GDP;állami beruházások;
2014-08-14 20:10:00
Stadionban jól teljesítünk
Imponáló mértékben, 3,7 százalékkal növekedett a GDP 2014. második negyedévében az előző esztendő azonos időszakához képest, ilyen mértékű izmosodásra 2006 óta nem volt példa. Így érthető, hogy az elemzők itthon és külföldön egyaránt felfelé kerekítik a korábbi éves prognózisukat. A régió országainak átlagos bővülését is meghaladó, kimagaslóan kedvező, magyarországi adatok azonban azt is jelzik: a gazdaság növekedési üteme elérte a csúcsot. Egyhamar nem áll majd rendelkezésre egyidejűleg annyi felhasználatlan uniós forrás, mint az idén, négy évig nem lesz szükség a választások által generált pénzköltésre sem.
Érthető izgalommal várták a gazdasági szakértők a KSH által közzé tett második negyedévi GDP-adatokat. A felfokozott érdeklődés annak volt köszönhető, hogy választ vártak arra a kérdésre: tartható-e a gazdasági növekedésnek az a lendülete, amely az első negyedévet jellemezte. A válasz - most már tudjuk - igenlő volt, sőt az előzetes számok szerint mind a kiigazítás nélküli, mind a munkanaphatással igazított GDP-növekedés 3,9 százalék volt – az elemzők 3,5 százalékos növekedést vártak –, miközben a szezonálisan és munkanaphatással igazított GDP-növekedés 3,7 százalékon alakult az előző év azonos időszakához képest.
A várakozásokat felülmúló gazdasági növekedés nem tekinthető meglepőnek az ipari termelés, az építőipar és a kiskereskedelmi forgalom közelmúltban mért alakulása miatt - így vélekedett Kondrát Zsolt.
Az MKB Bank vezető közgazdásza emlékeztetett arra, hogy az első negyedévhez képest a második negyedévben a szezonálisan és munkanaphatással igazított adatok szerint a GDP 0,8 százalékos volt a növekedés mértéke. Ilyesmire nyolc esztendeje nem volt példa. Érdemes a régió országaival összevetni a magyar számokat, a lengyelt, a csehet, a szlovákot és a románt, akkor 3,2 százalékos, 2,6 százalékos, 2,5 százalékos, illetve 1,2 százalékos növekedéssel találkozhatunk a mi 3,7 százalékunkkal szemben. volt a második negyedévben. Az előző évhez képest mért magas növekedés motorja termelési oldalon valószínűleg az építőipar és az autóipar volt, keresleti oldalon pedig a beruházások, hasonlóan a korábbi negyedévekhez.
A kép azonban ennél árnyaltabb - mondta lapunknak Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy a GDP kiugróan magas növekedésének elsődleges oka, hogy a Fidesz kormányzat két és fél esztendeig jóformán egyáltalán nem használt fel az uniós forrásokból, majd a 2014-es, tavaszi választásokhoz közeledve hatalmas - elsősorban infrastrukturális - beruházásokhoz fogott, abbéli, jogos félelmében, hogy az előző uniós gazdasági ciklus lezárultával ezek a pénzek elvesznek. Emellett az idén tavaszi, kulminálódó átadásoktól politikai népszerűségük növekedését várták. Az is kétségtelen tény, hogy ugyan nem a kormányzati propaganda által hangoztatott mértékben, de növekedett a foglalkoztatás is - emlékeztetett Katona Tamás.
Az impozáns Panco Aréna. Fotó: Népszava
Az MKB Bank már idézett elemzői úgy gondolják, hogy a növekedés a második negyedévben elérte a csúcsot, és arra számítanak, hogy a GDP-növekedés 3 százalék alá fog visszaesni az év második felében. Ebbe az irányba mutat, hogy a kiskereskedelem növekedése a közelmúltban lassult, és az építőipar bővülése is jelentős mértékben visszaesett júniusban. Várhatóan az autógyártás is lassulni fog, mivel a Mercedes és az Audi új gyárai már teljes kapacitással termelnek, jelentős új belépő kapacitásokra pedig nem számítunk" - érvelt Kondrát Zsolt, aki hozzátette az EU-források lehívásának elmúlt évben látott gyorsulása sem folytatódik tovább.
A szakemberek többsége arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyire örvendetes a hazai autógyártás kiemelkedő szerepe a GDP termelésében, annyira elgondolkodtató, hogy ezzel egyoldalúan kiszolgáltatottá válunk a gépjármű piac konjunkturális változásainak. Az ipari túlsúly ma már korántsem jellemzi a fejlett országokat - mondta Katona Tamás. Hosszú évtizedek óta a szolgáltatások dominálnak, ezért is elhibázott a magyar kormánynak az a gyakran hangoztatott elképzelése, hogy európai ipari nagyhatalom leszünk.
A figyelemre méltó GDP adat nem volt elegendő ahhoz, hogy a forint árfolyamán javítson. Azonban - erre is ritkán adódott példa - az ugyancsak tegnap megjelent eurózónás és az uniós GDP-adat, amely lehangolónak bizonyult, felértékelte a forintot. Egy euróért a reggel közel 314 forintos árfolyamhoz képest 1,50 forinttal kevesebbet kellett adni a délután a folyamán. Az európai gazdaság gyenge teljesítménye miatt tovább nőtt az esélye annak, hogy az EKB lazább monetáris politikát folytat majd.
Később aztán az is kiderült: tovább csökkent, ötéves mélypontra esett júliusban az euróövezeti és az uniós infláció, amely szintén a lazítás számára nyit teret, ami a magyar gazdaság számára igazán kedvező hír. Nem véletlen, William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a magyar GDP adat ismertetése után azt mondta, gazdaság aktivitásának eddig is a laza monetáris és költségvetési politika adott lendületet.