Sietségből drágábbat?

Semmi esély rá, hogy normális eljárásban augusztus közepére beszerezze a szeptembertől használatos pneumococcus elleni kötelező védőoltásokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH). Hónapok óta áll az ügy, miután a hivatal  mondvacsinált érvekkel, érthetetlen okokból érvénytelenítette a nyílt közbeszerzési eljárást. Most viszont, éppen a sietségre hivatkozva megkerülhetik a versenyt, így végül drágábban szerezhetik be a szükséges oltóanyagot.

Noha hamarosan már használni kellene, továbbra sem írta ki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az új eljárást a pneumococcus elleni kötelező védőoltáshoz szükséges vakcina beszerzésére. A késlekedés miatt előfordulhat, hogy a hivatal eltérve a nyílt közbeszerzéstől, sürgős, rendkívüli eljárásban vásárolja meg a szükséges oltóanyagot - értesült lapunk.

Visszautasították cikkünk állításait

Nyilatkozatban utasította vissza a GlaxoSmithKline Kft. (GSK) a lapunk cikkében megfogalmazott, a pneumococcus elleni oltóanyaguk minőségét és a pneumococcus közbeszerzési tender tisztaságát megkérdőjelező állításokat. A több, egymástól független, ám névtelenséget kérő forrásra, az OEK szakmai kiadványaira, valamint az Index hírportál cikkére hivatkozó írásunk megjelentetése előtt valóban nem kerestük fel a vállalatot, ahogyan a tenderen másik indulóként szereplő, konkurens gyógyszergyártó céget sem. A történtekért az érintettek elnézését kérjük. A GSK nemcsak oltóanyaguk minőségbeli megfelelőségéről biztosította lapunkat, de tájékoztatásul azt is közölte, további 42 nagyvállalathoz hasonlóan, a gyógyszeripari cégek közül hatodikként kötött stratégiai partnerségi megállapodást a magyar kormánnyal. "Ez a megállapodás számunkra a GSK hosszú távú elkötelezettségét jelképezi a magyarországi jelenlét mellett", épp ezért visszautasították lapunk azon feltételezését is, miszerint bárminemű politikai nyomás nehezedett volna az OTH-ra, hogy szerződjön a céggel.

Megírtuk: nem áll meg az OTH érvelése a pneumococcus elleni védőoltás-beszerzés ügyében. Az Index cikkére hivatkozva közöltük néhány hete, hogy egymillió forintos büntetést kapott a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a többmilliárdos vakcina vásárlás érvénytelenítéséért az OTH. A tenderen jobb árajánlattal előállt gyógyszercég ugyanis azzal vádolta meg a hivatalt, hogy az azért állította le az eljárást, hogy ne kelljen az egyik ajánlattevővel szerződnie.

Az OTH arra hivatkozott: az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) márciusban publikussá vált friss statisztikája azt mutatta, hogy 2013-ra megváltozott a pneumococcus szerotípusok előfordulási gyakorisága Magyarországon, és a közbeszerzési kiírásban szereplő követelmények alapján az egyik induló vakcina ezek ellen "nem nyújtana megfelelő mértékű járványügyi biztonságot".

Erre reagálva idéztük fel lapunk év elején megjelent cikkeit, amelyek az OEK elmúlt éves jelentéseire támaszkodva már egyértelművé tették, a hivatalos adatok fényében a január 24-én meghirdetett közbeszerzésen induló két gyógyszercég oltóanyaga közötti különbségek ismertek voltak az ajánlati felhívás közzétételekor.

A térítésmentesen hozzáférhető védőoltást 2008 óta ugyanaz a cég, a Pfizer gyártja, 2010 óta pedig Magyarország is sikerrel alkalmazza a 13 baktériumtörzs ellen védelmet nyújtó vakcinát, amellyel az utóbbi években az átoltottság 95 százalékos volt a két éven aluliak körében.

Már ekkor - idevágó cikkünk megjelenésekor - ismert volt, hogy a közbeszerzésen másik indulóként szereplő GSK oltóanyaga tíz törzs elleni lefedettséggel rendelkezik, noha a cég lapunk számára utóbb azt is világossá tette, a két vakcina között nincs minőségbeli különbség, a Synflorix névre hallgató oltóanyag pedig összhatékonyságát és árát tekintve is versenyképes a világpiacon elérhető pneumococcus vakcinák között.

