Kinek készül az újság?

Nem, nem a pártoknak. Csakis az olvasónak! Ezen a demokratikus sajtó alapleven, egyetlen kormányzatnak sincs joga felülemelkedni, hacsak nem diktatórikus eszközökhöz folyamodik. Még akkor sem, ha tudjuk, piacgazdaság van a médiában is.

Az is igaz ugyanakkor, egy orgánumot könnyebb ellehetetleníteni, mint "újraéleszteni". A talpra állás sikerül(het) egyszer-kétszer, de a végtelenségig nem! A sajtó és fogyasztója azonban úgy tűnik, hazánkban végképp szétválasztatott. Pontosabban: az olvasótól megvonják a szabad választás/tájékozódás lehetőségét. Az a tény, ami ma Magyarországon az ellenzékinek mondott médiumok ellen folytatott központi akaratot érvényesítő "hadjáratot" illeti, nem illeszkedik az európai és tengerentúli normákhoz.

Különösen most, amikor itt a Kárpát-medencében, nem az értékelvűség és a hitelesség, hanem a politikai perverzitás határait súroló súlyos szervilizmus lengi be a közéleti levegőt. Ám a valósággal szembe kell nézni! A romokban heverő balközép ellen indult "szalámi taktika" sajnos kezd sikeresnek bizonyulni. A szétaprózódó ellenzék nem tud, talán nem is akar egy olyan közös média platformot létrehozni, ahol offenzív módon jelen lehetne a közvélemény formálásában.

Magyarországon a liberalizmus üldözendő, értelemszerűen nem kívánatos a demokratikus sajtó sem. Nem illeszkedne a szabadságharc retorikájába. A propagandisztikus elemek csak egy irányba húz(hat)nak, aki a birodalmi (sic!) egyedülállást megkérdőjelezi, annak vége!? Más kérdés, hogy egy kétharmados kormány azzal lehetne valóban legitim és nagyvonalú, ha teret adna a sokszínű véleménynyilvánításnak. Igaz, ha még meg is tenné, mint ahogy teszi is, csak a másképp gondolkodókat amortizálja az ellenzék jelenlegi állapotában.

Ott, ahol a Google és Facebook oldalak kétszeres(!) megsarcolásának törvényi előkészítésén dolgoznak, nem lenne meglepő, ha hamarosan betiltanák, de legalább szigorú kontroll alá vonnák a hírportálokat, a médiumok, újságok online felületét. A vagabund öntörvényű akarat csak idő kérdése, mikor győzedelmeskedik - minden külső intés ellenére - saját elhatározása mellett. Az egyébként a magyarság dicső múltjára joggal emlékező hatalom ma csak saját akaratának nyilvánosságát ismeri el.

Legyenek, ne legyenek illúzióink? Úgy vélem, a mai hatalom eldöntötte: felesleges az önámítás. Itt már csak a józan ész diadalmaskodhat. A sajtófogyasztó, vagy "megeszi" a kormánymantrát, vagy gondolkodni is mer, és veszi a bátorságot a mérlegelésre!