A gázcsapon van az ukránok keze

Publikálás dátuma
2014.08.12. 07:21
A sok-sok évtizedet megélt Barátság II. kőolajvezeték működését is veszélyezteti az Oroszország elleni embargó FOTÓ: NÉPSZAVA
Leállhat hazánkban a téli gázkészletek felhalmozása, ha Ukrajna beváltja a fenyegetését és ma az orosz gázcsapok elzárásáról dönt. Ez a lépés hosszabb távon ellátási gondokat okozhatna Magyarországon. A mintegy hatmilliárd köbméter befogadó kapacitású gáztárolóink ugyanis félig sincsenek feltöltve. A gázszállítások blokkolása hosszú távon Kijev gázellátását is veszélyeztetné, mivel Ukrajna jelenleg ugyancsak orosz gázt kap Európa felől.

Hosszú távon jelentős ellátási gondokat okozhat, ha Ukrajna ma leállítja az orosz földgáz és olaj szállítását Magyarországra. Visszaütne ugyanis a kormány eddigi tétlensége. Az, hogy eddig nem töltötték fel megfelelő mértékben sem a biztonsági, sem a kereskedelmi gáztárolókat - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós.

A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője elmondta: normális körülmények között augusztusra már csaknem a téli szükségletek mértékénél szokott ez a művelet tartani, szeptemberben ugyanis már kezdődik az előfűtési idény. Így jelenleg éppen a betárolás hajrájában vagyunk, most kellene behozni azt az 1-1,5 milliárd köbméteres betöltési lemaradást, ami a tárolás késedelmes beindítása, és a gázkészletek szokatlanul alacsony szintre történő leürítése miatt keletkezett.

Az orosz gázszállítások kiesése viszont megakadályozza a téli készletek felhalmozását. Az Ausztria felőli vezetéken beérkező gázmennyiség és a hazai kitermelés ugyanis éppen fedezi az őszi szükségleteket. Vagyis, a tárolók telepumpálásához mindenképpen kellene az orosz import gáz is, anélkül a téli hónapokban ellátási zavarok jelentkezhetnek. A helyzet jelenleg ugyanis az, hogy félig sincsenek feltöltve a több mint hatmilliárd köbméter befogadó kapacitású gáztárolók.

Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a hét végén jelentette be: a kijevi parlament ma dönt arról, hogy állítsa-e le a területén, illetve a légterén keresztüli, mindennemű orosz tranzitot. Ha ez megtörténne, akkor Magyarországra nem juthatna el sem az orosz gáz, sem az orosz olaj. Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének a munkatársa lapunknak kifejtette: amennyiben Kijev beváltja a fenyegetését, akkor nem csak az európai szövetségeseinek okoz jelentős gondokat, hanem saját magának is.

Ukrajna ugyanis jelenleg az Európából érkező reverz (ellentétes irányú) orosz gázszállítmányokból elégíti ki a gázszükségletei jelentős hányadát. Így abban az esetben, ha az ottani döntés nyomán megszűnik az orosz gázexport, akkor leállnak a Magyarország, Szlovákia és Lengyelország felőli reverz gázszállítások is. Ez pedig az ukránok részéről öngól lenne. Arról nem is beszélve, hogy az eddig Kijevet gázszállításokkal segítő, de az orosz gáztól ugyanakkor erősen függő előbb felsorolt országok joggal orrolnának meg a gáz tranzit leállítása miatt a keleti szomszédjukra.

Az Oroszország-szakértő szerint sok múlik azon, hogy az ukránok milyen hosszan zárják el a csapokat. Ha Kijev kellő politikai érzékkel kezeli az ügyet, akkor várhatóan csak rövid időre tervezi a szállítások blokkolását, ha egyáltalán elindítja a "blokádot" - tette hozzá a szakember.

