Az átrendeződést mutatja, hogy a Krím-félsziget három csapata, a Tavrija Szimferopol, amely rögtön megnyerte az első, 1992-ben megrendezett ukrán bajnokságot, majd azóta is végig az első osztályban szerepelt, továbbá az SZKHF Szevasztopol és a Zsemcsuzsina Jalta az Orosz Labdarúgó Szövetségbe való felvételüket kérvényezték.
Az Ukrán Labdarúgó Szövetség tiltakozott a lépés ellen, s a FIFA, illetve az UEFA közbelépését kérte. A szövetség szóvivője, Pavel Ternovoj reményét fejezte ki, hogy már a közeli jövőben döntés születik az említett csapatok ügyében. A Tavrija Szimferopol elnöke, Alekszander Kraszilnyikov a Sport Gyeny Za Dnyom című lapnak elmondta, állandó kapcsolatban állnak a nemzetközi szövetségekkel.
Szergej Sztyepasin egykori orosz kormányfő, az orosz szövetség végrehajtó bizottságának tagja az AP hírügynökségnek elismerte, elképzelhető, hogy az említett klubokat szankciókkal sújtják. Ugyanakkor úgy vélte, helyes döntést hoztak, amikor búcsút intettek az ukrán bajnokságnak. A három csapat a sport szempontjából nem élvez kiváltságokat: orosz alacsonyabb osztályba sorolják őket, innen kell kiharcolniuk a feljutást.
A kelet-ukrajnai harcok azt a Sahtar Donyecket érintik a legérzékenyebben, amely legutóbb sorban egymás után nyerte meg az ukrán bajnokságot. Júliusban a klub öt latin-amerikai játékosa a Sahtar Olympique Lyon elleni barátságos mérkőzés után bejelentette, nem hajlandóak visszatérni Ukrajnába.
Mint mondták, egészen addig Svájcban maradnak, amíg meg nem oldódik a helyzet. Miután azonban bejelentették, hogy a Sahtar hazai mérkőzéseit Donyeck helyett Lvovban (Lemberg) rendezi meg, a dél-amerikai kolónia végül meggondolta magát, s elutazott Ukrajnába. Az ügy szépséghibája, hogy a narancsárga-feketéknek ezer kilométerre kell megrendezniük "hazai" találkozóikat.
(Hírek szerint Rinat Ahmetov, a Sahtar elnöke, s mellesleg Ukrajna leggazdagabb embere megfenyegette a játékosokat: ha nem térnek vissza, kezdeményezi játékjoguk felfüggesztését.) Elképzelhető, hogy más csapatoknak is követniük kell a donyeckiek példáját.
A dnyepropetrovszki Dnyipro például Kijevben játszotta az FC Copenhagen elleni BL-selejtezőjét azt követően, hogy a dán csapat vezetői jelezték az UEFA-nál, nem hajlandóak a Donyecktől 210 kilométerre található városban fellépni.
Az európai szövetség teljesítette is a kérést, ami azért sajátos, mert Dnyepropetrovszk előzőleg benne volt abban a négy ukrajnai városban, amelyet az UEFA a biztonságos helyszínek között sorolt fel. Az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban több kemény intézkedést hozott Oroszországgal szemben.
Egyes német politikusok, köztük Horst Seehofer, Angela Merkel testvérpártja, a CSU elnöke egyenesen úgy vélte, el kellene venni az országtól a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. Szerinte nehezen elképzelhető, hogy a jelenlegi körülmények között ilyen világraszóló eseményt rendezzenek meg Oroszországban.
Simone Peter, a németországi Zöldek elnöke úgy vélte, pontosan meg kellene határozni, hogy egy adott államnak milyen kritériumokat kell teljesítenie a fontos sportesemények megrendezéséhez. Előzőleg Hessen tartomány kereszténydemokrata belügyminisztere, Peter Beuth is lehetetlennek nevezte, hogy Oroszország tartsa meg a vb-t.
A német politikusok azután kérdőjelezték meg a torna Oroszországban történő megrendezését, hogy július közepén, feltehetően az oroszbarát szakadárok lelőtték a maláj légitársaság MH17-es járatát, amely 298 személyt szállított fedélzetén. Az áldozatok közül 193-an holland nemzetiségűek voltak.
A gép lelövéséhez használt rakétát az amerikai titkosszolgálat szerint Moszkva bocsátotta a szeparatisták rendelkezésére. Az újabb oroszellenes szankciókat részben ezért, részben pedig amiatt fogadták el, mert Vlagyimir Putyin elnök semmit sem tett a feszültség enyhítéséért.
Szakértők szerint azonban valószínűtlen, hogy Moszkvától elvennék a rendezés jogát. A német politikai élet sem egységes a kérdést illetően, a berlini kormánynak az orosz kapcsolatokkal foglalkozó illetékese, Gernot Erler populizmussal vádolta Seehofert.
Sigmar Gabriel, az SPD elnöke szintén értelmetlennek tartotta erről a vitát. Vitalij Mutko orosz sportminiszter visszautasította, hogy az ukrán eseményeket összekössék a sporttal. Szerinte a harcok semmiféle befolyást sem gyakorol a világbajnokság előkészületeire.
A FIFA hallani sem akar arról, hogy elvegyék a vb-t Oroszországtól. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a szövetség - egy tavaly ősszel megkötött szerződés nyomán - szoros üzleti kapcsolatban áll az orosz gázóriás Gazprommal.
A FIFA etikai bizottsága egyébként már tavaly vizsgálatot kezdeményezett arról, hogy korrupció történhetett a vb Oroszországnak való odaítélésekor. A testület elnöke, Michael Garcia szeptemberben teszi közzé ezzel kapcsolatos jelentését. Az orosz gázcég egyébként az UEFA Bajnokok Ligájának is fontos szponzora.
Hogy mennyire kell komolyan venni a szankciókkal, illetve bojkottal kapcsolatos felhívásokat, azt a 2008-as pekingi olimpia példája is megmutatta. Bár a kínaiak tibeti fellépése miatt előzőleg több bojkottra való felhívást tettek közzé, ebből mindössze annyi valósult meg, hogy a nyitóünnepségen néhány nyugati vezető nem képviseltette magát.
Az ukrajnai helyzet a sportszergyártókat is aggodalommal tölti el. Az Adidas elhalasztotta új oroszországi üzleteinek nyitását, miközben többet bezár közülük.
