Startol a baranyai Ördögkatlan mulatság

Ma este fél hétkor kezdődik a hetedik Ördögkatlan Fesztivál, mely több mint négyszáz programmal várja a vendégeit. A mulatságot négy kis baranyai faluban, Nagyharsányban, Kisharsányban, Palkonyán és Beremenden rendezik meg mint "korszerűtlen" összművészeti fesztivált. A számadatok is beszédesek: közel nyolcvan színházi előadás, százötven koncert, majdnem harminc kiállítás, húsz irodalmi esemény, tizenöt film és több mint száz családi program várja az érdeklődőket augusztus 5. és 9. között. 

Az Ördögkatlanban az álomból valóság válik, ahogyan azt a fő szervezők, Kiss Mónika és Bérczes László is vallják: "Ha egy ember álmodik, az csak egy álom, de ha több ember álmodik egyszerre, az a valóság kezdete". És hogy idén milyen álmok vállnak valóra?

Pénteken például Beethoven IX. szimfóniáját vezényli Dinyés Dániel, akivel közreműködik a Budafoki Dohnányi Zenekar, az "Á la c'ARTe" kórus valamint Kolonits Klára, Szolnoki Apollónia, Varga Donát, Gábor Géza operaénekesek. A csütörtöki nap Cseh Tamásról fog szólni, aki öt évvel ezelőtt a Katlan ideje alatt távozott el. A zenész-énekes a fesztivál egyik fő védnöke volt, és mindig jó hangulatot varázsolt, akárkinek is dalolt.

Irodalmi vurslit rendeznek a nagyharsányi faluközpontban Bohumil Hrabalnak, a híres cseh írónak, aki idén lenne száz éves. A szervezők igazán merészek voltak: fel akarják olvasni Hrabal összes művét, mely próbálkozásba mindenki beszállhat! Emellett lesz még erőművészet, észművészet, mozdonyrobbantó és katlanfoglaló is.

Kisharsányban idegenvezetésen vehetnek részt a fesztiválozók, melyen színészek tolmácsolásában megismerhetik a falu és környékének történetét, de még egy interaktív performanszot is megcsodálhatnak.  A K2 Színház A nagyharsányi menyasszony című produkcióval érkezik, melynek minden egyes történetelemét Nagyharsány ihlette.

A színi társulat ugyanis már a fesztivál kezdete előtt egy héttel a mesés faluba költözött, hogy megismerkedjen a helybeliekkel, és megtudjon néhány mókás, szomorkás történetet, így kitanulva a helyi legendák legkülönbözőbb változatait improvizáljon, énekeljen és közelebb hozza Nagyharsányt.

A Pécsi Bölcsészudvar a palkonyi faluháznál izgalmas programokkal csábítja a fesztiválozókat. Az Irodalmi Udvarban az idén tragikus körülmények között elhunyt Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye kapcsán beszélget egy antropológus-néprajzkutató, egy vidékszociológus és egy irodalmár.

Szó esik Janne Teller Semmi című kultregényéről, az idén 450 éves Shakespeare-t idézi majd Máté Gábor színművész-rendező-színházigazgató, Oroszlán Anikó színháztörténész, Andrew C. Rouse irodalmár, Sári B. László irodalomtörténész és P. Müller Péter színháztörténész, valamint Shakespeare-t és szavait hívják játékba a slam poetry-sek, de lesz Simply English koncert és reneszánsz konyha is.

A Színházi Udvarban fellép az Improvokál, és láthatják az Escrago Hajója társulatának Balkán című bátor, őszinte előadását, mely a West Balkánban történtek kapcsán készült.

A Katona József Színház is képviselteti magát a Katlanban: Brestyánszki Vörös című darabját adják elő csütörtökön délután négykor Nagyharsányban a tornateremben, valamint minden este fél tízkor a "Katona Moziban" egy-egy korábban játszott legendás produkció felvételét vetítik vásznon a csillagos ég alatt.

