Drágán adják a tudást

Publikálás dátuma
2014.08.07. 07:06
Már szállítják ki az iskolákba a tankönyvcsomagokat – lehet, hogy az idén mindenütt minden meglesz? FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS
Sokaknak olcsóbb lesz az idei iskolakezdés a tartós tankönyvek ingyenessége miatt, de ezek nem kerülnek a gyerekek tulajdonába. Ugyanakkor az iskolaszerek beszerzése, elsősorban az alsó tagozatos diákok számára, akár több tízezer forintra is rúghat.

Három és fél hete maradt a szülőknek arra, hogy beszerezzék, illetve kifizessék iskolaköteles gyermekeik tanszereit és tankönyveit. Bár utóbbiak árát csekken már augusztus 15.-ig rendezni kell az állami tankönyvterjesztő cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) felé, aki ezt elmulasztja, évkezdéskor még fizethet az iskolában.

Fontos dátumok

Tanév hossza 2014.09.01-2015.06.15.
Őszi szünet 2014.10.27.-10.31.
Téli szünet 2014.12.22.-12.31.
Tavaszi szünet 2015.04.02.-04.07.

Általános iskolai tankönyvcsomagok ára évfolyamonként* (Ft)
1. ingyenes
2. ingyenes
3. 7418
4. 8458
5. 12 140
6. 9860
7. 14 200
8. 15 895
(*egy budapesti iskola árai, nyelvkönyvek nélkül)

A legolcsóbb tanszerek* (Ft)
Iskolatáska 2800
Tornaruha 900
Füzet (A5, vonalas) 35
Spirálfüzet (A4, vonalas) 199
Színesceruza (12 db) 799
Grafitceruza (2 db, HB) 149
Golyóstoll (5 db) 116
Rotring 1190
Vonalzó 119
Szögmérő 89
Zsírkréta (6 db) 119
Vízfesték (12 db) 159
Radír (4 db) 49
Tolltartó 599
Rajzlap (A4, 10 db) 99
(* egy ismert áruházlánc kínálatából)

Az idén szeptember elsejével kezdődő tanévet sokak jóval olcsóbban megúszhatják, mint tavaly. Akkor ugyanis még csak az első, idén már a második évfolyamos iskolások is ingyen juthatnak hozzá tankönyveikhez, bár azok nem kerülnek a tulajdonukba. Az új típusú kiadványok úgynevezett "tartós tankönyvek", amelyek elvileg jobban bírják a "gyűrődést", vagyis természetes használatukat és a mindennapos hazahordást, de arról nincsenek tapasztalatok vagy előzetes információk, hogy pontosan meddig használhatók. A kiadványokat az iskolakönyvtárak vételezik be, a tanév végén pedig nekik kell visszaszolgáltatni. A tankönyvekbe elvileg nem lehet írni - erre a munkafüzetek szolgálnak -, így amelyek a diák hibájából rongálódnak meg, azok árát meg kell majd téríteni.

Az ország 1501 iskolájában az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által kifejlesztett kísérleti tankönyvekből, munkafüzetekből és szöveggyűjteményekből tanulnak az általános iskolák 1., 2., 5., 6. és a középiskolák 9., 10. évfolyamain. Akik számára nem ingyenesek a kiadványok, azok önköltségi áron (az ígéretek szerint 350-400 forintért) vásárolhatják meg az új típusú könyveket. A szakiskolások számára ingyenesek a tankönyvek. A régi és az új típusú kiadványok is ingyenesek - ahogy az előző években is - a tartósan beteg, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, illetve a három-, vagy többgyermekes családokban élő diákok számára. A jobb helyzetben lévő települési önkormányzatok általában pénzzel támogatják az iskolakezdést és a tankönyvvásárlást. Az új köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit ígérete szerint idén nem lesznek a tavalyihoz hasonló tankönyvellátási zavarok, és az összes kiadvány megérkezik az oktatási intézményekbe augusztus 30.-ig.

