Orbán ismét mert nagyot álmodni

Publikálás dátuma
2014.08.16. 07:20
A világsajtó azonnal felfigyelt Orbán Viktor unióellenes kijelentéseire FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Ismét új munkahelyek százezreinek a létrejöttét, és a gazdaság örökké tartó növekedését vizionálta a közrádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A szakértők szerint a gazdasági teljesítmény erősödése csak átmeneti, új álláshelyek pedig leginkább közpénzen, a közmunka révén jöhetnek létre. Az orosz-ukrán válság pedig hosszan tartó bizonytalanságot okoz.

A mostani gazdasági növekedés semmiképpen nem lesz tartós, mert ez inkább a választási és főként uniós források gyors elköltésének eredménye. Emellett a nyugat-európai gazdaságok sem teljesítenek túlzottan jól, pedig ezek lehetnének a magyar bővülés motorjai. Vagyis sem külső, sem belső tényezők nem mutatnak abba az irányba, hogy a mostani bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütem fenntartható lesz - nyilatkozta lapunknak Belyó Pál. A Policy Agenda kutatási igazgatója ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Kossuth Rádiónak adott tegnapi interjúban Orbán Viktor kormányfő kijelentette: a héten közzétett 3,9 százalékos második negyedéves GDP-növekedés "logikus következménye ... annak, ami az elmúlt 4,5 éves időszakban bekövetkezett Magyarországon". Orbán szerint biztató, hogy tendenciaszerűen gyorsul a növekedés Magyarországon, ami egyébként nem egy egyszeri ügylet, illetve trükk következménye. Úgy vélte, hogy a növekedési pályában most nem egy hegycsúcsra, hanem egy fennsíkra értünk, azaz a növekedés üteme továbbra is ilyen gyors marad.

Katona Tamás közgazdász professzor viszont úgy véli, a bővülés már a harmadik negyedévben sem folytatódik. Így a miniszterelnök inkább a vágyairól, mint a valóságról beszélt, amikor fenntarthatónak nevezete a mostani GDP mutatót.
Orbán a növekedés fenntarthatósága kapcsán biztatónak nevezte, hogy a gyors GDP-növekedés amellett tudott kialakulni, hogy az egyik motor, a háztartások fogyasztása még nem is igazán húz az emberek nagyfokú eladósodottsága miatt.
Belyó Pál szerint viszont a magyar gazdaságban semmilyen növekedési tartalék nincs, a belső kereslet erősödése nem várható. Egyébként is célszerű lenne megvárni a végleges GDP adatokat - jegyezte meg a szakember - mert a most közzétett számok csak becsléseken alapulnak.

Ezzel egyetért Katona Tamás is, aki szerint hosszabb távon a gazdaság szerkezete sem ígér sok jót. Túlzott hangsúly jut az autóiparnak és indokolatlanul kicsi a szolgáltatási szektor. Így a GDP emelkedése most csak átmeneti jelenség volt.
A kormányfő szerint az adatok azt bizonyítják, hogy "működőképes és eredményes ez a magyar modell", ami összefügg azzal, hogy míg 2010-ben "1,8 millió dolgozó ember fizetett adót" Magyarországon, addig most már 4,1 millió dolgozó ember fizet adót". Hangsúlyozta, hogy ezen úton tovább kell menni, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon. A cél tehát az, hogy "a munka alapú gazdaság kiterjed az egész társadalomra, mert most még sokan kimaradnak ebből".

Katona Tamás kijelentette: a miniszterelnök szavainak nem sok köze van a valósághoz. Magyarországon ugyanis korábban is 3,5-4 millió adózó munkavállaló volt. Az 1,8 millió adófizetői szám egy sajátos miniszterelnöki számítás eredménye: ez a valóban adót fizetők száma, adóbevallást abban az évben is 3,9 millió bérjövedelemmel rendelkező dolgozó nyújtott be. Sokan viszont az adókedvezmények, valamint az alacsony keresetük okán nem fizettek adót. Az ötmillió munkahely megteremése pedig ugyanolyan álom, mint a miniszterelnök által korábban beharangozott egymillió új munkahely megteremtése.
Belyó Pál szerint az új álláshelyek létesítését akadályozza, hogy magasak a bérekre rakódó közterhek és nehézkes a cégalapítás is. Így a befektetők erősen elgondolkodnak, mielőtt Magyarországon kezdenek új, állást teremtő beruházásokba.

                                              „Lábon lőttük magunkat”
"Abban a furcsa helyzetben vagyunk, ami ritkán esik meg, remélem, hogy a jövőben gyakrabban fordul elő, hogy a szlovák-magyar álláspont egybeesik" - nyilatkozta Orbán az orosz-ukrán válsággal, illetve az Európai Unió Oroszországgal szemben hozott szankciói kapcsán. Ezzel Robert Fico szlovák kormányfő azon nézetére utalt, miszerint "lábon lőttünk magunkat" az oroszok elleni szankciókkal, azok negatív gazdasági hatásai miatt. A szankciók kapcsán viszont megjegyezte, az "szükségszerű következménye annak, amit az oroszok csinálnak", de mégis "érdemes átgondolni a szankciós politikát". Megjegyezte, hogy egy kis exportorientált országnak, mint Magyarország, a nemzeti érdekeivel ellentétesek a gazdasági szankciók, amelyek eredményességében egyébként személy szerint nem is hisz. Emiatt egy az Európai Unió és Oroszország között nagy nemzetközi konferenciát sürgetett, ahol a következő évek, évtizedek egymással kapcsolatos viszonyát kellene tisztázni. Ennek érdekében támogató partnereket keres, de megjegyezte, hogy "Magyarország súlyát, lehetőségeit mindenki ismeri".

