Eltúlzott reakciók

Az építkezés a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik, az építési engedélyt nem meghosszabbították, hanem kijavították, hiszen a határozat kijavítását törvény is lehetővé tette - derült ki a Duna Garden Dunakeszi Lakópark Kft. szerkesztőségünkhöz eljuttatott helyreigazítási kérelméből. A Duna Garden arról is biztosítja a környéken élőket és az épülő társasház leendő lakóit, hogy az alapot soha nem öntötte el árvíz, az építkezés újbóli megkezdése előtt pedig szakértők mérték fel az épületrészeket, ellenőrizték a talaj szerkezetét: a társasház alapja nem süllyed, így az építkezésnek erről az oldalról sincs akadálya.

Lapunk 2014. július 10-i számának 11. oldalán "Mutyigyanús beruházás Dunakeszin" címmel megjelent írásunkban beszámoltunk a Dunakeszi Barátság úti lakótelepén épülő, ötemeletes, 114 lakásos ingatlan építésének körülményeiről, a szomszédos társasház lakóinak felháborodásáról: mint megírtuk, a lakók úgy vélik, hogy a szomszédban épülő lakóingatlan miatt romlik a dunai panorámájuk, ezáltal lakásaik értéke is csökken, ráadásul az állandó fúrás-faragás is nagyon zavarja őket.

A lakók ügyvédet fogadtak, aki többoldalas - azóta több szakhatóságnak és Dunakeszi jegyzőjének is megküldött - beadványban foglalta össze az építkezéssel kapcsolatban vélelmezett szabálytalanságokat.

A dokumentumra hivatkozva lapunk is beszámolt többek között arról, hogy "a beruházás sem papíron, sem pedig a valóságban nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak", "a szintterületi mutató és az építménymagasság sem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak", valamint "az épület alapterülete is lényegesen eltér a szabályozási tervtől".

A Duna Garden Dunakeszi Lakópark Kft. szerint mindezek valótlan állítások, ahogy a csalás és okirat-hamisítás vádja sem állja meg a helyét. A Társaság felhívja a figyelmet arra, hogy a szóban forgó ingatlanra kiadott építési engedéllyel kapcsolatban - amely 2008. június 13-án emelkedett jogerőre - az építési engedélyezési eljárás során az elsőfokú építési hatóság az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, a szakhatóságok által meghatározottakat figyelembe vették és az engedélybe beépítették.

"Az engedélyezés időpontjában érvényes Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) lehetőséget biztosított arra, hogy a területre 114 lakásos társasház építhető legyen." Bár a HÉSZ szabályai valóban módosultak az elmúlt években - és a vs.hu információi szerint Molnár György, a település jegyzője is elismeri, hogy a jelenlegi szabályozás mellett nem épülhetne ekkora társasház - a módosulás azonban a jogerős építési engedélyeket nem érinti.

Mindemellett leszögezik, hogy az építési engedélyt a hatóság nem meghosszabbította, hanem a határozatát kijavította, tehát az építésügyi hatóság nem "hamisította" az engedélyt, a kivitelező 2015. június 13-ig jogerős építési engedéllyel rendelkezik.

Az építési engedéllyel kapcsolatban lapunk is beszámolt arról, hogy az okirat-hamisítás vádja alaptannak bizonyult: július 10-i cikkünkben írtunk arról is, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal állásfoglalása szerint a 2008-ban kiadott építési engedély jelenleg is érvényes, annak "a jogszabályban meghatározott érvényességi idejét nem befolyásolja, hogy a döntésben eredetileg tévesen szerepelt az engedély érvényességének időtartama".

Korábbi állításunk szerint a 2008-ban megkezdett építkezés a vállalkozó csődje miatt állt le, ezzel szemben a a Társaság leszögezi: "a kivitelező az ingatlanpiaci válság miatt, a lakások miatti kereslet visszaesése miatt szüneteltette az építkezést, azt nem az építési hatóság állította le. A Dunapanoráma-Ház 2007. Építőipari és Kereskedelmi Kft. soha nem állt csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt".