A GSK nyilatkozata szerint ráadásul vakcinájukat a világ több mint 40 országában, többek között Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Lengyelországban, illetve Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában is sikerrel alkalmazzák a nemzeti oltóprogramokban vagy rizikó csoportok oltásában.

Mindezekből is egyértelmű: biztosan nem közölt igazat az OTH akkor, amikor azt állította, új információk jutottak a tudomására, s emiatt kellett érvénytelenítenie a június 30. után született csecsemők kötelező oltásához szükséges vakcinabeszerzésre kiírt pályázati eljárást.

Nemcsak a tudományos-szakmai körökben volt ugyanis ismert a lapunk által is idézett jelentés, de az OTH - mint az az ajánlati felhívásban szerepel - eleve úgy írta ki januárban a nyílt közbeszerzést, hogy az az ajánlattevő, amely több baktériumtörzs elleni védettséget adó oltóanyagot állít elő, e teljesítésért pluszpontot kapott a versenyben.

Ugyanakkor a két induló vakcinái között lényeges hatékonyságbeli eltérés nem volt, mindkettő alkalmazható lenne a kijelölt célra, magyarán a versenyben az ár lehetett - volna - a döntő. Információink szerint a Pfizer 7,2 milliárd forintos, a GSK pedig 5,1 milliárd forintos ajánlattal állt elő, magyarán utóbbi cég valóban nyerésre kellett álljon a tenderen.

Az áprilisi érvénytelenítés óta azonban nem történt érdemi előrelépés, az OTH - pontosabban az ÁNTSZ - honlapjára pedig a döntőbizottság július 3-i határozata óta nem került fel újabb ajánlati felhívásról vagy a beszerzés más formájára vonatkozó dokumentáció. Miután azonban ahhoz, hogy a kötelező oltási rendben szeptembertől oltani tudják a gyermekeket, augusztus közepére be kellene szereznie az első készletet.

Forrásaink szerint a végül kiválasztott gyártónak 6-8 hétre van szüksége ahhoz, hogy előállítsa a szükséges mennyiséget, s az végigmenjen a megfelelő minőség-ellenőrzési eljárásokon. Magyarán egy normál, legalább 30 napos közbeszerzési eljárás lefolytatásával már lehetetlen beszerezni a szükséges oltóanyagot erre az évre.

Szerző

Utcára került az őrület

Publikálás dátuma
2014.08.05. 07:17
A hajdani OPNI lepusztult belseje FOTÓ: NÉPSZAVA
Az emberek jelentős részét nem általában a hajléktalanok zavarják, hanem az antisztociálisan viselkedők. Legutóbb a combinós gyilkosként elhíresült A. Áron kapcsán lett országszerte ismét téma a pszichiátriai ellátás nélkül élők helyzete. A. Áron a Margit-híd budai hídfőjének villamosmegállójában rúgott bele egy idős asszonyba, aki a jármű alá esett és meghalt. A férfi tagadja a szándékosságot.  

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárásakor, az intézeti felügyelet megszűnte után többek kerültek utcára és orvosi felügyeletet, gyógyszert nélkülözve mai napig ott is élnek. Persze mondhatjuk, hogy nem számottevő a sajtóban közzétett ilyen jellegű atrocitások száma, ám naponta több olyan jelenetnek lehetünk szemtanúi, aminek igenis köze van ehhez.

Megoldás kell, mégpedig sürgősen. Egy idősebb hölgy a 8-as buszon felháborodva panaszolta a mellette álldogáló fiatalembernek: nem lehet úgy utazni a járműveken, hogy ne találkozzunk "elmebeteg" emberekkel. Őt már többször megfenyegették a "bolondok".  Mint lapunkban is beszámoltunk róla, A. Áron múlt pénteken a 4-6-os villamos Margit-híd Budai hídfő megállójánál megrúgott egy idős hölgyet, aki a jármű alá esett.

