Meghaladhatja a százmilliárd forintot Orbán Viktor régi vágyának teljesülése - a miniszterelnök, illetve hivatalának és a kormányzat néhány reprezentatív szereplőjének a budai Várba költöztetése, s egy úgynevezett Várnegyed kialakítása. L. Simon László a Napi Gazdaságnak arról beszélt: nincs szó arról, hogy a miniszterelnökön és a Miniszterelnökségen kívül más kormányzati egységek a Várba költöznének, de a Vár a mainál erősebb állami reprezentációs szerepet kap. A Várnegyed rekonstrukciójának legkésőbb 2016-ban el kell startolnia, s az államtitkár szerint pedig az átalakítás költségei meghaladják majd a százmilliárd forintot, a beruházás pedig tíz év alatt valósulhat meg.
A költözés tehát közel sem áll meg a néhány hete bejelentett 1,4 milliárd forintos költségnél. Pedig az előző ciklusban még hevesen tagadta a kabinet, hogy megvalósítanák a tervet. Sőt, lapunk kérdésére 2011-ben még azt állították: addig biztosan nem költözik a miniszterelnök a Várba, "amíg Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű". Noha az államadósság nem csökkent, a harmadik Orbán-kormány már első ülésén úgy döntött, 2016. március 15-ig felköltözik a Várba a Karmelita kolostor épületébe - a Sándor-palota mellé - a Miniszterelnökség. Ezután jelent meg a közlönyben: összesen 1,4 milliárd forintot szán a kormány a Karmelita kolostor átalakításával kapcsolatos közbeszerzésre és tervezésre. Az átépítés miatt szükségessé váló tervezési és műszaki közbeszerzési eljárásokra 756,2 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány. De feladatul szabta azt is, hogy a 2015 és 2016-os költségvetésében összesen 704,3 millió forint összegű forrás álljon rendelkezésre a kolostor átépítésével összefüggő beruházás-tervezési, mérnök-lebonyolító és mérnök-tanácsadó, valamint műszaki ellenőri feladatokra. Ebből a beruházás céljaira 2015-ben 585,4 millió forintot, 2016-ban pedig 118,9 millió forintot használnának fel.
Az 1,4 milliárdos költség már önmagában is túlzónak tűnik, főként, hogy a teljes 3-as metró felújításának a tervezése kicsivel több, mint 1,8 milliárd forint. Sőt, ha felidézzük, ahogyan a Fidesz kriminalizálta a Gyurcsány-kormányt az úgynevezett kormányzati negyed kapcsán, úgy Orbán tervei még túlzóbbnak tűnnek. Ismert, a Gyurcsány-kormány által megkezdett, ám végül leállított kormányzati negyed-projekt 9,152 milliárd forintba került az államnak. Emiatt a Fidesz 2010-ben az elszámoltatási listája első pontjai közé sorolta a beruházást, korábban pedig tényfeltáró vizsgálat lefolytatását kérte az ügyészségtől. A 9,152 milliárdból a Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet vette meg az állam 8,52 milliárd forintért; további 533 millió forintot pedig pályázatok lebonyolítására, a szakértői és ügyvédi díjakra, valamint a dologi kiadásokra költöttek - az ÁSZ szerint. Vagyis a kormányzati negyed tervezési költségei nagyjából a harmadára rúgtak annak, amit most az Orbán-kormány elkölt egyetlen tárca, a Miniszterelnökség átköltöztetésének tervezésére és pályáztatására. Pedig Gyurcsány még 13 minisztériumot kívánt átköltöztetni - ebből az akkori Miniszterelnöki Hivatalra 158 milliós költséggel kalkuláltak -, költözéstől pedig 8,5 milliárd megtakarítást várt. Ehhez képest az Orbán-kormány semmivel nem indokolta a költözés tervét.
Sőt, az atlatszo.hu a tervezett költözés kapcsán több kérdést is feltett a Miniszterelnökségnek, és közérdekű adatigénylést is benyújtottak. Kikérték valamennyi, a kormány döntését megalapozó tanulmányt, jelentést, illetve más, döntést megalapozó iratokat is. Ám azzal utasították el őket: "az adatigénylésben kért, fent nevezett döntést előkészítő anyagok nem nyilvánosak, így adatközlés nem teljesíthető".