Előfizetés

Így tervezze pihenését

Publikálás dátuma
2014.08.06. 07:18

Három munkanap-áthelyezés szerepel a 2015. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet-tervezetben, amelyet a kormányzati portálon tettek közzé. 

A rendelet hatálya kiterjedne minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottak munkarendjére, kivéve a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatókat, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.




Még meg sem kezdődött a 2014-15-ös tanév, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma már ismertette, mikor lesz szünet az 2014/15 tanévben:
Őszi szünet: 2014. október 27-től 31-ig, előtte utolsó tanítási nap: október 22., szerda
utána első tanítási nap november 3., hétfő.
Téli szünet: 2014. december 22-től 2015. január 2-ig, előtte utolsó tanítási nap december 19., péntek, utána első tanítási nap 2015. január 5., hétfő.
Tavaszi szünet: 2015. április 2-től 7-ig.
Nyári szünet: 2015. június 16-tól
Piros betűs ünnepek, munkaszüneti napok, amikor nincs tanítás:
október 23. (csütörtök), november 1. (szombat), december 24-25-26 (szerda-csütörtök-péntek), január 1. (csütörtök), húsvét: április 6. (hétfő), munka ünnepe: május 1. (péntek), pünkösd: május 25. (hétfő)

Kis mosoly, kis borravaló

A magyarok nagy része megszokásból ad borravalót, de maga akar dönteni annak mértékéről, a többség ezért elutasítja a számlába beépített szervizdíjat. 

A kézbe adott jutalom mértékének meghatározásakor egyébként a kedves, segítőkész kiszolgálás fontosabb, mint a szolgáltatás minősége. A magyarok többsége elfogadja és megszokta a borravaló intézményét - derül ki egy több mint 13 ezer résztvevő megkérdezésével zajló felmérésből, amelyet az Év Szállása verseny keretében a Szallas.hu készített. Négyből csak egy ember mondta, hogy legszívesebben eltörölné ezt a szokást.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor nem támogatja sem a számlán feltüntetett szervizdíjat, sem azt, ha a borravalót a szolgáltató beépíti az árakba: tízből nyolcan ragaszkodunk ahhoz, hogy magunk dönthessünk a plusz összeg mértékéről.

Arról, hogy mennyit adunk, megoszlik a fizetővendégek és a turizmusban dolgozók véleménye: a szolgáltatók szerint a többség maximum 5 százalékot ad, míg a vendégek 85 százaléka ennél nagyobb mértékben szokta kiegészíteni a számla végösszegét. Nyolcból egy ember kapott már negatív megjegyzést a túl kevés borravaló miatt.

A magyarok több mint 60 százaléka mondta azt, hogy elsősorban a kedves, segítőkész kiszolgálást díjazza a borravalóval. A Szallas.hu kutatása online megkérdezéssel zajlott, az adatok felvételére 2014. július 22. és 28. között került sor. A nem reprezentatív felmérés eredményei 13 303 magyar lakos és 112 magyarországi szállásadó válaszain alapulnak.

Miskolci kilakoltatás

Kell a hely a stadion parkolójának, azért számolnak fel egy városrészt Miskolcon – írta tegnap a Roma Sajtóközpont hírt adva arról, hogy Miskolcon megkezdték a roma családok kilakoltatását. Az első két kiürített házból egy mozgáskorlátozott asszonyt és egy kisgyerekes családot tettek utcára.

Az RSK tudósítása szerint váratlan volt a kilakoltatás. Szamkó Józsefné éppen a tanfolyamon volt, amikor a szomszédok értesítették, hogy a városi ingatlankezelő emberei kiürítik a lakást. A nyolc hónapos kisgyereket nevelő asszony sokkot kapott, hiszen állítása szerint semmilyen értesítés nem érkezett a kilakoltatásról.

Az asszony szerint sem a lakbérrel, sem a közüzemi számlákkal nincs elmaradásban. Korábban egy kétszázezer forintos lakbérhátralék miatt felmondták a bérleti szerződésüket, de a tartozást már egy éve kifizették. A városi ingatlankezelőnél pedig rendre azt mondták nekik, ne aggódjanak, visszakapják a bérleti jogot.

Ehhez képest tegnap egy olyan papírt mutattak az ingatlankezelő emberei, amin állítólag Szamkóné aláírása szerepel, hogy tudomásul veszi a kilakoltatást. „Én semmilyen papírt nem írtam alá” – állítja az asszony. Az ingatlankezelő nem akart nyilatkozni.

A miskolci városvezetés májusban szavazta meg a helyi Fidesz-KDNP frakció előterjesztését, mely szerint a közbiztonság javítása, és a lakosok szociális helyzetének javítása érdekében felszámolnának több „gettót és nyomortelepet” a városban, köztük a számozott utcákat is. Egy a közelmúltban lezajlott, kiértékelés alatt álló szociológiai felmérés alapján az itt élők több mint 90 százaléka miskolci születésű, a többiek zöme pedig évtizedek óta a városban lakik.