Az iskolaszerek azonban a többség számára idén sem lesznek ingyenesek. Bár a nagy kereskedelmi láncok (lásd táblázatunkat) ebben az időszakban jelentős akciókkal, leárazásokkal várják a szülőket, gyerekenként 10-15 ezer forint alatt szinte senki sem úszhatja meg a bevásárlást, főleg az alsó tagozatosok szülei nem. Nekik ugyanis számos olyan tanszert kell beszerezniük (például vízfesték, iskolatáska, tornaruha), amelyeket később már nem kell újra megvásárolniuk, illetve kikerülnek a használatból. A híres rajzfilmfigurákkal és sportmárkákkal, illetve sportolókkal díszített eszközök jóval többe kerülnek, bár nehéz róluk lebeszélni az értük rajongó lurkókat. Ráadásul sok iskolában kerülhet kényelmetlen helyzetbe osztálytársai között az, aki nem valamilyen divatos, esetleg drága tanszerrel jelenik meg. Sok tanár pedig megköveteli a drágább eszközöket, például nem elégszik meg a legolcsóbb füzetekkel.

                                             Zavar a diplomamentésben

Hiába feleltek meg a pályázati kiírásnak, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit (OFA) Kft. egymondatos, indoklás nélküli levélben utasított vissza több nyelviskolát, amelyek részt akartak venni a "diplomamentő programban" - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint egy megyeszékhelyen működő, tapasztalt intézménytől is megtagadták a részvételt, pedig akár távoli településeken, több tíz fős kerettel is vállalta a nyelvoktatás megszervezését. Ennek ellenére egy olyan budapesti iskola is nyert a pályázaton, amely 400 fő oktatásáról írhat alá keretmegállapodást az állami céggel.

A diplomentő programban azok vehetnek részt, akik az államvizsgát már letették, nincs hallgatói jogviszonyuk, de a diplomájukat nyelvvizsga hiányában még nem vehették át, és legalább alapfokú - B1-es - tudásuk van a kiválasztott idegen nyelvből. Ezt bizonyítvánnyal nem kell igazolniuk, de szintfelmérő lesz. A nyelvtanfolyamok ingyenesek - kivéve a vizsgák -, de a résztvevőknek vállalniuk kell, hogy középfokú, államilag elismert nyelvvizsgát tesznek 2015. december 31-ig, majd átveszik diplomájukat, és ezt 2016. február 28-ig igazolják is. Az állam tízezer fő képzését finanszírozza, a programra több mint két és félszeres a túljelentkezés.



Titokban készül a Vár bevételére Orbán

Publikálás dátuma
2014.08.07. 07:03
Kisvártatva jelentősen megváltozik a Vár képe, ha a hatalom valóra váltja nagyratörő terveit FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem mintha nem lenne mit fel- és megújítani, ám a Budapest városképének fejlesztésére fordítható uniós milliárdok mégis inkább Orbán Viktor szeszélyének valóra váltását, a budai Várnegyed kialakítását fedezhetik majd a következő évtizedekben. Az már biztos, a kormányfő felköltözik a Várba, ám hogy a Miniszterelnökség hivatala mellett maga a kormányfői dolgozószoba is a Karmelita kolostorban marad-e a jövőben, egyelőre kérdéses. Gyakran egymásnak ellentmondó kormányzati tervekről érkeznek ugyanis a hírek, a konkrét elképzeléseket pedig továbbra is titkolja a kabinet.

Három épületet is bekebelezhet a Miniszterelnökség a budai Várban, a Dísz tér környékén - értesült lapunk. Sőt, ha a kabinet visszatér egy, az év elején kiszivárgott tervéhez, akkor Orbán Viktor mégis a Sándor-palotába, nem pedig a budavári Karmelita kolostorba költözik be 2016-ban, s ebben az esetben az első magyar kőszínháznak helyet adó épületet kizárólag a kancelláriai apparátusnak, azaz Lázár Jánosnak és államtitkárságainak újítják fel. Forrásaink szerint ráadásul Orbán és csapata alaphangon igényt tart a honvéd főparancsnokság tavaly félig rekonstruált épületére, valamint a Honvédelmi Minisztérium egykori Szent György téri ingatlanára is. Így a három épületből közösen egy kancelláriai komplexum jöhetne létre. Ám a kabinetnek még ennél is nagyobb tervei vannak a budai Várral.

