Ennyi maradt a Malévból

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:14
Fotó: Népszava
Egy béna repülő, egy balatoni üdülő, néhány repülős szőnyeg, autók, fémdetektor, bankjegyvizsgáló. Ennyi maradt a Malévból. És persze egy halom tartozás. A repülőgépet most hirdették meg tizenegyedszerre, féláron - írja a Bors.

Kevés vagyon maradt a Malév romjain. A felszámoló február óta próbálja áruba bocsátani a két legértékesebb tárgyat: egy Bombardier CRJ200ER repülőgépet és a balatonlellei, Makovecz-stílusú üdülőt.

A repülő két éve áll a földön, 15 ezer órát töltött a levegőben, ma már vélhetően csak alkatrésznek jó. Felmerült, hogy kormánygép lesz belőle, ám ehhez rengeteg pénzt kellett volna költeni felújítására. 

Pozsony, Prága, Bécs, Ljubljana voltak a főbb úti céljai. Háromezer kilométert megy egy tankolással. 11 ezer méteren közlekedik, 930 km/órával repül. Eredetileg 870 millióra tartották, ma már odaadnák 409 millió forintnyi dollárért.

Az üdülő. Makovecz Imre egyik tanítványa tervezte, három épületből, 24 szobából álló ingatlan Balatonlellén. A tóhoz közeli telken étterem, jakuzzi, szauna, masszázs, DVD-lejátszóval és játékokkal felszerelt gyermekjátszószoba, rendezvényterem és tágas, erkélyes, szobák, illetve egy 16 fő befogadására alkalmas villa áll. Ára 323 millió volt, ajánlat eddig nem érkezett rá.  

A teljes cikket itt olvashatja. 

Szerző

Még mindig drága a magyaroknak a villany és a gáz

Publikálás dátuma
2014.08.14. 12:32
Fotó: Népszava
Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára az európai fővárosok közül, de nemzetközi összehasonlításban annak kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig kiemelkedően nehéz. Épületeink pazarolják ugyanis az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése - írja a Magyar Energiahatékonysági Intézet..

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. júliusi jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában vásárlóerő-paritáson, azaz azt veti össze, mennyire megterhelő az európai átlagfogyasztók számára a villany és gáz árának családi büdzséből történő kigazdálkodása. Az eredmény igen tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a rezsi megfizetése még így is nagyon megerőltető.

Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az Unióban, azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.

Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány - áll az intézet értékelésében.

Szerző
Témák
energia gáz villany

Közel 4 százalékkal nőtt a GDP

2014. második negyedévében 3,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest - a KSH előzetes adatai szerint. Ilyen mértékű növekedésre utoljára 2006 első negyedévében volt példa.

2014. első negyedévéhez mérve 0,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Ez a növekedési ütem az európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. A magyar gazdaság teljesítménye 2014-ben jóval a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) által korábban előre jelzett 2-2,3 százalékos növekedési érték felett van - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium..

A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat. A stabil és dinamikus növekedés elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható. A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket.

A kedvező adatok nem meglepőek, hiszen az ipari termelés folyamatosan 10 százalék, vagy a feletti növekedést produkál. Az Európai Unió tagállamai közül júniusban a hazai ipar növekedése volt a leggyorsabb (11,3%) meghaladva mind a román (9,9%), cseh (5,6%), lengyel (1,7%), mind pedig a szlovák (7,5%) adatot. A magyar gazdaság 2013. második negyedévétől kezdve emelkedést mutat, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik. A 2014-ben a magyar gazdaság teljesítménye jóval a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) által korábban előre jelzett 2-2,3 százalékos növekedési érték felett van.

A havi ágazati részstatisztikák alapján valószínűsíthető, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy 10%-kal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20% feletti növekedést mértek. A szolgáltatásoknál további bővülésére számítunk: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítmányozást segítette.

Felhasználási oldalon a növekedést a belső kereslet bővülése támogatta. A beruházások növekedését az építőipar felfutása is előre vetíti; a dinamika erősödését uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a Növekedési Hitelprogram és a vállalati szektor növekvő aktivitása egyaránt támogatta. A fogyasztói bizalom javulása és a kiskereskedelmi forgalom bővülése a lakossági fogyasztás élénkülésére utal. A fogyasztás növekedését az inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is segítette. Az élénkülő belső kereslet importnövelő hatása miatt szűkült az export-import olló.

A növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság  erősíti. A legtöbb ágazatban az egyensúlyi mutatók kedvezően alakulnak. A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is emelni fogja. Továbbá javítja az államháztartás egyenlegét és a munkaerőpiacra is kedvezően hat. Ez utóbbit jól tükrözi, hogy a foglalkoztatottak száma egy év leforgása alatt közel 200 ezerrel bővült 2014 második negyedévében, amihez a versenyszféra is érdemben hozzájárult.

Az elkövetkező negyedévekben várhatóan folytatódik a 2014 első felében tapasztalt, kiugró növekedési dinamika. Ennek megfelelően a növekedés 2014 egészében várhatóan meghaladja a 3%-os ütemet, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték. A kedvező kilátásokat megalapozzák a rendelés- és szerződésállományi adatok, a lakásépítési engedélyek, a fogyasztói várakozások, illetve a hazai BMI (Beszerzési Menedzser Index)  javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése. Ugyanakkor figyelembe kell venni a Nyugat-európai gazdaságok növekedési teljesítményét is - fejeződik be a nemzetgazdasági tárca közleménye.

Szerző