GKI: megtorpant, és lassulásnak indul a gazdasági növekedés

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az idei első negyedévi, 3,5 százalékos GDP-növekedéshez képest lassul a gazdasági bővülés üteme, az év egészében 2,5 százalékos növekedés várható.

A  közlemény szerint az első hónapokban tapasztalt gyors növekedés májusban több ágazatban is megtorpant. Áprilishoz képest a termelés, illetve a forgalom volumene az iparban 1 százalékkal, a kiskereskedelemben 0,1 százalékkal csökkent, az építőipar ugyanakkor továbbra is erősödik.

A GKI szerint kedvező, hogy az első öt hónap átlagában a közfoglalkoztatottakkal együtt több mint 6 százalékkal, de nélkülük is mintegy 2,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás, azonban a lassuló dinamika itt is megmutatkozik. A munkanélküliek aránya 2014. második negyedévében 8 százalék volt, 2,3 százalékponttal alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbinál, de azonos a 2014. március-májusival. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a közfoglalkoztatottak számának csökkenését éppen csak ellensúlyozni tudták a nyáron megnövekvő munkaalkalmak. Az önkormányzati választások előtt újra bővülni fog a közfoglalkoztatás, az év végén azonban már a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.

Az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 2,9 százalékkal, a közmunkások nélkül 6 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott (0,1 százalékkal csökkent), a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Májusban a közfoglalkoztatottak nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7 százalékos üteméről 4 százalékra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele - írta a gazdaságkutató.

Az EU másik hét tagállamában sem volt áremelkedés, az EU átlaga 0,7 százalék volt. Magyarországon éves átlagban is változatlan árszínvonal várható, a diktált rezsicsökkentés hatása ugyanis egyelőre elnyomja a piaci folyamatokét. A reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már valószínűtlen - fejtette ki a GKI.

A gazdaságkutató jelezte továbbá, hogy a nemzetközi befektetői környezet alapvetően kedvező, de egyre több politikai kockázat érezhető. Az orosz-ukrán válság, az ezt kísérő szankciók mellett a közel-keleti háborús helyzet eszkalálódása is negatív hatású a világgazdaságra, és egyre bizonytalanabbá teszi Európa energiaellátásának jövőjét. Az eurózónában alkalmazott monetáris lazítás következtében akár ezermilliárd euró többlet-likviditás kerülhet a piacra, ami a feltörekvő piacok kockázatvállalásának növekedését eredményezheti. 

A Magyar Nemzeti Bank  2015 végéig nem tervezi a 2,1 százalékra csökkentett alapkamat emelését, ennek megvalósíthatósága azonban kérdéses a GKI szerint.

Szerző

Árnyalatnyi erősödéssel még mindig 313 fölött a forint/euró árfolyam

Az eurót reggel hét órakor 313,37 forinton jegyezték. Péntek este 314,36 forinton állt.

Egy amerikai dollár 233,49 forintot ért, a péntek esti 234,04 forint után. A svájci frank árfolyama 257,61 forinton állt, péntek este 258,53 forint volt. A japán jennel 2,2743 forinton kereskedtek. Péntek este 2,2843 forint volt az árfolyama.

Az euró tovább gyengült, 1,3420 dolláron állt, péntek este 1,3430 dollár körül jegyezték.

Szerző

Az orosz titkosszolgálat dolgozott Paksért

A 444 szemlézte a Nouvel Observateur július végi számát, a legolvasottabb francia hetilapból az orosz titkosszolgálatok franciaországi tevékenykedése kapcsán kiderül, hogy a Roszatom orosz nukleáris technológiát gyártó cég “egy európai országgal” kötött üzletében titkosszolgálati eszközöket is igénybe vett. 

A Roszatom ugyanis az orosz titkosszolgálat franciaországi forrásától megtudta, hogy az Areva nevű francia riválisa már titokban ajánlatot tett az ország vezetésének, és az ajánlat részleteivel is tisztában volt. Nem nehéz a név nélkül említett ügyletet azonosítani: ez csak a Roszatom paksi szerződése lehet, amit Orbán Viktor magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 elején írtak alá Moszkvában. Azaz az orosz állam tulajdonában lévő cég tisztességtelen eszközökkel szerzett információkat a francia állam résztulajdonában lévő riválisa ajánlatáról. Arra a cikk angol leirata nem tér ki, hogy a paksi szerződés nyélbe ütése során milyen egyéb konspiratív-politikai eszközöket vetettek be.

Az Areva magyarországi lobbitevékenységéről a 444 egyedül annyi információt talált, hogy 2014 februárjában - azaz már a paksi szerződés megkötése után – a Magyar Nemzet felemlegette: Mesterházy Attila akkori baloldali listavezető még 2013-ban egy budapesti szállodában tárgyalt a francia cég vezetőivel.

Az atomerőmű-építésre alkalmas cégek köre igen szűk, ezért a Roszatom és az Areva Csehországban is rivalizáltak a temelíni erőmű bővítésére kiírt tender során. Akkor a Roszatom nyert, a projektet azonban a Krím elfoglalása után – garanciahiányra hivatkozva, de nyilván politikai okokból – lefújták.

Szerző