Hivatalosan a kormány arról döntött, hogy nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakra. Ennek a felújítási programnak a keretében költözik a miniszterelnök és hivatala 2016. március 15-éig a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe. A július 18-i Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat arról, hogy a kabinet elrendeli az ingatlan felújítását és átépítését úgy, hogy 2016. március 15-éig a Karmelita kolostor helyén átépülő irodákba, valamint az egykori tábori püspökség szomszédos területére költözhessen a Miniszterelnökség Központi Hivatala.

Megírtuk, a Kossuth tér háború előtti arculatának visszaállítása mellett a kormányfő Várba költöztetésének szándéka is tetten érhető volt abban a törvényben, melyet 2011 nyarán fogadott el az Országgyűlés. Ennek végrehajtásáért Zumbok Ferenc felelt, aki tavalyi haláláig miniszteri biztosként a Várnegyed komplex rehabilitációján dolgozott, melynek első állomása a Várbazár felújítása. Zumbok jól értett a "költöztetéshez": 2002-ben Orbán a Sándor-palota rekonstrukciójáért tisztikereszttel tüntette ki. A volt katonatiszt akkoriban lett a kormányfő személyes tanácsadójából a kancellária központi elhelyezési helyettes államtitkára - utóbbi beosztásában egyszemélyben felelt az 1999-ben kormányhatározatban deklarált tervért, hogy a Miniszterelnöki Hivatal költözzön a Sándor-palotába. Ám ezt a tervet Medgyessy Péter miniszterelnök egy módosítással meghiúsította, így a mindenkori államfőé az épület.

Az orbáni tervek azóta többször is újraéledtek, hiszen már a 2010-es ciklus elején kiderült: a várnegyed rehabilitációját célzó építészeti koncepció szerint a Várban "Polgárvárost", illetve "Palotanegyedet" alakíthatnának ki, utóbbiban kap majd helyet a Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság is. Csakhogy 2011-ben lapunk a költözésre vonatkozó kérdéseire még azt a hivatalos kormányzati választ kapta, hogy addig biztosan nem megy a miniszterelnök a Várba, amíg "Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű". Noha az államadósság érdemben nem csökkent, Orbánékat a jelek szerint már nem érdeklik a költségek, hiszen a hurcolkodás nyilvánvalóan milliárdokat emészt majd fel, a számlát pedig az adófizetők állják, miközben semmiféle hivatalos indoklása nem volt a költözésnek.

Ráadásul a költözési tervek nem állnak meg a Karmelita kolostor kapujánál. Zumbok utódja, L. Simond László a keddi Napi Gazdaságban beszélt arról a százmilliárdos Hauszmann-tervről, amelynek a célja, hogy a korábbi állapotoknak megfelelően rekonstruálják a Várban lévő Palotanegyedet. Ez tízéves program, százmilliárdos költséggel, a munkák pedig legkésőbb 2016-ban kezdődnek. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt is mondta, hogy "egy negyedszázadra vonatkozó koncepció is megszületett, amely a Vár környezetében rejlő potenciál hasznosításáról szól: a II. világháború pusztításai nyomán üresen maradt területek beépítéséről, a hatvanas években tudatosan szétvert ingatlanok helyreállításáról, a használaton kívüli épületek tartalommal való megtöltéséről, illetve a visszaépítendő funkciók meghatározásáról". L. Simon ugyanakkor hozzátette: "arról nincs szó, hogy a miniszterelnökön és a Miniszterelnökségen kívül más kormányzati egységek a Várba költöznének, de a Vár a jelenleginél sokkal erősebb állami reprezentációs szerepet kap, ahogy az a magyar történelemben hosszú ideig már adott volt. Ezt a jelenlétet úgy kell megteremteni, hogy a turizmus számára is kínálatot biztosítson."

Azt is megírtuk: csak a Karmelita kolostor rekonstrukciójának megtervezése 1,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek, az ötezer négyzetméteres épület felújításának költsége - szakértők szerint további 7-8 milliárd forint - talán a legkisebb tétel ebben a tervben. Már korábban kiszivárgott ugyanis, hogy az Orbán-kormány "Palotanegyed-projektje" szerint a szintén kiköltöztetett Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) helyén szálloda, államtörténeti múzeum és állami rendezvényház lesz a Vár épületében.

