Lezárták egyebek mellett a Bagdad legbiztonságosabb része, a Zöld Zónának is nevezett diplomatanegyed felé vezető utakat, valamint a hidakat is. Az iraki biztonsági erők körbevették az elnöki palota épületét. Al-Maliki puccsal vádolta az államfőt, mert a kormányfői kinevezésre az alkotmány által biztosított idő lejárta után sem volt hajlandó kinevezni miniszterelnöknek.
Ezt követően az ország legfelsőbb bírósága úgy döntött, a hatalmi harcban Al-Malikinek ad igazat, így kormányfő maradhat. A bírák azzal érveltek, hogy a miniszterelnöké a legnagyobb frakció a parlamentben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az államfőt Al-Maliki kinevezésére kötelezik. Ezután azonban új fordulat történt. Az elnök nem volt hajlandó engedelmeskedni a testületnek, s a síita Haidar al-Abadit bízta meg a kormányalakítással.
A hatalmi harc hátterében az áll, hogy Al-Maliki ugyan valóban megnyerte síita blokkjával az iraki parlamenti választást, de messze nem szerzett annyi mandátumot, ami az abszolút többséghez elegendő lenne. A jelenlegi kaotikus iraki helyzet előidézésében a miniszterelnöknek is döntő szerepe van azzal, hogy nem volt hajlandó megállapodásra jutni a hatalommegosztásról a szunnitákkal és a kurdokkal.
A szunniták több településen amiatt nem szálltak szembe az Iszlám Állam fegyvereseivel, mert úgy vélték, inkább élnek egy radikális szunnita fennhatóság alatt, mint a síita "elnyomásban". Washington a hatalmi harcban Fuad Maszum elnök mögé állt. Az Egyesült Államok szerint ő az alkotmány garanciája. Washington tegnap bejelentette, megkezdte a fegyverszállítást a kurd harcosoknak, akik az IS útját próbálják állni.
