösleges ezt olyan lépésekkel tetézni, amelyek kizárólag arról szólnak, hogyan lehet újabb barátokat állami pénzekkel kitömni.

Szerző

Csak egy hitelminősítő lát jobbnak minket

A kormány régi vágya teljesült azzal, hogy egy kínai hitelminősítő icipicit javított Magyarország adósbesorolási kilátásain. 

A kevéssé ismert kínai Dagong negatívról stabilra javította Magyarország szuverén adósosztályzati kilátását. Tulajdonképpen ezt várná a nevesebb társaságoktól is a kormány, ám azok ilyen értelmű nyilatkozatot eddig - talán nem véletlenül - nem tettek. A hitelminősítő értékelése szerint a magyar gazdaság rövid távon lassú talpra állást mutat, a kormány gazdaságpolitikájának és a kedvező külső gazdasági környezetnek köszönhetően a 2013-as 1,1 százalék után az idén és jövőre magasabb, 2,4 százalékos növekedés valószínűsíthető. Hosszú távon a hazai gazdasági szereplőknek nyújtott adókedvezmények segítik a bővülést - véli a Dagong.

A hitelminősító úgy értékeli, hogy a magyar költségvetési hiány mérsékelt, az idén és jövőre is az Európai Unió 3 százalékos plafonja alatt marad, a kormányzati adósság lassan csökkenhet. Mindezekre tekintettel a Dagong a következő egy-két éves időtávra stabilra javítja az ország adósosztályzati kilátását.
A hitelminősítő megemlíti, hogy a hosszú távú növekedési kilátásokat az Európai Unióval (EU) való súrlódások rontják, a kormány ugyanis jelentős mértékben rá van utalva az EU-s forrásokra.

A Dagong - más elemzőkkel összhangban - úgy véli, hogy kifejezetten sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot az, hogy az összes külső magán és közadósság állománya hatalmas, a GDP 147,8 százalékán áll. Hozzáteszik, hogy a lejáró hitelek visszafizetését a viszonylag stabil valuta és a nemzetközi források segítik, és rövid távon a gazdasági kiigazítás az állomány némi csökkenését hozza majd.

További kockázatokat lát a Dagond abban is, hogy a bankok nem teljesítő hitelállománya jelenleg a teljes állományon belül megközelítette a 17 százalékot, ráadásul a bankok csökkenő nyereségessége akadályozza a rosszhitelek eredményes kezelését. A Dagong szerint a pénzügyi rendszer jelenlegi formájában nem elég stabil, és nem szolgálja a gazdaságot eléggé.
Korábban, a nyár elején a Fitch vizsgálódott Magyarországon, ám meglepetésre még kilátás enyhe javítására sem látott esélyt. Sokan vártak a Moody's jelentésére is, de ez a hitelminősítő még csak meg sem szólalt a megjelölt időpontban - emlékeztet a Portfolio.hu. Feltehetően a devizahiteles-mentés befejezése előtt a hitelminősítők nem is kívánnak lépni. Felminősítésre pedig kedvező tőkepiaci hangulat és kockázati megítélés fennmaradása esetén is legkorábban év végén, de inkább a jövő évben lehet esély.

Szerző

Mérlegen az alapkamat

Publikálás dátuma
2014.08.01. 19:19
A kamatvágási ciklus végén mérleget készített a jegybank FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megvonta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmúlt két évi kamatcsökkentési ciklusának mérlegét: a 2012. augusztusi 7,0 százalékos alapkamatot a jegybankárok 2014. júliusáig 2,1 százalékra vágták. A 4,9 százalékpont kamatkülönbség nyomán mérséklődtek az államháztartás kamatterhei. Az MNB úgy tervezi, hogy 2015 végéig nem nyúl az alapkamathoz, így az éves megtakarítás hosszú távon megközelítheti a GDP 1-2 százalékát, azaz 300 és 600 milliárd forint közt alakulhat. A bankok jövedelmezősége ebben az időszakban romlott, veszteséget szenvedtek el a hitelezésen.

A két éves kamatcsökkentési ciklus lezárása jó alkalmat teremtett a jegybank stábjának arra, hogy megvonja ennek az időszaknak a mérlegét. Az MNB honlapján megjelent tanulmányában Palotai Dániel és Horváth Dániel arról írnak, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusa és más nemzetközi és hazai gazdasági fejlemények következtében érdemben csökkent a forintban kibocsátott állampapírok hozamszintje. Az államháztartás nettó pénzforgalmi szemléletű forint kamatkiadásai elsősorban a kamatcsökkentés miatt kialakult csökkenő hozamszint nyomán - minden egyéb hatást kiszűrve - 2014-ben 100 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak, mint 2012-ben. Az elmúlt két évi kamatcsökkentés a legerősebben a rövid futamidejű állampapír-hozamokban éreztette hatását, ott ahol az államadósság jelentős része koncentrálódik.

A tanulmány szerzői nem tagadják, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyarországi hozamcsökkenés kiemelkedő. A hozzánk hasonló adottságú Lengyelországban az állampapírok hozamszintje csak feleakkora mértékben csökkent, mint Magyarországon az elmúlt két évben, vagyis a magyar államháztartás kamatterheinek mérséklődésében érdemi szerepet játszottak a jegybank kamatcsökkentő lépései. Ugyanakkor pénteken az MNB-szemle legfrissebb számában megjelent egyik tanulmányban arról olvashatunk, hogy a jegybank szakértőinek becslése szerint ha a két éves időhorizonton 1,0 százalékponttal csökken az alapkamat, akkor a bankrendszer jövedelmezősége 26,9 milliárd forinttal, vagyis évi 13,45 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az 1,0 százalékpontos alapkamat okozta hatásokat nem lehet automatikusan öttel megszorozni, ha közel 5,0 százalékpontos volt az alapkamat-csökkentés. Az általunk megkérdezett banki szakemberek szerint azonban nyugodtan számolhatunk azzal, hogy a kamatvágások következtében összességében 80-100 milliárd forintot vesztettek 2012. augusztusa óta a vállalati és háztartási hitelezésen. A legnagyobb negatív eredmény 7,4 milliárd forint volt. Lapunk megkérdezte az MNB szakértőit, hogy miért nem a tényleges kamatvágás hatásával számoltak ki, miért az elméleti 1,0 százalékponttal. Megtudtuk, hogy ilyen döntés született: ezt az elemző munkát kellett elvégezniük.

A forint a várakozásoknak megfelelően pénteken délután is a gyenge "arcát" mutatta, alig valamivel volt alacsonyabb az euró árfolyama 314 forintnál. Az MNB- Szemle bemutatóján Palotai Dániel ugyanakkor úgy vélekedett, hogy ennek még nincs hatása az infláció növekedésére. A jegybank ügyvezető igazgatója szerint csak akkor kell a pénzromlással érdemben számolni, ha tartósan veszít erejéből a magyar deviza, 3-5 forintos árfolyamnövekedés, amely néhány napig tart, nem ad aggodalomra okot. Ugyanakkor, ha huzamosabb ideig nem lesz korrekció, akkor a jegybank szeptemberben esedékes inflációs jelentésében fejtik majd ki véleményüket a kilátásokról. (Közismert, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de Pleschinger Gyula Monetáris Tanács tag már idén márciusban kijelentette, hogy kamatcsökkentés alacsony mértéke is exponenciális kockázatot jelent. Ezt követően még négyszer vágtak a kamaton ..)

Szerző