Az Orbán-kormány 400 milliárd forint elköltését tervezi 2014-20 között főleg arra, hogy a kormányzat a budai Várba költözzön - mondta tavasszal Braun Róbert. A szocialista politikus egy, a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus budapesti beruházásairól szóló dokumentumra hivatkozva elmondta: a várnegyedbeli tervek a következő évekre Budapestre szánt uniós fejlesztési pénzek jelentős részét felemésztenék. Az azóta érdemben nem cáfolt projekt egy, a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányból származott, mely a teljes államapparátus megmozgatását tűzte ki célul, de mindenekelőtt a miniszterelnök és a Miniszterelnökség átköltöztetését az Országházból a budai Várba. Ebben az az alapvetés, hogy Orbán - minden korábbi cáfolat ellenére - beköltözik a Sándor-palotába. Ebben az esetben értelemszerűen a köztársasági elnök is költözne, de nem kellene messzire hurcolkodnia, őt ugyanis a budai Vár A és B épületében helyeznék el, vagyis a jelenlegi Nemzeti Galéria épületébe, Horthy Miklós egykori rezidenciájába. Utóbbi egyébként már teljesen hivatalosan költözik: a budapesti Múzeumi Negyedbe telepítik át, ahová vinnie kell a ma mintegy százezer darabból álló műtárgyállományát, miközben az államfő hivatala jelenleg hetvenfős.

                                        Heti Válasz: kulturális gyilkosság

"Senkinek nincs joga megtenni ezt a kulturális gyilkosságot" - nyilatkozta 2009 tavaszán a Heti Válasznak Novák Ferenc koreográfus, miután felmerült, a Nemzeti Táncszínháznak el kell költöznie a budavári Karmelita kolostorból, mert a fenntartó más célra kívánja hasznosítani az épületet. A kormánypárti hetilap ekkor még sanyarú riportban számolt be a társulatot fenyegető költözési tervekről. "Egy év múlva lenne kétszázhúsz éves a Várszínház, az első magyar nyelvű, egész estés színielőadás helyszíne. Vajon lesz hol ünnepelni" - tette fel a kérdést az újságíró, aki a Nemzeti Táncszínház vezetőire hivatkozva azt is írta, "az épület elvesztése azt jelenti, hogy az együttesek többsége csak akkor jut színpadra, ha helyet bérel magának".

A Fidesz-közeli hetilapnak ma semmiféle aggálya sincs azzal szemben, hogy az Orbán-kormány se szó, se beszéd kipaterolja a Karmelita kolostor épületéből, azaz Magyarország első kőszínházából a társulatot azért, hogy 2016-ra odaköltözhessen a Miniszterelnökség hivatala. Sőt - mint megírtuk -, a Nemzeti Táncszínház augusztus 15-én tart utoljára előadást a Karmelita Udvaron, információink szerint ugyanis a társulatnak tíz napon belül meg kell kezdenie a költözködést, holott új helye csak jövő szeptemberre lesz. A társulat állítólag éppen azért "kapott" 293 millió forintot a kormánytól "a 2014/15-ös évad zavartalan lefolytatására", hogy állandó helyszín híján előadótermeket bérelhessen, így afféle turnékat folytasson a következő egy évben. Emellett további 150 millió forintot fordítanak a teátrum új játszóhelye kialakításának előkészítésére - derült ki a Magyar Közlönyből a minap. A táncszínház ugyanis 2015 őszére újjáépítendő Millenáris Teátrumba költözik át. Értesülésünket egyetlen illetékes sem cáfolta, a teátrum honlapján ráadásul feltűnő, hogy a programok között kizárólag augusztus 15-ig lelhető fel a Karmelita Udvarra tervezett előadás, augusztustól november 23-ig pedig, ameddig az eseménynaptár terjed, a Művészetek Palotája és a MOM kulturális központ ad majd helyszínt a társulatnak.

A sietség oka egyértelmű: szeptemberben megkezdődik a Miniszterelnökség átköltöztetésének tervezési, pályáztatási szakasza, melyhez már - információink szerint - fel is mérték az ingatlant. Magyarán hamarosan meg kell bontani, azaz fel kell tárni a műemléki jellegű épület falait, hogy a leendő kivitelezők pontos árajánlattal és tervekkel állhassanak elő. Ha azonban ez a rekonstrukciós szakasz le is zárul - normál pályáztatási ügymenetben mintegy 8 hónap alatt -, a költözési terv technikai lebonyolítása 2016-ig akkor is kétséges, hiszen jövő május előtt meg sem kezdődhet az építkezés.