Szénhidrogénipari szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az ukrán parlament elfogadja a miniszterelnökük javaslatát, akkor az Európában felhasznált orosz gáz 15 százaléka nem érkezik meg. Ez egyúttal felértékelheti a manapság csak félig kihasznált orosz-német Északi Áramlat gázvezetéket, amelyen keresztül Magyarországra csak elég nagy kerülőkkel és költségnövekedéssel érkezhet orosz gáz.

A kérdés pedig az, hogy gázdrágulás költségeit ki állja majd, és a kiadások emelkedése hogyan illeszkedik a Fidesz-kormányzat további rezsicsökkentési terveibe. Az Orbán - kabinet ugyanis - a hozzáértők egybehangzó állítása szerint - az energiatarifák lefaragásával már "elment a falig". Vagyis kimerítette a lehetőségeit, így a beszerzési árak növekedése szinte bizonyosan a hazai gázszolgáltatók veszteségeinek a gyarapodásához vezet majd, ha a kormányzat továbbra sem engedi a gázdíjakat emelni.

Az olajszállítások is akadozhatnak
Abban az esetben, ha az ukránok minden orosz tranzitszállítást leállítanak, akkor akadozhat Magyarország kőolaj ellátása is. A legfőbb beszerzési forrást jelentő Barátság II. kőolajvezeték ugyanis a Testvériség gázvezetékhez hasonlóan Ukrajnán keresztül éri el a magyar határt. Az olaj esetében azonban kissé más a helyzet, mint a gáz esetében, mert az Európai Unió 90 napos nyersolaj- és késztermék készlet tartását írja elő minden tagországának - mondta el Hegedűs Miklós.
Így hazánk három havi nyersolaj, illetve gázolaj és benzin mennyiséggel rendelkezik. Ezenfelül a finomítók általában egyhavi tartalékot maguk is tárolnak.
Emellett némiképpen javítja a helyzetünket, hogy Magyarország az Adria vezetéken is szerezhet be számottevő mennyiségű olajat Horvátországon keresztül. Ezt tartályhajókból fejtik le a horvát Krk szigeti terminálon, és onnan továbbítják csővezetéken a magyar határig. Ez a megoldás azonban az esetek többségében valamivel drágább, mint az orosz olaj beszerzése. Így idehaza drágulhat emiatt az üzemanyag.
Hozzáértők szerint az sem mindegy, hogy milyen olajtípust importálunk az Adria vezetéken. A magyar finomítók ugyanis az orosz Ural keveréktípus feldolgozására vannak berendezkedve. Így abban az esetben, ha hosszabb távon nem érkezik az Ural, vagy ahhoz nagymértékben hasonló keverék fajta, akkor technológiai váltásra kényszerülhetnek a finomítók.

Szerző

Hiányzó munkáskezek

Publikálás dátuma
2014.08.12. 07:20
A kikölcsönzött munkaerőnek a szezonális elfoglaltságok jelentik a fő megélhetési formát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Tavaly csaknem 121 ezer munkavállalót kölcsönöztek ki, ami ötödével haladta meg az egy évvel korábbit. A szakma idei első féléves tapasztalatai szerint mivel 2014-ben is töretlenül nő a foglalkoztatók létszámigénye, így a kölcsönzöttek száma elérheti a 140 ezret.

Munkaerőt kölcsönözni érdemes, legalábbis ez a véleménye Hegedűs Csabának. A piac 10 százalékát uraló Trenkwalder cég üzletágvezetője lapunknak ezt azzal indokolta, hogy a vállalatok általa a szezonális, ciklikus munkaerő-igény kielégítésével így megfelelő rugalmasságot érhetnek el, és mentesülnek a pályázók toborzásával, felvételével járó feladatok alól is. Emellett a munkaerő-kölcsönzés díja nem terheli a bérköltségeket, és még az alkalmazása előtt ki lehet próbálni az új munkaerőt.

Ennek a szolgáltatásnak azonban vannak árnyoldalai is. A munkahely iránti elkötelezettség és a motiváció alacsonyabb szokott lenni, és emellett magasabb a fluktuáció is, és ami nem közömbös, a munkavégzés minősége is gyengébb lehet. Gyakran konfliktusok adódhatnak a saját és a kölcsönzött munkaerő között is, mivel utóbbiak a helyi alkalmazottakkal azonos jogokat szeretnének kapni.

