Tolvaj a masina

Megint a magyar elmét dicsérhetjük, s nem csak filozófia szinten, hanem nagyon is gyakorlatiasan, amikor arról adunk hírt, hogy egy nem éppen magyar nevű cég, az smARTSOL Engineering Kft., önjáró biomasszagyűjtő gépet fejlesztett ki erdei használatra. Munkácsy Mihály szelíd "Rőzsehordó nő"-je viszont jó nagyot káromkodna, ha hallaná, hogy ez a gép elszedi előle a rőzsét, és megpihennie sem kell az erdei tisztáson, hiszen nem fáj a lába, háta, pedig önjáró, mint 1873-ban a falusi asszonyok. A mai rőzsegyűjtő nők is rosszallóan gondolnak a biomasszagyűjtőre, mert talán még nagyobb szükség van a tüzelőre, amikor eljön a zúzmarás hideg tél. Falun 140 éve sem volt a rezsicsökkentés és ma sincs, és itt van ez a tolvaj masina... A fejlesztés révén betakarítható lesz az erdészeti biomassza hulladék jelentős része és az energiaültetvények termése is, így hasznosíthatóvá válik a lomb, a bozót, a gally, a szárak és az ágak. A gép a növényi részeket feldarabolja és bálákba tömöríti. A tömböket a gép a későbbi begyűjtéshez a területen hagyja, hogy az természetes úton száradjon ki, de lehetőség van arra is, hogy azonnal felrakja egy szállítójárműre. A fejlesztés költsége 129,3 millió forint volt, amit az Európai Unió 60 százalékos arányban támogatott. Már zajlik a gép szabadalmaztatása és iparjogi levédése, mivel a berendezés több újítást tartalmaz. Az első önjáró biomasszagyűjtő várhatóan ősszel áll munkába. Még idejében szólok - elsősorban Németh Szilárdhoz, a Fidesz országgyűlési képviselőjéhez, a kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusához -, hogy "beszéljen" az okos biomassza géppel, vagy legalábbis a gazdáival, hogy ezeket a szárított biomassza tömböket adják oda a mai rőzsegyűjtő asszonyoknak, hadd tüzeljék el a télen, hadd melegítsék fel a családokat. Mert arról nem szólnak a hírek, hogy máskülönben hová tenné ezek a bálákat az smARTSOL Engineering Kft., hát bővüljön általa a rezsicsökkentés. Amivel viszont sok a baj, elsősorban a városokban. Január óta 4500-an fordultak a kirendeltségekhez, éppen azért bővíteni akarják a rezsipontokat, hogy ne álljanak sorba a panaszkodók, hanem pillanatokon belül választ kapjanak.

Olyan közszolgáltatás ügyében is tudnak majd segíteni, amelyeket érintett a rezsicsökkentés. Ki ne hagyják például azt a budapesti, hetedik kerületi rokkant lakost, akinek 27 ezer forint a jövedelme, a földszinten lakik, a kéménye viszont fönt van az ötemeletes ház tetején. A legutóbbi hivatalos kéményseprős "látogatáson" azt mondta neki szigorú szóval a "szerencse embere" (régen így hívták a kéményseprőket), hogy a mindenkinek bélelnie kell a házban a lakásához tartozó kéményt, de nehogy a kéményseprőktől várják a bélelést, nekik "betett" a rezsicsökkenés! A felére csökkentették a működésükhöz szükséges költségeket. Most már nincs pénzük arra, hogy béleljenek, vidéken is egyre több helyen szűnik meg a szolgáltatás, egyre több az állástalan kéményseprő. Mindenki keressen magának bélelési szakembert, mondja szívességből az ellenőr, s sorolja a körülbelüli árakat: alapár 6 m-ig 130.000 Ft, minden további méter 8000 forint.

A mai rőzsegyűjtő asszonyok pedig semmit se hagyjanak szó nélkül, vegyenek föl kék kötényt, meg piros fejkendőt, mint Munkácsy "nője", de ne legyenek annyira beletörődök, mint ahogy a kép mutatja. Milyen érdekes, hogy a Népszava is 1873-ban indult, hogy bátorságot adjon az embereknek.