                              Kőbányára költözik a nemzet könyvtára?

Napirenden van az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új otthonának a megtalálása, amely a város frekventáltabb pontjára kerülhet - nyilatkozta L. Simon László a Napi Gazdaságnak. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki a Várnegyed megújításáért is felel, arról nem beszélt, hogy pontosan melyik ez, a "frekventáltabb" pontja a fővárosnak, ahogy arról is hallgatott, mit tervez a kabinet az OSZK helyére.

Már az első Orbán-kormány tervbe vette az OSZK kipaterolását, éppen azért, mert a régi-új kormányfő már akkor a Sándor-palotába kívánt beköltözni, s úgy tervezték, a Köztársasági Elnöki Hivatal számára a budai Vár épülete adhat otthont. Miután a terv meghiúsult, s az államfő költözhetett a Sándor-palotába, időről időre mégis napirendre került, hogy új helyet keresnek a Várba 1985-ben beköltöző OSZK-nak.

A második Orbán-kormány megalakulását követően a Széll Kálmán-tervben is helyet kapott az OSZK új, 21. századi igényeket kielégítő elhelyezésének programja. Később nem sokat lehetett hallani a megvalósításról egészen addig, amíg 2011 végén az akkori fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a nemzet könyvtárát valahol Dél-Budán, a Petőfi és a Lágymányosi (Rákóczi) híd között volna célszerű megépíteni, magyarán a soroksári vágóhíd közelében. Miután Fellegi ment, az OSZK pedig maradt, sőt, köztudottan raktározási és megélhetési gondokkal küzdött, olyan tervek szivárogtak ki, melyek szerint a kabinet Kőbányára, méghozzá a Népliget közelébe telepítené át a bibliotékát.

A 10kerkult.hu még 2013-ban megírta, hogy Kovács Róbert fideszes polgármester egy lakossági fórumon Kőbánya távolabbi kilátásairól megemlítette, hogy az önkormányzat a régi sörgyári területen egy új városközpontot képzel el, a tervezett centrum egyik épületét, s a területhez tartozó 32 kilométeres pincerendszert az OSZK "új otthonának" ajánlotta fel. A polgármester már akkor arról beszélt, folyamatosan tárgyalnak a kormányzati illetékesekkel, akik "olyan helyszínt keresnek a könyvtárnak, amely nem csak a mostani állomány elhelyezésének nyújt kedvező lehetőséget, hanem legalább ötven évre előre biztosíthatja a bővülő állomány helyét". Kiemelte, Kőbánya versenyben van az OSZK-ért. Egyébként még 2013-ban egy közbeszerzési hirdetmény is megjelent, mely szerint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. a nemzet könyvtárának elhelyezésére választott egy tervező, beruházó, fejlesztő céget, így az OSZK átköltöztetésének munkálatai, vélhetően évek óta folynak a nyilvánosság teljes kizárásával.

Szerző

Titokban készül a Vár bevételére Orbán

Publikálás dátuma
2014.08.07. 07:03
Kisvártatva jelentősen megváltozik a Vár képe, ha a hatalom valóra váltja nagyratörő terveit FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem mintha nem lenne mit fel- és megújítani, ám a Budapest városképének fejlesztésére fordítható uniós milliárdok mégis inkább Orbán Viktor szeszélyének valóra váltását, a budai Várnegyed kialakítását fedezhetik majd a következő évtizedekben. Az már biztos, a kormányfő felköltözik a Várba, ám hogy a Miniszterelnökség hivatala mellett maga a kormányfői dolgozószoba is a Karmelita kolostorban marad-e a jövőben, egyelőre kérdéses. Gyakran egymásnak ellentmondó kormányzati tervekről érkeznek ugyanis a hírek, a konkrét elképzeléseket pedig továbbra is titkolja a kabinet.

