Fura német kérés: jelentkezzenek a kémek!

Publikálás dátuma
2014.08.09 00:26
Fotó: Sean Gallup, Getty Images
Németországban a kormány felszólította valamennyi nagykövetséget, hogy nevezze meg az  országba telepített hírszerzőket - írta a Spiegel Online. A hírportál szerint a külügyminisztérium az összes berlini nagykövetséghez szóbeli jegyzéket intézett, felszólítva a partnereket, hogy küldjék meg a Németországba telepített aktív hírszerzők névsorát, beleértve a kulturális intézetekben, konzulátusokon és a Németországban állomásozó csapatok mellett dolgozó titkosügynököket.

A tárca szerdai - a diplomáciában rendkívül súlyosnak számító - lépése annak a frusztrációnak tulajdonítható, amelyet az amerikai kormány váltott ki a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenységének lelepleződése körüli ügyek kezelésével. Washington ugyanis eddig még arra sem volt hajlandó, hogy legalább a hivatalosan a hírszerző szervek állományába tartozó németországi személyeket megnevezze - írta a Spiegel Online. A portál értesülését a német külügyminisztérium nem cáfolta.

A berlini vezetés azóta érdeklődik élénken az amerikai nagykövetség titkosszolgálati tevékenysége iránt, hogy tavaly az NSA-tól kiszivárogtatott anyagokból kiderült, a német főváros kormányzati negyedében álló épületben egy nemzetbiztonsági szakszolgálat a környék digitális kommunikációját - például a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket - megfigyelő központot üzemeltet. Egyebek mellett kiderült, hogy legkésőbb 2002-től lehallgatták az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett a kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A kormány kezdetben igyekezett barátilag kezelni az ügyet, így például az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) - a belső elhárítás - elnöke levélben kért tájékoztatást az amerikai nagykövettől arról, hogy hány hírszerző dolgozik diplomata státusban Németországban, de a nagykövet nem osztotta meg ezt az információt a BfV elnökével és az amerikaiak Berlin más próbálkozásaira is hasonlóan makacs elzárkózással reagáltak - írta a Spiegel Online.

A Washingtonhoz fűződő viszonyt tovább terhelte, hogy július elején a védelmi minisztérium egy alkalmazottja és a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egy munkatársa ellen ügyészségi eljárást kellett indítani, mert felmerült a gyanú, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgoztak.

A kormány az új, éles hangnemmel nyomást akar gyakorolni, és azt akarja elérni, hogy a nagykövetségek együttműködésével "közös helyzetkép" alakuljon ki a külföldi szolgálatok tevékenységéről - idézett a Spiegel egy külügyminisztériumi forrást. A kormányzatnál abból indulnak ki, hogy valamennyi nagykövetségen dolgoznak hírszerzők. Egy részük hivatalosan, másik részük fedetten, például katonai attasé beosztásban vagy az adott ország kulturális intézetének személyi állományában. A legtöbb hírszerzőt valószínűleg Oroszország, Kína és az Egyesült Államok foglalkoztatja. A Spiegel értesülése szerint csak az Egyesült Államoknak nagyjából 200 hírszerző dolgozik diplomata státusban Németországban.

A külügyminisztérium intézkedését egyeztették a kancelláriával és valamennyi érintett tárcával - írta hírportál, hozzátéve, hogy a diplomáciai lépéssel párhuzamosan a belügyminisztérium irányításával megerősítik a kormányzati szervek védelmét és átalakítják az elhárítás munkáját. Ennek részeként bevezetik a 360 fokos, "körkörös" megfigyelés elvét, vagyis azt, hogy az eddig főleg az orosz, a kínai és az iráni hírszerző szolgálatok tevékenységére összpontosító BfV figyelemmel követi a baráti szervek, például a CIA munkáját is.

Szerző

Civilekre lőtt a venezuelai hadsereg a brazil határnál - eddig két halottról tudni

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:08
Két halottja és tucatnál is több sérültje van a lövöldözésnek
Fotó: AFP or licensors/ NELSON ALMEIDA
Az emberek a katonai járművek elé állva próbálták megakadályozni a határzárat, ezzel segítve az adományok bejutását a dél-amerikai országba, ám ekkor éles lőszerrel közéjük lőttek.
Csütörtökön megírtuk, hogy Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a "katonai invázió előjátékának" tartja.

 Pénteken aztán a hírek szerint egy humanitárius konvoj akart bejutni az országba, civilek ebben megpróbáltak segíteni a határ megnyitásával, ám ekkor a venezuelai katonák tüzet nyitottak rájuk - írja a hvg.hu. A portál a Reuters hírügynökség információi alapján azt közölte, eddig két halott és tizennégy sebesült a történtek mérlege.


Maga alá temette a lavina, meghalt egy magyar hegymászó a Magas-Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.22 16:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Információk szerint az áldozatért motoros szánokkal mentek a hegyimentők, a társai ki is tudták ásni a hó alól, ám már nem sikerült újraéleszteni.
Egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteres magasságban, a Kis-Tarpataki völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni - írta egy szlovák hírportál értesülései nyomán a Blikk. Az MTI szerint a tragédiát okozó lavinaomlás a Lomnici csúcstól (2634 méter) néhány száz méterre lévő Kis Hideg Völgyben következett be a déli órákban, amikor a helyszínen nagyon rossz időjárási körülmények uralkodtak, havazott és erős széllökések voltak. Mire a hegyimentők motoros szánokkal kiérkeztek, a hegymászóknak már sikerült megtalálniuk és kiásniuk a lavina által betemetett társukat, aki ekkor már nem mutatott életjeleket. Ennek ellenére a hegymászót megpróbálták még a helyszínen újraéleszteni, majd őt és a többi bajba került társát átszállították a közeli Téry menedékházba, ahol tovább próbálkoztak az újraélesztéssel, de eredménytelenül. A szlovák hegyi mentőszolgálat egyik munkatársa az MTI-nek elmondta: a lavinaomlásba került magyar hegymászó csoport több mint tíz személyből állt, az általuk használt felszerelés alapján nem kezdő hegymászókról van szó. A lavinaomlásban meghalt hegymászó férfi - pontosította a korábban közölt sajtóinformációkat. Hozzátette: a baleset idején és helyszínén második szintű lavinaveszély volt érvényben, ez az ötös skálán közepesnek számít, tekintve, hogy náluk a négyesnél magasabb veszélyre még nem volt példa. A péntek délutáni órákban a hegyimentő-szolgálat mentőakciója még folyamatban volt, ugyanis a bajba került magyar hegymászókat a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták elszállítani a Téry menedékházból.
Frissítve: 2019.02.22 17:31