A Nokia és a Magyar Telekom (MT) között az a közös, hogy mindkét nemzetközi óriás stratégiai szerződést kötött a magyar kormánnyal, továbbá az is közös többszörös, hogy az előbbi majdnem 2 000, míg az utóbbi 1 700 munkavállalótól válik meg. A nagy különbség, hogy a Nokia bezárja a komáromi mobiltelefon gyárát, az MT-nek pedig nincs gyára amit bezárjon.
A kormány 2012-ben hirdette meg a jó multi-rossz multi programot, s ezzel összefüggésben stratégiai szerződéseket kezdett kötni a szerinte "jó fiúkkal". Orbán Viktor kormányfő ezt annyira fontosnak tartotta, hogy a Coca Colával kötött egyezséget még ő írta alá, sőt a világcég termékéből is fogyasztott. A kiürült fémdobozt egyik közeli munkatársa ereklyekén el is tette, talán arra számítva, hogy egyszer majd a miniszterelnök hátizsákja mellé kerül a Nemzeti Múzeumba. Később már Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyi államtitkár járta a cégeket, retróérzést váltva ki a tévénézőkből, a '70-es évek termelési riportjait idéző protokoll mosolyokkal, parolázásokkal.
Az Index.hu annak ment utána, hogy milyen haszna is volt a 48 stratégiai szerződésből az országnak? Az online portál megírta: " két év alatt 1877 emberrel több dolgozik azoknál a multiknál, amelyekkel a kormány stratégiai szövetséget kötött." Ez a létszámnövekedés a stratégiai partnereknél arányaiban kisebb, mint a versenyszféra egészében.
A szerződéses partnerek kis híján 115 ezer főt foglalkoztatnak, ami a teljes versenyszféra alig valamivel több, mint 6 százaléka. Akadnak persze jó példák is, mint a Mercedes amely 1737, illetve az Audi amely 3827 új munkahelyet hozott létre 2012 óta. A győri autógyár a 2013-as megállapodást követően teremtett kétezer új munkahelyet, ám szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a nemzetközi óriás vállalatok nem egyik napról a másikra döntenek ilyen fontos ügyekről, vagyis minden valószínűség szerint már jóval a stratégiai szerződés aláírása előtt határoztak a gyár bővítésről a foglalkoztatás növeléséről. A két multi azt példázza: ha a gazdasági érdekei úgy kívánják, akkor stratégiai megállapodás ide, szerződés oda, leépítenek, esetleg ki is vonulnak az országból.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Népszavának elmondta, ilyen stratégiai szerződéseket a fejlett, kiszámítható gazdasági környezetet teremtő országokban nem szoktak kötni. Esetleg egyes nagy beruházásoknál, ha az adott kormány azt valamilyen formában támogatja. Ilyenkor megköthetnek bizonyos garancia szerződéseket is." Az, hogy a magyar kormány már a 48. stratégiai szerződést kötötte meg, teljesen komolytalan, ráadásul nem tudhatjuk mi van bennük, de a végeredményt látva, ez nem más, mint pr-akció" - tette hozzá a szakember. A kormány ezzel is csak a multiellenességét igyekszik leplezni. Vértes András az MT-t hozta fel példaként, amellyel a kormány stratégiai együttműködési szerződést kötött, miközben az extra- és egyéb adók miatt kényszerül egyebek mellett a cég tömeges elbocsátásra, de hasonló volt a helyzet a Flextronics-nál is - tette hozzá a GKI Zrt. elnöke. A fejlődő országokkal szoktak kötni beruházásvédelmi megállapodásokat, de azokban az esetekben kormányok szerződnek egymással.
Az ellenzéki pártok közül az Együtt-PM Szövetség is a megállapodásokra volt kíváncsi. Az Index cikkére hivatkozva közleményükben a multinacionális cégekkel kötött minden stratégiai megállapodás nyilvánosságra hozatalát követelik annak érdekében, hogy kiderüljön: miért teljesítenek rosszabbul ezek a cégek a munkahelyteremtésben, amikor a partnerség éppen ennek fokozására szolgálna. Az ellenzéki párszövetség kiemelte, hogy a kabinet két stratégiai partnere, a Nokia és a JabilCircuit, több mint 5000 embert bocsátottak el a szerződés aláírása óta.