A jelenlegi tulajdonos, a Funcake Kft. az ingatlan tulajdonjogát korlátozásmentesen megszerezhette, hiszen a jogi személyek tulajdonszerzése nem esik korlátozás alá (kivéve: termőföld), a tulajdonszerzés nem függ a jogi személy tevékenységi körétől.

Korábban megemlítettük, hogy a Funcake Kft. főtevékenysége szerint "élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem", ám az ingatlan tulajdonszerzés esetében ennek nincs jelentősége, mindemellett a cég tevékenységi körei között szerepel többek között a "saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, egyéb speciális szaképítés" is.

Cikkünkben megemlítettük, hogy a szomszédban lakók szerint többször is előfordult, hogy az építkezésen dolgozó munkások közül többen is a szükséges biztonsági felszerelés nélkül dolgoznak, az ingatlan alapját az árvíz, belvíz esővíz áztatta, így kérdéses annak stabilitása, ezáltal a jövőbeni lakók biztonsága. A Társaság szerint "a szomszédos lakók közül egyesek már a társasház jelenlétét sem tolerálják, ezért véleményünk szerint az építkezés kapcsán reakcióik nyilvánvalóan eltúlzottak".

A Duna Garden Dunakeszi Lakópart Kft. a munkavédelmi, a környezetvédelmi, építésügyi és egyéb jogszabályi előírásokat betartva folytatja az építkezést, ahol fokozottan ügyelnek arra, hogy a munkások a munkavédelmi előírásokat betartva dolgozzanak, valamint figyelemmel vannak az építkezés környezetében élőkre: a munkálatokat a lehető legkisebb zaj- és porkibocsájtással valósítják meg.

Az árvízvédelemmel kapcsolatban a Társaság leszögezi: a társasház területét soha nem öntötte el árvíz. "A Társasház ingatlana nem esik bele a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló 2005. évi LXIV. törvény által meghatározott nagyvízi mederbe, közismerten nevezve árterületbe, így a területre jogszerűen kiadható volt az építési engedély", az építkezés újbóli megkezdése előtt pedig szakértők ellenőrizték az alap állapotát, a talaj szerkezetét. Az előzetes ellenőrzések eredményei szerint a társasház alapja biztonságos, nem süllyed.

Ez úton is elnézést kérünk a Duna Garden Dunakeszi Lakópark Kft.-től, ha tevékenységével kapcsolatban valótlan tényeknek adtunk hangot, ezáltal való tényeket hamis színben tüntettünk fel.

Szerző
Frissítve: 2014.08.12. 21:32

Ősztől sem lehet egészségesebb a menza

Publikálás dátuma
2014.08.13. 07:08
Fotó: Thinkstock
Az egészséges gyermekétkeztetés bevezetéséről szóló rendelet azonnali bevezetését követeli az Együtt-PM. A kormány múlt héten jelentette be, hogy idén szeptember helyett jövő januárban lép majd életbe a menzarendelet, amelynek célja, hogy a gyermekek egészségesebb étrendben részesüljenek. A jogszabály a különböző életkori csoportokra lebontva meghatározza, hogy a különböző táplálékcsoportokból mennyit kell biztosítani a gyerekeknek, rögzíti az irányadó tápanyag-beviteli normákat, a tiltott élelmiszereket, és előírja, hogy az asztalokra nem lehet kihelyezni a só- és cukorszórókat (de külön lehet kérni őket), és táblán kell felhívni a figyelmet a túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire.

Csakhogy az egészségesebb étrend több pénzbe is kerülne. Egyrészt a közétkeztetést finanszírozó államnak, másrészt a finanszírozásban a település anyagi helyzetétől függően résztvevő önkormányzatoknak, valamint a szülőknek. A drágább alapanyagok miatt a közkonyhákat üzemeltető cégeknek minden bizonnyal árat kellene emelniük. Csakhogy a kormány valószínűleg idén nem akar többet áldozni a közétkeztetésre, de áremeléssel sem akarja gyengíteni a pozícióit az őszi önkormányzati választás előtt.

Az erőforrás tárca azzal indokolta a rendelet elhalasztását, hogy a konyhaüzemeltetőknek nem volt elég idejük felkészülni a változásokra. Novák Katalin, a tárca családügyi államtitkára szerint a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt. 