Az idős asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A rendőrségen a 41 éves férfi nem tagadta bűnösségét, ám szerinte véletlen balesetről van szó. A bíróság a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye miatt rendelte el előzetes letartóztatását. A. ismert volt a környéken, többször felbukkant ott, volt hogy a Margit-körúton vödörrel a fején zaklatta a közlekedőket, s állítólag több éve kezelték.

Egyre több embernél állapítanak meg hazánkban személyiségzavart, amit több szakértő - okkal vagy ok nélkül - az internettel és az anyagi problémákkal hoz összefüggésbe. A hangulat szélsőséges ingadozásával, önértékelési zavarokkal, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes súlyos személyiségzavar, ami főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára, leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztet.

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a borderline személyiségzavar kezelése a legbonyolultabb feladat, amivel egy szakember munkája során csak találkozhat. Becslések szerint a a Föld népességének két-három százalékát teszi ki, nőknél háromszor gyakoribb az előfordulása, mint férfiaknál.

Ugyancsak szinte népbetegséggé lett a depresszió is, amelynek tünetei jelentős szenvedést okoznak a depressziós személyeknek és családtagjaiknak is, gátolják mindennapi életvitelüket, munkavégzésüket. Számos vizsgálat szerint a depresszió fokozottabb életminőség romlással jár, mint számos súlyos testi betegség, mint például a szív- és érrendszeri vagy a daganatos betegségek.

Nem meglepő ennek tükrében, hogy a depressziós személyek kétharmadának vannak öngyilkossági gondolatai, és 10-15 százalékuk el is követi azt. A depresszió nemcsak az öngyilkossági kockázat miatt veszélyezteti az emberek életét. Kedvezőtlenül befolyásolja a testi betegségek lefolyását, kimenetelét, a daganatos betegségek, infarktus utáni halálozási arány nagyobb azok között, akik depressziós tünetektől is szenvednek.

Ennek egyik oka az, hogy a depresszió negatív hatással van a testi egészségre, akár az immunrendszer működésére. A lehangolt, reményvesztett ember kevésbé motivált a gyógyulásra, a kezelésben való együttműködésre is. A depresszióról korábban nem foglalkozó érintettek esetében akár három év is eltelhet a tünetek megjelenése és az első orvoshoz fordulás között.

Azok esetében is legalább egy évet tesz ki a "várakozási idő", akik már hallottak valamit erről a betegségről. A lelki bajokat kezelni kell. A PharmatOnline beszámolója szerint konkrét kiadásokkal számolhattak azok a fiatal hazai egészségügyi közgazdászok, akik a skizofrénia költségeit vették górcső alá. Éves szinten az érintett antipszichotikumokra - amelyek száz százalékos ártámogatásban részesülnek - 17 milliárd forintot költ az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

A vizsgálat tárgyát hét második generációs orális és egy depó antipszichotikum képezte. Kiszámolták, hogy betegenként a gyógyszerfelhasználás átlagos költsége 177-282 ezer forint között mozog, s míg a járóbeteg ellátás költsége betegenként legfeljebb 20 ezer, addig a kórházi kezelésé túllépheti akár a 400 ezer forintot is.

A pszichiátriai betegek kezelésében minden jel szerint nem sikerült átfogó megoldást találni az utóbbi években, az OPNI bezárása szinte végzetesnek tűnik. Az pedig már szociológusokra, pszichiáterekre tartozik, hogy kiderítsék: mi a valódi oka a társadalomban tapasztalható mind nagyobb zavarodottságnak.

Pásztó: Turul-szobor "rohamtempóban"

Publikálás dátuma
2014.08.05. 07:16
A Turul és a Kettőskereszt FORRÁS: NÉPSZAVA
Turul-szobrot avatott volna a pásztói önkormányzat a Magyarok Világszövetségével, mégpedig a roma holokauszt emléknapján, szombaton, de az esemény, "a Fogadalmi Hely felszentelése", tragikus baleset miatt elmaradt. A helyiek között szóbeszédek keringenek a körülményekről, de úgy tudni, a rendezvényt megtartják, csak "további intézkedésig" halasztották el.

