Életfogytiglan a vörös khmer vezetőknek

Publikálás dátuma
2014.08.07 10:14
Fotó: Népszava-archívum.
Három és fél évtizeddel a vörös khmerek rémuralmának vége után ma hirdették ki az első ítéleteket a tömeggyilkos kambodzsai rezsim vezetőinek perében.

A 83 éves volt elnök, Khieu Sampan és a vörös khmerek főideológusa, a most 88 éves Nuon Chea, egykori második számú vezető,  életfogytiglani börtönbüntetést kapott az 1970-es években elkövetett, emberiség ellenes bűntettekért.

A kínai maoista rezsim által támogatott vörös khmerek 1968-ban alakultak meg Pol Pot vezetésével, és a Kambodzsára, valamint Laoszra is átterjedő vietnami háború idején együtt harcoltak az amerikaiak ellen a Vietkonggal és a laoszi kommunista gerillákkal, a Patet Laoval. Az általuk vívott dzsungelháborúban fő ellenségük az Amerika-barát Lon Nol tábornok volt, aki 1970-ben puccsal távolította el Kambodzsa éléről Norodom Szihanuk herceget, ezáltal a megbuktatott uralkodó a vörös khmerek természetes szövetségese lett. Pol Poték 1975. április 1-én buktatták meg Lon Nolt, és vonultak be Phnompenbe, Szihanuk megkapta az elnöki tisztséget, amelyről azonban egy évvel később lemondották és visszavonulásra kényszerítették. 

A vörös khmerek rémuralma 1979 januárjáig tartott, a vietnami hadsereg offenzívájával két hét alatt elfoglalta a fővárost és egy Vietnam-barát rendszert segítettek hatalomra Heng Samrin (a kambodzsai parlament jelenlegi elnöke) vezetésével, aki egy évvel korábban szakított a Pol Pot-rezsimmel. A belháború azonban, amelyet pol Poték az országot megszálló vietnami hadsereg ellen is folytattak, csak 1991-ben ért véget.

Fotó: Népszava-archívum.

Fotó: Népszava-archívum.

A három és fél éven át tomboló terrornak a kambodzsai lakosság mintegy negyede áldozatául esett, milliókat kényszermunkatáborba hurcoltak, voltak, akik éhen haltak, mások az orvosi ellátás hiánya miatt haltak meg, aki tiltakozni mert, legyilkolták. Gyakorlatilag kiirtották az ország értelmiségét, a városlakók nagy részét, a kereskedőket és üzletembereket, ugyanerre a sorsra jutottak az etnikai kisebbségek. Az "agrár-alapú tiszta kommunista társadalom" megvalósítása érdekében a hatalom ellenőrzése a mindennapi élet minden területére kiterjedt,  a gyerekeket elválasztották szüleiktől arra hivatkozva, hogy az új nemzedékeket ne fertőzze meg a "kapitalista szellem." Pol Pot eszmei támaszt a szintén több millió áldozatot követelő", 1966-ban kezdődött "nagy proletár kulturális forradalomban" talált,  de úgy gondolkodott, hogy "nem kell időt vesztegetni az átmeneti korszakokra."

A Népszava, amely az MTI vietnami tudósítójának, Győri Sándornak közreműködésével folyamatosan beszámolt 1978 végétől a vietnami offenzíváról, 1979. január 9-én címoldalán vezető hírben közölte Phnompen elfoglalását, a január 11-i szám pedig e témának szentelte a vezércikket, Kambodzsai tanulságok címmel. "A rezsim...olyan viszonyokat teremtett a világtól hermetikusan elzárt országban, amelyeknek elviselhetetlenségét még a gyengén szivárgó hírek is megértették a világgal. Ma még szinte felmérhetetlen és főleg megmagyarázhatatlan az a folyamat, amelynek következtében koncentrációs táborrá változtattak egy országot és megtizedeltek egy népet" - írja Barabás Péter, aki idézi a világ számos nagy lapját a New York Times-tól a Trudon át a Le Figaróig a Kambodzsában folyó mészárlásokról, amelyekről a világnak éveken át nem volt tudomása. Egyúttal a cikkíró felhasználja az eseményeket az akkor a szocialista táborban "ellenségnek" tekintett kínai vezetés bírálatára. "A belső káoszt olyan külpolitika kísérte, amely nem elégedett meg a kínai politika ideológiai szolgálatával, hanem provokációk egész sorával válsággócot teremtett Délkelet-Ázsiában. A Pol-Pot klikk Peking terjeszkedő politikájának eszközévé vált" - áll a vezércikkben.

Az ENSZ-támogatással létrejött, különleges kambodzsai törvényszék 2006-ban látott munkához, több mint 200 millió dollárt költöttek a vádak jogi megalapozására, s eddig csak egyetlen vádlott, Kaing Guek Eav börtönigazgató ügyében hoztak ítéletet, börtönében több tízezer embert gyilkoltak le. Őt 2011-ben ítélték el, élete végéig rács mögött marad.

A rezsim legfőbb bűnösei már nem élnek, Pol Pot 1998-ban, Ieng Sary volt külügyminiszter tavaly halt meg. Sary feleségét, Ieng Thirithet demencia miatt már nem tudták bíróság elé állítani. Khieu Sampan pere során elismerte, hogy Kambodzsában népirtás történt, emberiesség elleni bűntetteket követtek el, de tagadta, hogy ő maga rendelte volna el a kivégzéseket. Mindkét vádlott védője fellebbezést jelentett be.

Közben a múlt héten egy újabb per kezdődött Nuon Chea és Khieu Sampan ellen, amelyben a vád a vietnami kisebbség, valamint egy muzulmán közösség ellen elkövetett népirtás.

Szerző
Frissítve: 2014.08.07 13:07

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

Száznál több szeparatistát tartóztattak le Kasmírban

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:16

Fotó: NurPhoto/ Faisal Khan
A múltheti merénylet megbosszulását ígérte India, és a jelek szerint így is tesz.
Száznál több szeparatistát fogtak el az indiai hatóságok szombatra virradóra Kasmírban, írja a Reuters. A lépés válasz arra, hogy múlthéten a területen egy öngyilkos merénylő közel 40 indiai fegyveressel végzett. A kormány akkor arra figyelmeztetett, minden rendelkézésére álló eszközzel fellép, hogy elégtételt vegyen a támadókon. A pakisztáni bázisú Jaish-e-Mohammed terrorcsoport vállalta magára a merényletet.
Az újabb katonák érkezése, és a szeparatista csoportok aktivistáinak, illetve vezetőinek őrizetbe vétele aközelgő választás békéjét hvatott biztosítani, nyilatkozta egy rendőrségi tisztviselő. Indiában májusban tartanak választást, a kormánypárt az újraválasztását várhatja a határozott fellépéstől.
A letartóztatásokat demonstrációk követték, ahol kövekkel dobáló tüntetők könygázzal támadó rendőrökkel kerültek szembe. A helyiek Kasmír muszlim lakosságának zaklatásaként élik meg az indiai fellépést.
A múltheti merénylet, illetve hogy India Pakisztánt kéri miatta számon, tovább növelte a feszültséget a két ország amúgy sem felhőtlen kapcsolatában. A két fél osztozik Kasmír területén, de mindkettő igényt tart annak egészére. India ráadásul jövő héten készül feloldani egy korlátozást, ami eddig megakadályozta, hogy az ország más területeiről Kasmírba lehessen költözni, ami szintén hozzájárulhat a békétlenséghez.