Szerző
Frissítve: 2014.08.04. 22:21

Sorsok Háza: nagy tervek

Publikálás dátuma
2014.08.05. 07:00
A Sorsok Háza építésének várakozó kövei, a beruházást eddig sok vita kísérte FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány arról határozott, hogy a Sorsok Háza a Terror Háza is fenntartó alapítványhoz kerüljön, illetve újabb három, a területen lévő épülettel bővüljön a beruházás, amihez 667 millió forint pótlólagos forrást biztosít a kabinet. Így már a bruttó 7,2 milliárdba kerül az áldozatok képviselői és a történészek által elutasított új múzeum.

Bár Schmidt Mária korábban úgy nyilatkozott, hogy ő és a Terror Háza csapata csak a Sorsok Háza szakmai programját dolgozza ki, és a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) üzemelteti majd a létesítményt, egy július 18-i kormányhatározat úgy döntött, hogy a Terror Házát is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lássa el az intézmény működtetését, üzemeltetését és fenntartását is.

A kormány arról is határozott, hogy újabb három a területen lévő épülettel bővüljön beruházás, amihez 667 millió forint pótlólagos forrást biztosít a kabinet. Így a bruttó 7,2 milliárdba kerül az áldozatok képviselői és a történészek által elutasított új múzeum.

Mint ismeretes, a Mazsihisz többször kérte Schmidt Máriától, majd Orbán Viktortól is, hogy kapjon információt és beleszólást a Józsefvárosi pályaudvar átépítésével létrejövő tárlatot illetően, ám a kérés süket fülekre talált. A Mazsihisz - közgyűlésének döntése alapján - végül bojkottálja a holokauszt emlékév programjait, így a Sorsok Háza projektet is.

A szervezet és a mérvadó szakértők a Sorsok Háza kapcsán leginkább azzal a koncepcióval nem értettek egyet, hogy Schmidt pusztán a vészkorszakkal, a deportálásokkal akart foglalkozni, az oda vezető úttal nem. Indoklása szerint azért nem, mert erre ott van a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont (HDKE).

Azt egyébként, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron a holokausztra emlékező intézmény legyen, Szita Szabolcs, a HDKE igazgatója vetette fel. Szita azóta távozott a HDKE éléről, mert annak kuratóriumi elnöke a Szakály Sándor vezette, Veritas Intézettel kötött megállapodást.

A Raoul Wallenberg és a vészkorszak alatti embermentés szakértőjeként Szita elhatározta, hogy az emlékközpont részeként létrehozna a pályaudvaron egy, az embermentőknek emléket állító kiállítást. Ám a hazai zsidó szervezetek tetszését nem nyerte el ez az elképzelés. Túlzónak találták, hogy az áldozatok számához képest csekélynek mondható embermentésnek ilyen reprezentatív emléket állítsanak.

Így 2013 folyamán módosult a projekt tartalma és neve, immár az áldozatokra fókuszálva: Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ lett az új projekt. A módosított terveket tavaly elfogadta a holokauszt 70. évfordulójának nagyszabású megemlékezéseit szervező Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság is, ahol a kormány képviselői és a zsidó szervezetek együtt döntöttek az eseménysorozatról.

Az emlékbizottság tavaly szeptemberi nyilvános ülésén az intézmény nevére Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz akkori ügyvezető igazgatója a Zsidó Sorsok Háza, Kirschner Péter a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke pedig Kertész Imre művére utalva a Sorstalanság Háza kifejezést ajánlotta, ám Schmidt egy mozdulattal lesöpörte valamennyit javaslatot.

Schmidt október elején ugyan összehívott egy nemzetközi tanácsadó testületet, de úgy tudjuk, csupán egyszer, az alakuló ülésen találkoztak. Szakértőként Gerő András, Haraszti György, Horváth Miklós, Markó György és Stark Tamás történészeket kérte fel, de Vajda Mihály filozófus, Pelle János újságíró, vagy Szász János filmrendező és természetesen a Terror Háza stábja is dolgozik a projekten.

A magyar holokausztkutatás nagy nevei, mint Randolph L. Braham vagy Deák István nem kívántak részt venni a Sorok Háza felépítésben. Sőt, Braham élesen bírálta a kormányt, és tiltakozásul magas állami kitüntetését is visszaadta. Ahogy számos más magyar értelmiségi, Konrád György is visszautasította a projektben való formális részvételt.

