Megint romlik a pénz

Ismét megjelent júliusban az infláció a gazdaságban, amit üzemanyagárak és az üdülési szolgáltatások árának a felfelé mozdulása idézett elő. A pénzromlást már nem fékezik a korábbiakhoz hasonlóan a kormány rezsicsökkentései sem. Így az év végére akár két százalék közelébe is felszaladhat az árindex. A jövő évben pedig megvalósulhat a jegybank inflációs célkitűzése is, ami három százalék - állítják elemzők.

Fordulat következett be az infláció alakulásában. Amíg ugyanis az előző három hónapban nem volt pénzromlás, addig júliusban ismét megkezdődött a pénzünk értékvesztése. Ez folyamat várhatóan nem áll le az év hátralévő részében. A jövő évben pedig számottevően erősödik majd - nyilatkozta lapunknak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője annak kapcsán mondta el ezt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatai szerint júliusban 0,1 százalékos volt az infláció. Azok után, hogy az előző három hónapban csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz, júniushoz mérten pedig 0,2 százalékkal emelkedtek az árak.

Török Zoltán szerint az infláció újbóli megjelenését elsősorban az üzemanyagárak és az üdülési szolgáltatások árának a felfelé mozdulása okozta. Emellett, bár ősszel ismét lesznek kisebb rezsicsökkentések, a közüzemi szolgáltatások árának a mesterségesen alacsonyra szorítása már egyre kevésbé fékezi a pénzromlást.

A vezető elemző úgy véli: a harmadik negyedévben akár 0,5 százalékra is növekedhet az infláció, ami az év végére akár két százalék közelébe is felszaladhat. Az éves árindex növekedés azonban nem éri majd el az egy százalékot. A jövő évben pedig megvalósulhat a jegybank inflációs célkitűzése is, ami három százalék. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a kismértékű, kordában tartott infláció hasznos a nemzetgazdaság működésére nézve. Miután az árak enyhe, rugalmas növekedése segít mozgásban tartani a gazdaságot.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az üzemanyagok drágulására lehetett számítani a geopolitikai feszültségek következtében emelkedő olajárak és a jelentősen gyengülő forint miatt. A szolgáltatások 0,9 százalékos havi változása azonban igen nagy meglepetés, a szezonális hatásokon kívül egyéb, egyelőre nem ismeretes tényező is állhatott az áremelkedés mögött - tette hozzá a szakember.

Éves összehasonlításban ugyanakkor továbbra is a háztartási energiaárak estek legnagyobb mértékben, 12 százalékkal, a hatósági energiaárak csökkentése miatt. Az új dohányipari kiskereskedelmi törvény hatására továbbra is nagy, 7,3 százalékos drágulást mutatnak a szeszesital és dohánytermékek, a szolgáltatás árak pedig 1,8 százalékkal emelkedtek átlagosan - hívta fel a figyelmet az elemző.

Bár júliusban szezonális okok miatt tovább csökkentek az élelmiszerárak, ennek mértéke jóval elmaradt a tavalyitól, így éves összehasonlításban 0,4 százalékra mérséklődött az élelmiszerár-csökkenés a júniusi 1,3 százalékról - hangsúlyozta Gabler. Hozzátéve: a maginfláció, amely kiszűri az élelmiszer- és energiaárak hatását, 2,6 százalékon maradt júliusban.

Gabler Gergely szerint viszont a következő hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció. Úgy véli: 0 százalék körüli számok valószínűek, különösen a szeptemberre tervezett újabb energiaár-csökkentő lépések miatt. Év végére azonban az előrejelzési szerint már egy százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor végleg lecseng a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása. Éves átlagban azonban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet - közölte.

A jövő év végére 3,6 százalékra is ugorhat az inflációs mutató, több tényező együttes hatása miatt - vélik elemzők. Akik szerint a forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik. Az Európai Központi Bank törekvése, hogy két százalék körülire emelje az euróövezeti árindexet, szintén az "importált" inflációban csapódhat le.