Három épületet is bekebelezhet a Miniszterelnökség a budai Várban, a Dísz tér környékén - értesült lapunk. Sőt, ha a kabinet visszatér egy, az év elején kiszivárgott tervéhez, akkor Orbán Viktor mégis a Sándor-palotába, nem pedig a budavári Karmelita kolostorba költözik be 2016-ban, s ebben az esetben az első magyar kőszínháznak helyet adó épületet kizárólag a kancelláriai apparátusnak, azaz Lázár Jánosnak és államtitkárságainak újítják fel. Forrásaink szerint ráadásul Orbán és csapata alaphangon igényt tart a honvéd főparancsnokság tavaly félig rekonstruált épületére, valamint a Honvédelmi Minisztérium egykori Szent György téri ingatlanára is. Így a három épületből közösen egy kancelláriai komplexum jöhetne létre. Ám a kabinetnek még ennél is nagyobb tervei vannak a budai Várral.

Hivatalosan a kormány arról döntött, hogy nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakra. Ennek a felújítási programnak a keretében költözik a miniszterelnök és hivatala 2016. március 15-éig a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe. A július 18-i Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat arról, hogy a kabinet elrendeli az ingatlan felújítását és átépítését úgy, hogy 2016. március 15-éig a Karmelita kolostor helyén átépülő irodákba, valamint az egykori tábori püspökség szomszédos területére költözhessen a Miniszterelnökség Központi Hivatala.

Megírtuk, a Kossuth tér háború előtti arculatának visszaállítása mellett a kormányfő Várba költöztetésének szándéka is tetten érhető volt abban a törvényben, melyet 2011 nyarán fogadott el az Országgyűlés. Ennek végrehajtásáért Zumbok Ferenc felelt, aki tavalyi haláláig miniszteri biztosként a Várnegyed komplex rehabilitációján dolgozott, melynek első állomása a Várbazár felújítása. Zumbok jól értett a "költöztetéshez": 2002-ben Orbán a Sándor-palota rekonstrukciójáért tisztikereszttel tüntette ki. A volt katonatiszt akkoriban lett a kormányfő személyes tanácsadójából a kancellária központi elhelyezési helyettes államtitkára - utóbbi beosztásában egyszemélyben felelt az 1999-ben kormányhatározatban deklarált tervért, hogy a Miniszterelnöki Hivatal költözzön a Sándor-palotába. Ám ezt a tervet Medgyessy Péter miniszterelnök egy módosítással meghiúsította, így a mindenkori államfőé az épület.

Az orbáni tervek azóta többször is újraéledtek, hiszen már a 2010-es ciklus elején kiderült: a várnegyed rehabilitációját célzó építészeti koncepció szerint a Várban "Polgárvárost", illetve "Palotanegyedet" alakíthatnának ki, utóbbiban kap majd helyet a Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság is. Csakhogy 2011-ben lapunk a költözésre vonatkozó kérdéseire még azt a hivatalos kormányzati választ kapta, hogy addig biztosan nem megy a miniszterelnök a Várba, amíg "Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű". Noha az államadósság érdemben nem csökkent, Orbánékat a jelek szerint már nem érdeklik a költségek, hiszen a hurcolkodás nyilvánvalóan milliárdokat emészt majd fel, a számlát pedig az adófizetők állják, miközben semmiféle hivatalos indoklása nem volt a költözésnek.

Ráadásul a költözési tervek nem állnak meg a Karmelita kolostor kapujánál. Zumbok utódja, L. Simond László a keddi Napi Gazdaságban beszélt arról a százmilliárdos Hauszmann-tervről, amelynek a célja, hogy a korábbi állapotoknak megfelelően rekonstruálják a Várban lévő Palotanegyedet. Ez tízéves program, százmilliárdos költséggel, a munkák pedig legkésőbb 2016-ban kezdődnek. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt is mondta, hogy "egy negyedszázadra vonatkozó koncepció is megszületett, amely a Vár környezetében rejlő potenciál hasznosításáról szól: a II. világháború pusztításai nyomán üresen maradt területek beépítéséről, a hatvanas években tudatosan szétvert ingatlanok helyreállításáról, a használaton kívüli épületek tartalommal való megtöltéséről, illetve a visszaépítendő funkciók meghatározásáról". L. Simon ugyanakkor hozzátette: "arról nincs szó, hogy a miniszterelnökön és a Miniszterelnökségen kívül más kormányzati egységek a Várba költöznének, de a Vár a jelenleginél sokkal erősebb állami reprezentációs szerepet kap, ahogy az a magyar történelemben hosszú ideig már adott volt. Ezt a jelenlétet úgy kell megteremteni, hogy a turizmus számára is kínálatot biztosítson."

