Ha egy villám csap bele az életünkbe...

Heves viharok, trópusi zivatarok - a szakemberek szerint fel kell készülnünk a szélsőséges időjárásra, amit megtapasztalhattunk az utóbbi hetekben: hirtelen egymást váltja a fülledt hő és a heves vihar, a hirtelen lezúduló csapadék, szinte egész héten narancssárga riasztás volt érvényben az egész országban. Múlt hónapban országos átlagban csaknem kétszer, helyenként háromszor annyi eső esett, mint egy átlagos júliusban.

Jellemző adat: csupán a Generali Biztosító több mint kétezer viharokkal kapcsolatos káresetet regisztrált ezen a héten, csaknem kétszázmillió forint összértékben. Budapesten és Csongrád megyében volt a legnagyobb a kár. Csaknem 500 bejelentés szólt villámcsapásról, 250 felhőszakadás nyomán bekövetkező vízkárról, 250 esetben tetőbeázásról, s jégesőről.
Magyarországon a viharos időjárás az elmúlt öt évből háromban is júliusban okozta a legtöbb kárt. A vihar pusztításával kapcsolatos kárbejelentések több mint 30 százaléka 2009-ben, 2011-ben és 2012-ben is az év hetedik havában érkezett a biztosítókhoz. Országszerte egyre gyakoribbak a hirtelen lecsapó, nagy erejű viharok, különösen nyáron. 2009 és 2013 között csak az Allianz Hungária Biztosító több mint 95 ezer viharral kapcsolatos kárbejelentést regisztrált, ezeknek csaknem 45 százaléka a nyári szélsőséges időjárásnak köszönhető.

Míg egy átlagos hónapban 1300, a nyári hónapokban átlagban több mint 2800 az ilyen jellegű káresetek száma az Allianznál, miután ebben az évszakban a viharok sokszor járnak jégesővel és villámcsapásokkal. Az elmúlt öt évben bejelentett jégverés által okozott károk több mint 80, míg a villámcsapásoké 70 százaléka történt nyáron.

A biztosítók váratlanul fellépő, nagy károkat bekalkulálják üzleti terveikbe, így "porlasztják" a kockázatokat. Így van ez a viharkárokkal is. (A Kodály köröndi tűz előzménye is az volt, hogy a viharos szél korábban belekapott a háztetőbe, amit a vélelmezett tüzet okozó munkások éppen javítottak, és ebből keletkezett a baj. A kármegelőzés biztosítási szempontból kiemelt fontosságú.) A kármegosztásnak sokféle eszköze van, például a viszontbiztosítás, illetve a tartalékok képzése, amelyek fedezetet nyújtanak a nagy károk kifizetésére is. A károk bekövetkezte szerencsére jellemzően nem koncentráltan történik, hanem elszórtan jelentkezik.

Az idei év közepéig a természeti katasztrófákhoz kapcsolódó biztosítói kifizetések világszerte elérték a 22 milliárd dollárt – derül ki az Impact Forecasting legfrissebb jelentéséből. Az Aon Benfield katasztrófa modelleket fejlesztő részlege, az Impact Forecasting félévente megjelenő globális katasztrófa összefoglaló jelentése szerint a 2014. június 30-ig tartó hat hónapos időszakban a természeti katasztrófák által okozott gazdasági károk összesen 54 milliárd dollárra rúgtak, amely közel fele a tíz éves átlagnak, amely 106 milliárd dollár volt 2004-2013 között. A biztosított károk értéke a már említett 22 milliárd dollár volt, szemben az előző év hasonló időszakának 27 milliárd dollárjával. A tíz éves átlaggal összevetve nagyjából 19 százalékkal alacsonyabbak voltak az idei biztosítói károk, melyek 55 százaléka az Egyesült Államokban, 23 százaléka Európában, 19 százaléka pedig Ázsiában keletkezett.

A néhány jól dokumentált természeti katasztrófaesemény ellenére tehát az idei első félévben a veszteségek mértéke gazdasági és biztosítói szempontból is elmaradt a korábbi évek átlagától.
Az idei első félév globális gazdasági veszteségeinek mintegy 39 százalékát fedezték magán-, vagy kormány által támogatott biztosítások, amely valamivel meghaladja a 10 éves, 30 százalékos átlagot. Ez abból következik, hogy az idei természeti katasztrófák nagyobb arányban fordultak elő olyan régiókban, ahol magasabb a biztosítási penetráció.

A legköltségesebb katasztrófának a súlyos viharok bizonyultak: ezek a gazdasági károk 32 százalékáért, a biztosított károknak pedig 46 százalékáért feleltek, és főként jégeső és szélviharok formájában pusztítottak az Egyesült Államokban és Európában.
Ami az év hátralevő részét illeti, a jelentés megemlíti, hogy a harmadik negyedév historikusan a legköltségesebb a természeti katasztrófák tekintetében, melyet elsősorban az atlanti hurrikánszezon magyaráz.