Ezzel azonban még nem értünk a gondok végére. A munkavállalók egy része ódzkodik a kölcsönzötti léttől, attól tartva, hogy csak átmeneti munkához jut, és ráadásul akár hátrányos megkülönböztetésben is részesülhet. Ez azonban - a szakértők szerint - a gyakorlatban távolról sincs így. A munkát keresők részéről is növekszik az igény a kölcsönzött foglalkoztatás iránt, hiszen felismerték, hogy hamarabb lesz így munkája annak, akit ily módon közvetítenek ki, mint annak, aki arra vár, hogy státuszba kerüljön egy cégnél. Az új, kölcsönzött munkavállalóknak átlagosan több mint harmada volt korábban regisztrált álláskereső, míg a kölcsönzés lejárta után csak tizedük lesz ismét munkanélküli.

Az esetek többségében határozott időtartamú a munkaerő-kölcsönzés, általában 1-3 hónap, sok cég éveken át alkalmazza - igény szerint - ezt a foglalkoztatási formát.

A Trenkwalder üzletágvezetője kifejtette: a kölcsönzött alkalmazottak negyede 25 év alatti, jelentős többségük pályakezdőként szerzi meg ily módon első tapasztalatait a munka világában. Ráadásul a kereseti lehetőségek is kedvezőbbek, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja. A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 145 ezer forintot, ami 43 százalékkal magasabb az aktuális minimálbér-szintjénél.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikái szerint munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben jellemző, a kölcsönzöttek 84,6 százaléka főként betanított és szakmunkát végez. Elsősorban a feldolgozóiparban: fémalapanyag- és fémfeldolgozásban, gépek, gépi berendezések, illetve közúti járművek gyártásában kaptak munkát. A szellemi foglalkoztatottakat elsősorban adminisztrátorként foglalkoztatják. A túlnyomó többségüket (85,2 százalék) – ellentétben a közhiedelemmel – teljes munkaidőben alkalmazzák.

A munkaerő-kölcsönzés fontos belépőpont a munkaerő-piacra: a tavalyi 121 ezer kölcsönzött munkavállaló negyedét a foglalkoztatók időközben saját állományba vették át, lehetővé téve a cégen belül további karrier építésének lehetőségét – hangsúlyozza Hegedűs Csaba. Minden negyedik kölcsönzött munkavállaló 25 év alatti, ám a kölcsönzöttek nyolcada az 50 év feletti korosztályból kerül ki, akik közül sokaknak szintén ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megfelelő állást találjanak.

A kölcsönzött munkavállalók száma az év végére a 140 ezret is megközelítheti országosan. További kedvező tendencia, hogy a szezonális foglalkoztatás időszaka egyre jobban megnyúlik, és egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad - fogalmazott Hegedűs Csaba.