Egy 62 éves szerelő vesztette életét múlt kedden Pásztón, miután felmászott egy villanypóznára, ám - egyelőre tisztázatlan körülmények miatt - lezuhant a magasból és szörnyethalt.

A villanyszerelő a hét végén felavatni, illetve megszentelni tervezett Turul-szobor átadásának előkészületeiben vett részt, és úgy tudni, éppen a madár megvilágításához telepített reflektort akarta beállítani. Azt nem tudni, a villanyszerelő biztosítókötéllel mászott-e fel, nem zárható ki, hogy a meglévő védelem nem volt elégséges.

A roma holokauszt emkéknapjára, múlt szombatra időzített Turul-avatást, pontosabban "a Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyének" felavatását elhalasztották. "Az itt felállítandó Turul nemzet-eszménk eredetére fog emlékeztetni, a Kettőskereszt pedig arra, hogy a Magyar Királyság Európa történetében egyedülálló megkülönböztetésként az archiregnum, illetve az apostoli királyság címet érdemelte ki" - olvasható a településszerte elhelyezett plakátokon, amelyeket mostanra fekete színű szalagok borítanak.

A rövid ismertetőből is kiderül, nem csak Turult, nagy Kettőskeresztet is terveztek Kishegyre, a szobornak otthont adó területre. A Pásztó külterületén fekvő hely hányatott sorsú, az önkormányzat korábban szabadidőparkot tervezett oda, de mint forrásunk fogalmazott, nem nagyon fogadta el senki, a helyiek nem örültek ennek az ötletnek.

Arról pedig, hogy végül Turul-szobor kerülhet oda, a lapunknak nyilatkozó helyiek semmit nem hallottak: szinte "rohamtempóban" készült el. A pásztói önkormányzat honlapján előterjesztést találni "a Fogadalmi Terén felállítandó Turul szobor kivitelezésével" kapcsolatban június 20-ról, Sisák Imre független polgármestertől, amelyről hat nappal később a függetlenekből és Fidesz-KDNP-s képviselőkből álló testület döntött is. Vagyis e dokumentum alapján a Turul alig egy hónap alatt készült el.

Vélhetően a helyiek ellenállása is kellett ahhoz, hogy ne turisztikai célokkal hasznosítsák a területet, hanem inkább szakrális helyet "faragjanak" belőle. Ezt támasztja alá, hogy az avatást a Magyarok Világszövetségével (MVSZ) együtt tartották volna, mégpedig Patrubány Miklós elnök fővédnöksége mellett.

Az MVSZ amúgy is különösen erős Pásztón, külön helyi csoportjuk van. A 62 éves férfi, G. János - aki amúgy maga is az MVSZ tagja volt - tragikus haláláról e szervezet is megemlékezett blogján. Azt írták róla: a Pásztói Csoport meghatározó tagja sötétedés után mászott fel a villanypóznára, hogy a világításon "igazítson", amikor leesett és szörnyethalt.

A baleset körülményei kapcsán a helyiek arról is beszélnek, hogy G. Jánost esetleg áramütés is érhette - ezt azonban lapunknak senki nem erősítette meg. Több kérdéssel is Sisák polgármesterhez fordultunk, pontosítaná a találgatásokat. Sisák egyébként alpolgármesterével, Volek Györggyel a Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyének Alapítói Körének tagjaiként szerepelnek a plakátokon.

Kértük a véleményüket például arról az értesülésről, amely szerint külön a szobor megvilágításához telepítettek új villanyoszlopot, a helyszínen ugyanis nem volt áram. Érdeklődtünk a Turul felállításának költségeiről is, és arról, mindenképpen felavatnák-e, hiszen az MVSZ szerint csak "további intézkedésig" halasztják el az ünnepséget. A választ várjuk.

Az MVSZ egyébként posztumusz a Magyar Nemzetért Ezüstéremmel tünteti ki a férfit, akit "az MVSZ és a nemzet felemelkedésének ügyén való önkéntes munkálkodásán" ért a halál. Úgy tudni, G. Jánost három nappal balesete után, pénteken eltemették.

Szerző
Frissítve: 2014.08.04. 21:35