Azt is megírtuk: csak a Karmelita kolostor rekonstrukciójának megtervezése 1,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek, az ötezer négyzetméteres épület felújításának költsége - szakértők szerint további 7-8 milliárd forint - talán a legkisebb tétel ebben a tervben. Már korábban kiszivárgott ugyanis, hogy az Orbán-kormány "Palotanegyed-projektje" szerint a szintén kiköltöztetett Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) helyén szálloda, államtörténeti múzeum és állami rendezvényház lesz a Vár épületében.

Az Orbán-kormány 400 milliárd forint elköltését tervezi 2014-20 között főleg arra, hogy a kormányzat a budai Várba költözzön - mondta tavasszal Braun Róbert. A szocialista politikus egy, a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus budapesti beruházásairól szóló dokumentumra hivatkozva elmondta: a várnegyedbeli tervek a következő évekre Budapestre szánt uniós fejlesztési pénzek jelentős részét felemésztenék. Az azóta érdemben nem cáfolt projekt egy, a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányból származott, mely a teljes államapparátus megmozgatását tűzte ki célul, de mindenekelőtt a miniszterelnök és a Miniszterelnökség átköltöztetését az Országházból a budai Várba. Ebben az az alapvetés, hogy Orbán - minden korábbi cáfolat ellenére - beköltözik a Sándor-palotába. Ebben az esetben értelemszerűen a köztársasági elnök is költözne, de nem kellene messzire hurcolkodnia, őt ugyanis a budai Vár A és B épületében helyeznék el, vagyis a jelenlegi Nemzeti Galéria épületébe, Horthy Miklós egykori rezidenciájába. Utóbbi egyébként már teljesen hivatalosan költözik: a budapesti Múzeumi Negyedbe telepítik át, ahová vinnie kell a ma mintegy százezer darabból álló műtárgyállományát, miközben az államfő hivatala jelenleg hetvenfős.

                                        Heti Válasz: kulturális gyilkosság

"Senkinek nincs joga megtenni ezt a kulturális gyilkosságot" - nyilatkozta 2009 tavaszán a Heti Válasznak Novák Ferenc koreográfus, miután felmerült, a Nemzeti Táncszínháznak el kell költöznie a budavári Karmelita kolostorból, mert a fenntartó más célra kívánja hasznosítani az épületet. A kormánypárti hetilap ekkor még sanyarú riportban számolt be a társulatot fenyegető költözési tervekről. "Egy év múlva lenne kétszázhúsz éves a Várszínház, az első magyar nyelvű, egész estés színielőadás helyszíne. Vajon lesz hol ünnepelni" - tette fel a kérdést az újságíró, aki a Nemzeti Táncszínház vezetőire hivatkozva azt is írta, "az épület elvesztése azt jelenti, hogy az együttesek többsége csak akkor jut színpadra, ha helyet bérel magának".

A Fidesz-közeli hetilapnak ma semmiféle aggálya sincs azzal szemben, hogy az Orbán-kormány se szó, se beszéd kipaterolja a Karmelita kolostor épületéből, azaz Magyarország első kőszínházából a társulatot azért, hogy 2016-ra odaköltözhessen a Miniszterelnökség hivatala. Sőt - mint megírtuk -, a Nemzeti Táncszínház augusztus 15-én tart utoljára előadást a Karmelita Udvaron, információink szerint ugyanis a társulatnak tíz napon belül meg kell kezdenie a költözködést, holott új helye csak jövő szeptemberre lesz. A társulat állítólag éppen azért "kapott" 293 millió forintot a kormánytól "a 2014/15-ös évad zavartalan lefolytatására", hogy állandó helyszín híján előadótermeket bérelhessen, így afféle turnékat folytasson a következő egy évben. Emellett további 150 millió forintot fordítanak a teátrum új játszóhelye kialakításának előkészítésére - derült ki a Magyar Közlönyből a minap. A táncszínház ugyanis 2015 őszére újjáépítendő Millenáris Teátrumba költözik át. Értesülésünket egyetlen illetékes sem cáfolta, a teátrum honlapján ráadásul feltűnő, hogy a programok között kizárólag augusztus 15-ig lelhető fel a Karmelita Udvarra tervezett előadás, augusztustól november 23-ig pedig, ameddig az eseménynaptár terjed, a Művészetek Palotája és a MOM kulturális központ ad majd helyszínt a társulatnak.