Az Együtt-PM szerint azonban a kormány szívesebben fordítja az adóforintokat presztizsberuházásokra, mint gyermekétkeztetésre. A pártszövetség úgy fogalmazott, miközben az Orbán-kormány tíz- és százmilliárdokat költ el stadionépítésre, sem a gyermekétkeztetés, sem a gyermekéhezés felszámolása nem fontos számára. Pedig a pártszövetség szerint az egész probléma évi 15 milliárd forint körüli összegből orvosolható lenne, ennyiből minden magyar gyermek minden nap kaphatna egészséges meleg ételt.

A gyermekétkeztetésben összesen 1,2 millió gyermek vesz részt, azonban a szülők és a diákok napi tapasztalta, hogy a menzaételek minősége többnyire kritikán aluli, pedig a kormány szerint a jelenleg felhasznált pénzből is lehet jobb ételeket készíteni. Emlékezetes volt az a botrány, amikor egy dunakeszi iskolában uzsonnára egy darab, margarinnal megkent zsömlét kaptak egy szelet répával. A konyhaüzemeltető azzal védekezett, hogy a személyzet valójában csak abban hibázott, hogy a szelet répát nem reszelték bele a margarinba. Az általunk megkérdezett szülők mindezért 300-400 forint közötti összegeket fizetnek naponta.

Szerző

Diktatúrák kémprogramja a szakszolgálat kezében

Olyan számítógépes kémprogramot használ a magyar titkosszolgálat, amelyet egypárti diktatúrák és autoriter rezsimek alkalmaznak, mint Vietnam, Nigéria vagy Bahrein, ahol civilek, ellenzéki aktivisták, újságírók ellen is használják azt - számolt be az Átlátszó. A hírportál szerint erre azért derülhetett fény, mert egy hekker feltörte a kémprogramot gyártó cég, a brit-német tulajdonú Gamma International egyik szerverét, és nyilvánosságra hozta a programot megvásárló titkosszolgálatok és a cég programozói közti elektronikus levelezést. 

A program alkalmas kódolt e-mailek, fájlok, internet-alapú telefonhívások lenyomozására is. A Gamma viszont azt állította, hogy terméke jogellenesen, a tudtán és a hozzájárulásán kívül került diktatórikus országokba.

Tarjányi Péter szerint nem szabad egyenlőségjelet tenni a kémprogramot felhasználó országok politikai berendezkedése és a kémprogram felhasználási módjai között, hiszen például európai uniós országok is vásároltak ettől a cégtől. A rendőrségi szakértő szerint Magyarországon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a különböző állami szervek - titkosszolgálatok, rendőrség, Nemzeti Adó-, és Vámhivatal - külön kérelmére és csak a szervek által beszerzett bírói engedély birtokában telepíthet kémprogramot bárki számítógépére.

Tarjányi kiemelte, jelenleg nem fordulhat elő olyan helyzet hazánkban, mint az Egyesült Államokban, ahol az Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) "totális hírszerzést" folytat, azaz tömegesen, külön engedély nélkül figyelik meg magánszemélyek számítógépeit, hátha valamilyen fontos információra bukkannak. "Ennek Magyarországon nincsenek meg a szakmai, technikai és jogi feltételei" - tette hozzá Tarjányi, aki szerint sokkal nagyobb gond, hogy a Gamma szerverének feltörésével a hekkerek a magyar titkosszolgálattól minősített adatokhoz juthattak.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a kiszivárgott levelezés alapján alig boldogult a rosszul működő kémprogrammal, amely más titkosszolgálatoknak is gondokat okozott. A magyar szolgálatok több alkalommal elfelejtettek digitális aláírást használni, illetve egy olyan program segítségével leveleztek a Gamma programozóival, amit a hekkerek többször is feltörtek, egy alkalommal ezen keresztül érte kibertámadás Magyarországot: 2013-ban magyar diplomáciai adatokat loptak el a segítségével. A most kiszivárgott levelezésből még az egyik magyar ügynök felettesének neve és rangja is kiderült, aki saját kormányzati e-mail címét adta meg a kapcsolattartásra. Vagyis nagyon úgy tűnik, "nem csinált jó vásárt" a szakszolgálat a Gamma kémprogramjával.

Szerző