A Mazsihiszt kényelmetlenül érintette, hogy Schmidt Mária nem hajlandó meghallgatni érveiket, ám sokáig mégsem akart nyíltan szembefordulni a kormánnyal. Ám Szakály Sándor botrányt kavart kijelentése - a történész az 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálást "idegenrendészeti eljárásnak" nevezte -, majd a Szabadság téri német megszállási emlékmű után már nem maradt a zsidó szervezet számára más út, mint az emlékév bojkottja.

Közben az elmúlt napokban Andrew Baker rabbi kezdeményezésére Schmidt Mária, a projekt szakmai irányítója tájékoztatta a Sorsok Háza-projekt helyzetéről Heisler Andrást és Andrew Burnst, valamint magyar és külföldi szakértők egy csoportját. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenleg is működő nemzetközi tanácsadó testületen kívül tudományos szakértőkből álló nemzetközi munkacsoport jön létre, amely véleményt mond majd a kiállítások tartalmáról és kontextusáról.

Ugyanakkor egy másik tudományos munkacsoport is alakul majd annak érdekében, hogy segédkezzen a Sorsok Háza részeként létrehozandó oktatási központ anyagainak és módszereinek kialakításában.

Szerző

A Mol veszi át a Lukoil csehországi hálózatát

A Mol-csoport megállapodást írt alá a Lukoillal a vállalat kiskereskedelmi hálózatának átvételéről Csehországban, a tranzakció lezárását, illetve a nemrég bejelentett Eni tranzakció lezárását követően a csoportnak 318 benzinkútja lesz Csehországban - közölte az olajipari vállalat.

A közlemény szerint a Lukoil 44 töltőállomásból álló csehországi hálózatának megvásárlása összhangban áll a Mol-csoport kiskereskedelmi növekedési stratégiájával a kelet-közép-európai régióban. A tranzakció létrejöttével a Mol-csoport piaci pozíciója tovább erősödik a finomítók ellátási sugarán belül - írták.

A tranzakció zárása további feltételek teljesüléséhez, többek között a versenyhivatali engedély megszerzéséhez kötött.
A közlemény idézi Lars Höglundot, a Mol-csoport kiskereskedelmi igazgatóját, aki elmondta: stratégiai céljuk, hogy a kelet-közép-európai üzemanyag kiskereskedelem piacvezetői legyenek, és csehországi pozíciójuk további erősítésével újabb jelentős lépést tettek ennek eléréshez. Hozzátette: benzinkútjaik kínálatát folyamatosan bővítik.

A Mol még májusban jelentette be, hogy szerződéseket kötött az olasz Eni társasággal annak csehországi, szlovákiai és romániai leányvállalatainak megvásárlásáról, beleértve a jelenleg Agip márkanév alatt működő 208 benzinkútból álló kiskereskedelmi hálózatot.

A Mol-csoport 24 milliárd forint nettó nyereséget ért el idén a második negyedévében, 27 százalékkal magasabbat, mint az előző év azonos időszakában. A társaság nettó árbevétele 7 százalékkal 1232 milliárd forintra csökkent az április-júniusi időszakban a konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült pénzügyi gyorsjelentés szerint. Az év első hat hónapjában a Mol-csoport árbevétele 2353 milliárd forintot ért el, amely 10 százalékkal kisebb a bázisidőszakinál. A nettó eredmény az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékkal mérséklődött, 44,9 milliárd forintot tett ki.

A Mol budapesti székhelyű nemzetközi, integrált olaj- és gázipari vállalat, működése 40 országot érint, közel 29 ezer dolgozót foglalkoztat világszerte. A cég jelenleg 8 országban folytat szénhidrogén kitermelést és 13 országban végez kutatási tevékenységet. A csoport 4 kőolaj-finomítót és 2 petrolkémiai gyárat üzemeltet Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, melyeket közös ellátási-lánc szolgál ki. A vállalatcsoportnak több mint 1700 töltőállomása van Közép-és Délkelet-Európában, 11 országban.

Szerző
Témák
MOL Lukoil