Újabb uniós pénzre várva

Az építőipar termelése ugyan 9,8 százalékkal volt magasabb júniusban, mint 12 hónappal korábban, de hetedével kevesebb új szerződést kötöttek - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentéséből. A növekedés továbbra sem a magánerős, hanem elsősorban az uniós forrásokból megvalóuló, az állami infrastrukturális beruházásoknak volt köszönhető. Az ÉVOSZ szerint újabb fellendülés ugyancsak az uniós forrásoktól várható.

Már második hónapja csökkent az építőipari megrendelések száma. A fellendülés elsősorban az újabb uniós pénzektől várható. Érzékelhető, hogy még nem kezdődött el a fellendülés az építőipari magánberuházásoknál, az építőipari növekedés továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális beruházásoknak köszönhető.

A KSH adataiból kitűnik, hogy a 9,8 százalékos, 12 hónapra vissszatekintő növekedés mellett júniusban visszafogottabb volt a termelés, az épületeké csak 2,4, az egyéb építményeké pedig csaknem ötödével növekedett. Elgondolkodtató, hogy az épületek számának növekedése alacsonyabb volt, mint a 2010-es év átlaga. A júniusban megkötött új szerződések volumene hetedével kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene jelentősen, csaknem harmadával maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 2,5 százalékkal volt kisebb az előző évinél.

A lakásépítés is csak lassan áll talpra. Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője kijelentette: a lakásépítés, még nem nyerte vissza a húzóágazat szerepét. A 2013-as év százéves mélypontot jelentett a lakásépítések számában, ennél a mostani adat kedvezőbb, de még nem lehet trendfordulóról beszélni - jegyezte meg az elnök.

A szakember kitért arra is, hogy a kormány őszre konkrét kormányzati intézkedéseket, lakásprogram beindítását ígéri, amire szükség lenne a termelés hosszú távú ütemezéséhez az építőipari szereplők számára.

Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint az építőipari termelés tizedével történő júniusi bővülése erőteljes lassulást mutat az előző hónapokhoz képest, amikor 20-30 százalék fölötti növekedés volt. A szakember kifejtette: a jelzálog-hitelezés alacsony szintű, az irodaházpiac is telített, új lakásokat em nagyon építenek - fejtette ki Gabler Gergely. Az elemző a második félévre további lassulásra számít az építőiparban, mivel a tavalyi második félévben már elindult egy erőteljes fellendülés, így a magasabb értékekhez képest kellene idén még többet produkálni - tette hozzá.

Eltűnhet a támogatott hitelek kamatkülönbsége

Az egy éve elindult pozitív folyamatok tovább tartanak az építőipari ágazatban, még akkor is, ha júniusra lassult a növekedés üteme,. 10-14 százalék közötti éves növekedés a valószínű - ez Koji Lászlónak, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnökének véleménye.

A szakember ehhez hozzátette, hogy az építőipar lendülete kitart, bár az alágazatok nem egyformán teljesítenek. Az alelnök fontosnak tartotta a lakásfelújításokhoz kedvező, 2,5-3 százalékos kamatozású lakásfelújítási hitel megjelenését a piacon, ami újraindítaná az elmúlt hét évben elhalasztott lakossági lakásfelújításokat. Ez azért is lényeges, mert ez adja az EU-ban az ágazat éves teljesítményének harmadát, ami jelenleg Magyarországon nem éri el az egytizedet. Az ÉVOSZ számit arra, hogy októberben megjelenik a kormány új otthonteremtési programja.

Ez azért is figyelemre méltó, mert szeptembertől teljesen eltűnik a kamatkülönbség a támogatott lakáshitelek között - írja a Világgazdaság. Akár új, akár használt lakásra veszi fel az ügyfél az otthonteremtési kamattámogatásos hitelt, ugyanúgy a minimális 6 százalékos kamatot kell majd fizetnie az első kamatperiódusban.

A lap szerint az sem számít már, hány gyereket nevel a hitelt felvevő család, a három- vagy többgyerekesek kamatelőnye is eltűnik. Sőt, a kamatperiódus hossza alapján sem lesz már különbség az árazásban, az ötéves kamatperiódusú kölcsönök pontosan ugyanolyan kamattal indulnak majd, mint az egyévesek.

Ennek az az oka, hogy a referenciaként szolgáló állampapírhozamok rendkívül alacsonyak, az egyéves kamatperiódus esetében mindössze 2,32, az ötévesnél 3,44 százalékosak.

A vonatkozó kormányrendelet alapján a bankok használt lakások vásárlása vagy pedig bővítés és korszerűsítés esetén ezeknek a kamatoknak maximum a 80 százalékát plusz 3 százalékpontos kamatot kérhetnek el, új lakásnál két gyerekig 70 százalék plusz 3 százalékpont, három gyerektől 60 százalék plusz 3 százalékpont a kamatplafon.

Ugyanez a kormányrendelet azt is kimondja: az ügyfél által fizetett kamat nem süllyedhet 6 százalék alá, ha a számítások így történnek, akkor az állami támogatást mérsékelni kell. Ennek köszönhetően az állam az egyéves kamatperiódusú hitelekre már alig fizet kamattámogatást.