Az ügyfelek négyötöde multinacionális vállalat
Magyarországon mintegy ezer munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (159 milliárd forint) negyedén a legnagyobb három szereplő, a Trenkwalder, a Prohumán és az Addeco osztozott. A 10 legnagyobb cég összárbevétele 59 milliárd forint volt, így a fennmaradó 100 milliárdon osztozik a 990 piaci szereplő.
Látható, hogy sok cég próbál e tevékenységből megélni, aminek oka, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel viszonylag egyszerűen lehet sok pénzt keresni. A nagyoknál az ügyfelek négyötöde multinacionális vállalat, amelyeknél szigorúbbak a munkaerő létszámkeretek, ugyanakkor a többlet megrendeléseket csak kölcsönzött munkaerővel tudják megoldani. A multik dolgozóinak átlagosan háromnegyede saját állományú, míg a fennmaradó hányad kölcsönzött.
Hegedűs Csaba ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig megszokott bőség a munkaerő-kölcsönzés piacán az utóbbi fél évben egyes területeken hiányba fordult át, így a kölcsönző cégeknek új toborzási technikákat kell bevetniük, új régiók felé elindulniuk és sokszor szinte szó szerint kopogtatniuk kell a megfelelő munkaerő ajtaján.
A jelenlegi munkaerő-piaci tendenciák szerint egyes régiókban már nem csak szakmunkásokat, hanem betanított munkásokat sem könnyű találni. Országosan jelenleg 3-4 ezer nyitott pozíció van, ahová munkavállalókat keresnek. Ennek oka egyrészt, hogy egyes iparágak, különösen az autóipari cégek és azok beszállítói túl vannak a válságon, sőt ma már fejlesztenek, kapacitást bővítenek, így az érintett régiókban felszívják a rendelkezésre álló munkaerőt.
Ez Hegedüs Csaba szerint leginkább Kecskemét, Győr, Székesfehérvár, Hatvan, Gyöngyös, illetve Budapest környékére jellemző. Emellett a közmunkaprogramok is sok potenciális dolgozót lekötnek. Ugyanakkor például Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Pécs és körzetében egyelőre nagyobb a merítési lehetőség. A munkaerő-kölcsönzők toborzási díjat fizetnek azoknak a munkavállalóknak, akik visznek magukkal még valakit, aki egy adott ideig a cégnél dolgozik - húzta alá a szakember.
Utalt arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés feltételrendszerét a Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza. A normál 30 nap helyett a kölcsönzésnél 15 nap a felmondási idő, és ez utóbbinál a csoportos létszámleépítést nem kell bejelenteni a munkaügyi hivatalnak. Ez is oka annak, hogy ez az atipikus foglalkoztatási forma egyre szélesebb körben terjed.

Szerző

Cigaretta feketén: „Nem kell aggódni”

Publikálás dátuma
2014.08.12. 07:20
Fotó: Népszava
Nem kell aggódni a cigaretta feketepiaca miatt, volt az már nagyobb is - a NAV pedig az idei első félévben már 71,7 millió szál illegális cigarettát foglalt le - írja a napi.hu.

A 11,7 százalékos feketepiaci arány csak az elmúlt évekhez képest rosszabb adat. A 2004-2005-ös mutatók ennél sokkal magasabbak voltak: 18,7, illetve 27,5 százalék, állami kiskereskedelmi monopólium nélkül - írta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Tóbiás József és Tóth Csaba MSZP-s képviselők kérdésére adott írásos válaszában.

A szocialista képviselők szerint a 2012 novemberében elfogadott trafiktörvény eddigi mérlege: 40 ezer tönkretett család, évente több mint 40 milliárd forintos költségvetési kiesés, amelyhez hozzájön az illegális fogyasztás növekedése, amelynek összege csaknem 70 milliárd forint.

A legális fogyasztás a tavalyi évben ugyan visszaesett több mint hárommilliárd szállal, ezzel párhuzamosan azonban a feketepiac aránya több mint a duplájára nőtt és meghaladta a 11 százalékot. 

A nemzeti fejlesztési miniszter szerint a feketepiaci arányok csak a cigarettára vonatkoznak, ráadásul a cigarettapiac önmagában is csökken, míg a feketepiac szempontjából sokkal nehezebben mérhető fogyasztási dohányok piaca nő, ott pedig 2,2 százalék a fekete arány.

Az első félévben 7 475 esetben 71,7 millió szál cigarettát foglaltak le a NAV emberei, 2,85 milliárd forint értékben. Figyelemmel kísérik az online hirdetéseket is. Az illegális internetes értékesítési tevékenységgel szemben hatékony megoldás a jogsértő hirdetések eltávolítása.

Emellett NAV együttműködik a hirdető és aukciós portálok üzemeltetőivel, a felületeket rendszeresen ellenőrzi, a hirdetések azonosítóit gyűjti és elküldi az üzemeltetőknek, akik azokat eltávolítják.

Szerző