Beveti-e Ukrajna az energiafegyvert?

Önmagát is nehéz helyzetbe hozná Ukrajna, ha a parlamentje által elfogadott, Oroszország elleni szankció-csomagot teljes körűen alkalmazná. Emellett a földgáz-, a kőolaj- és szénszállítmányok korlátozása Európát is nehéz helyzetbe hozhatná. Ezért az elemzők úgy vélik, hogy a büntető intézkedéseket csupán részlegesen alkalmazzák majd az ukránok. A szomszédos ország célja ugyanis egyelőre csak a minél erőteljesebb fenyegetés alkalmazása, és az európai országok intenzívebb bevonása a kelet-ukrajnai konfliktus kezelésébe.

Ukrajna a tőle telhető legkeményebb fenyegetéseket helyzet kilátásba a területeire betörő Oroszország ellen, azt azonban még nem tudni, hogy ezek közül melyeket váltja majd be - nyilatkozta lapunknak Deák András. Az MTA Világgazdasági Intézet munkatársa ezt annak kapcsán mondta el, hogy az ukrán parlament kedden elfogadta a 29 intézkedésből álló Oroszország elleni szankciókat tartalmazó törvényjavaslat első változatát, tegnap pedig terítékre került a második olvasat is.

A 29 szankcióval Kijev azonnali, hatékony választ kíván adni azokra a jelenlegi és a lehetséges veszélyekre, amelyek sértik Ukrajna nemzeti érdekeit és biztonságát - írta az Itar-TASZSZ orosz állami hírügynökség az ukrán döntés magyarázatául. A szankciókat még múlt pénteken Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök javasolta. A legelső hírek egyelőre nem sorolják fel az egyes intézkedéseket, de a már említett Jacenyuk beszédben elhangzott: az Ukrajna területén és légterén keresztül történő orosz tranzit teljes, vagy részleges leállításáról van szó.

Ez Magyarországot elsősorban az Oroszországból várt, Ukrajnán keresztül szállított gáz-, kőolaj-, nukleáris fűtőanyag és szénutánpótlás elakadása miatt hozhatja nehéz helyzetbe. Bár még nem tudni, hogy a tranzitstop teljes, vagy részleges hatályú lenne-e, azonban a Naftogaz ukrán állami gáztársaság vezetője a Reutersnak azt mondta, hogy cége akkor is tranzitál valamennyi orosz gázt Európába, ha a parlament a szállítás leállításáról határoz.

Elemzők szerint több dolog is a csak részleges szállítási tilalom mellett szól. Ezek közül csak a kisebb súlyú, hogy a Gazprom erre az évre előre kifizette az Európába küldött gáz tranzitdíját a Naftogaznak. Fontosabb azonban ennél az európai vevők tiltakozása: Németország felszólította Ukrajnát, hogy ne állítsa le a területén keresztüli kőolaj- és földgáztovábbítást, mert azzal megszegné a nemzetközi szerződéses kötelezettségét. Gerhard Roiss, az osztrák szénhidrogénipari cég, az OMV vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tranzit leállítása esetén Ukrajna elbúcsúzhat az Európa felől várt többnyire reverz (vissza szállított) gáztól. Ukrajna részéről egyébként sem lenne szerencsés az Európai Uniót (EU) elvágni az orosz gáztól, miután Kijev éppen a közösséghez igyekszik csatlakozni.

Deák András szintén úgy véli, hogy hibás döntés lenne, ha Kijev az "energiafegyverhez" nyúlna. Ezt egyébként saját érdekei miatt is csak részlegesen, és rövid ideig tehetné meg keleti szomszédunk. Az ukránok célja ezzel az intézkedéssel nem lenne más, mint az, hogy lépéskényszerbe hozzák Európát. Vagyis elérjék, hogy az Európai Unió az eddigieknél nagyságrendekkel erőteljesebb ellenintézkedéseket hozzon Oroszország ellen. Azaz, Ukrajna most jelentősen emelte a tétet - fogalmazott a szakember.

Az Oroszország-kutató úgy véli: a jelek arra mutatnak, hogy tovább mélyül az ukrán-orosz katonai konfliktus és az EU egyre kevésbé lesz képes viszonylagos távoltartással szemlélni az eseményeket. Miután az EU tagországait egyaránt érinti az orosz és az ukrán szankció-csomag. Ezenfelül a gazdasági mellett humanitárius katasztrófa is kibontakozóban van. Mindezek mellett egyelőre kizárható, hogy akár az EU, akár az Amerikai Egyesült Államok fegyveres segítséget nyújt Kijevnek a területei elleni orosz agresszió megfékezésére.

Navracsics pénzt szeretne az EU-tól

Az Oroszország elleni szankciók éves szinten 80 millió euró veszteséget jelentenek a magyar mezőgazdasági exportnak - írta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter egy szerdai Twitter-bejegyzésében, hozzátéve: európai uniós kompenzációra van szükség.

Az EU augusztus 1-jétől léptette életbe az Oroszország elleni szankciók úgynevezett harmadik lépcsőjét. Az uniós intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.

Oroszország - válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra - múlt csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több százmillió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.

Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa múlt pénteken azt közölte, hogy az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt.

Az átszámítva 25 milliárd forintos kiesést panaszoló, angol nyelvű Twitter-üzenetre a Navracsics, aki egyben a Juncker vezette bizottsági tagság várományosa, rögtön válaszokat is kapott, még ha kéretleneket is. A kommentelők azt kérdezték tőle, hogy az Oroszországtól a paksi bővítésre felvett gigahitel nem fedezi-e a veszteségeket, illetve hogyan lehetséges, hogy Moszkva nem mentesítette új barátja, Orbán Viktor országát a szankciók alól. Többen pedig azt tudakolták: hogyan lehetséges, hogy Brüsszel ellen szabadságharcot folytat a kormány, közben pedig pénzt kér az EU-tól?

A külföldi termékek tönkretehetik a hazai tejpiacot

A magyar tejtermelőkre nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem a várható közvetett hatások jelentenek veszélyt - mondta a vg.hu internetes lapnak Mélykuti Tibor, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakember szerint a magyar-orosz viszonylatban a tejtermékkivitel nem jelentős, ennek mennyisége évente 50-100 tonna között alakul. Problémát az unió piacán rekedt termékek, elsősorban a lengyel, holland, német sajtok okozzák. Úgy véli, olyan dömpingárat hozhat, amely akár három hónap alatt is tönkre teheti az ágazatot.

Az elnök elképzelhetőnek tartja azt is, hogy - adott esetben - átcímkézett termékek is megjelennek a piacokon - magyarázta. "Tárgyaltunk már a kormányzattal és a szakminisztériummal is, és azt az ígéretet kaptuk, kiterjesztik és erősítik az ellenőrzéseket a tiltólistára került termékek esetében" - tájékoztatott a szakember. Az elnök az egyik megoldást abban látja, hogy nyomon követik a termékeket a gazdától a felvásárlóig, az üzembe kerülésig.

Oroszország hangsúlyozta: aki enyhít a hozzáállásán, annak engedményeket tesznek - érvelt a szakember, és hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy Magyarországnak kedvezőbb besorolásba kerül. Az elnök Szerbiára hivatkozott, ahol Alekszandar Vucsics miniszterelnök kijelentette: az a tény, hogy országa nem csatlakozik Nyugat-Európához, óriási üzleti lehetőséget nyújt az oda irányuló exportnak.