A sietség oka egyértelmű: szeptemberben megkezdődik a Miniszterelnökség átköltöztetésének tervezési, pályáztatási szakasza, melyhez már - információink szerint - fel is mérték az ingatlant. Magyarán hamarosan meg kell bontani, azaz fel kell tárni a műemléki jellegű épület falait, hogy a leendő kivitelezők pontos árajánlattal és tervekkel állhassanak elő. Ha azonban ez a rekonstrukciós szakasz le is zárul - normál pályáztatási ügymenetben mintegy 8 hónap alatt -, a költözési terv technikai lebonyolítása 2016-ig akkor is kétséges, hiszen jövő május előtt meg sem kezdődhet az építkezés.

                              Kőbányára költözik a nemzet könyvtára?

Napirenden van az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új otthonának a megtalálása, amely a város frekventáltabb pontjára kerülhet - nyilatkozta L. Simon László a Napi Gazdaságnak. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki a Várnegyed megújításáért is felel, arról nem beszélt, hogy pontosan melyik ez, a "frekventáltabb" pontja a fővárosnak, ahogy arról is hallgatott, mit tervez a kabinet az OSZK helyére.

Már az első Orbán-kormány tervbe vette az OSZK kipaterolását, éppen azért, mert a régi-új kormányfő már akkor a Sándor-palotába kívánt beköltözni, s úgy tervezték, a Köztársasági Elnöki Hivatal számára a budai Vár épülete adhat otthont. Miután a terv meghiúsult, s az államfő költözhetett a Sándor-palotába, időről időre mégis napirendre került, hogy új helyet keresnek a Várba 1985-ben beköltöző OSZK-nak.

A második Orbán-kormány megalakulását követően a Széll Kálmán-tervben is helyet kapott az OSZK új, 21. századi igényeket kielégítő elhelyezésének programja. Később nem sokat lehetett hallani a megvalósításról egészen addig, amíg 2011 végén az akkori fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a nemzet könyvtárát valahol Dél-Budán, a Petőfi és a Lágymányosi (Rákóczi) híd között volna célszerű megépíteni, magyarán a soroksári vágóhíd közelében. Miután Fellegi ment, az OSZK pedig maradt, sőt, köztudottan raktározási és megélhetési gondokkal küzdött, olyan tervek szivárogtak ki, melyek szerint a kabinet Kőbányára, méghozzá a Népliget közelébe telepítené át a bibliotékát.

A 10kerkult.hu még 2013-ban megírta, hogy Kovács Róbert fideszes polgármester egy lakossági fórumon Kőbánya távolabbi kilátásairól megemlítette, hogy az önkormányzat a régi sörgyári területen egy új városközpontot képzel el, a tervezett centrum egyik épületét, s a területhez tartozó 32 kilométeres pincerendszert az OSZK "új otthonának" ajánlotta fel. A polgármester már akkor arról beszélt, folyamatosan tárgyalnak a kormányzati illetékesekkel, akik "olyan helyszínt keresnek a könyvtárnak, amely nem csak a mostani állomány elhelyezésének nyújt kedvező lehetőséget, hanem legalább ötven évre előre biztosíthatja a bővülő állomány helyét". Kiemelte, Kőbánya versenyben van az OSZK-ért. Egyébként még 2013-ban egy közbeszerzési hirdetmény is megjelent, mely szerint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. a nemzet könyvtárának elhelyezésére választott egy tervező, beruházó, fejlesztő céget, így az OSZK átköltöztetésének munkálatai, vélhetően évek óta folynak a nyilvánosság teljes kizárásával.

Szerző