Belyó Pál szerint Magyarország nem tehet másként, el kell fogadni az orosz agresszor elleni Uniós és más nemzetközi intézkedéseket, ha a világ civilizált részéhez akar tartozni. Katona Tamás pedig úgy véli, Orbán Viktor már bármit mondhat, a tusványosi demokrácia ellenes beszéde után ma már a világ fejlettebb részében senki sem veszi komolyan a szavait.

                             A kormány nagyobb uniós krízisalapot akar
A kormány arra törekszik, hogy minimalizálja a gazdák veszteségeit az orosz embargó miatt, és Brüsszelhez fordult a károk kompenzálására létrehozott krízisalap 400 millió eurós keretének emelése érdekében - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap. Az államtitkár szerint a magyar gazdaságnak az embargó napi 70 millió forint kiesést okoz, ezért a 400 millió eurós alap minden bizonnyal kevés lesz a kompenzálásra. A károk minimalizálásának első lépéseként a magyar fogyasztókat arra kérte, hogy részesítsék előnyben a magyar termékeket.
Az államtitkár tájékoztatásából kiderült az is, hogy mely termékek nem esnek embargó alá, így az élő állatok, a gabona és olajos magvak, a hús-, gyümölcs- és zöldségkonzervek, a zsír, az ásványvizek, a fűszerek, valamint a takarmány kivitele Oroszországba továbbra is akadálymentes.

                                             Orbánra figyel a világsajtó
Orbán reggeli rádiónyilatkozata az Oroszország elleni szankcióról - amelyben úgy látta, hogy az Európai Unió és így a tagjaként mi is „lábon lőttük magunkat" - órákon belül bejárta a nemzetközi sajtót. A hír szinte azonnal megjelent a Reuters-en és nemsokára feltűnt az európai sajtóban – többek között a Guardian online felületén -, aztán a világsajtóban is, például az izraeli médiában is villámgyorsan hír lett belőle. A Guardian úgy kommentálta a dolgot, hogy Orbán csak csatlakozott azon növekvő számú európai vezetők csoportjához, akik az Oroszország elleni szankciók újragondolását sürgetik.
Érdekes, hogy Orbán – akár tudott róla, akár nem – szó szerint idézte ma reggel Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettest, aki bő egy hete mondta azt, hogy Európa "magát lőtte lábon" az országa elleni szankciók bevezetésével - állapította meg a nol.hu. Maga Orbán egyébként Robert Fico szlovák miniszterelnök szavaira hivatkozott, vele fejezte ki egyetértését a szankciók kérdésében.
Nem osztja viszont Orbán véleményét a szlovák elnök. Andrej Kiska Facebook-bejegyzésében reagált az Oroszország ellen hozott szankciók körüli vitára, azt követően, hogy a büntető intézkedéseket többen, köztük a szlovák kormányfő, Robert Fico is bírálták. Ha egy ország megsérti a nemzetközi és az emberi jogokat, akkor a világ demokratikus részének óvintézkedéseket kell tennie - fogalmazott az elnök. Kiska megemlíti, hogy a szankciókat minden EU-s ország beleegyezésével fogadták el. A döntés várhatóan gazdasági veszteséget okoz az országnak, de ezzel meg kell békélni. A köztársasági elnök szerint az üzleti érdek nem állhat a szabadság és a demokrácia felett.

Szerző

Tarlós megmondta, mikor lesz kész a 3-as metró

Publikálás dátuma
2014.08.15. 23:20
Fotó: Bielik István, Népszava.
A 3-as metró teljes felújítása befejeződhet 2016 végére, a metróvonal szerelvényeinek a felújítása még ebben az évben, az infrastruktúráé várhatóan 2015-ben kezdődhet meg - mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában pénteken.

A 3-as metró felújításával kapcsolatban Tarlós István elmondta, a kormány szerdai döntésével engedélyezte a hitelfelvételt, az infrastruktúrára vonatkozó, egy évvel ezelőtt elindított tervezési tendert pedig lezárták, azt a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. nyerte meg. Kijelentette: zavartalan a kormánnyal az együttműködés a 3-as metró felújításának ügyében. A felújítás legalább 20-25 évre megoldást jelent - mondta Tarlós István.

A Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a műsorban megerősítette, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV viszonyát meg fogja változtatni. Mint mondta, a BKK megmarad, de azzal az eredeti szereppel, amellyel elképzelték. A forgalomszervezés és kontrolling szerepkörön kívüli többi feladatát elveszik. Tarlós István hangsúlyozta: a tulajdonosi funkcióknak vissza kell kerülniük a fővárosi önkormányzathoz. A BKV és a BKK ebben a megváltozott szerepkörben a fővárosnál marad - jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) működésének jelenlegi formáján is módosítani kell. Mint mondta, egy városigazgatóságot szeretne létrehozni. Ebbe integrálnák elképzelése szerint a szűkebb kompetenciájú BKK-t - tette hozzá. Tarlós István közölte azt is, hogy a tendereztetéseket, a fejlesztési pályázatokat egy önkormányzaton belüli cégnél kívánja összevonni. A főpolgármester egyben kívánja tartani a város közszolgáltatási rendszerét. Szavai szerint a fővárosi közszolgáltatások döntő többsége "egészen biztosan" fővárosi hatáskörben maradhat.

Tarlós István elmondta azt is, hogy egy-két héten belül indulhat a Mol BuBi (Budapest Bicikli közösségi kerékpáros rendszer). A kötbérből befolyó pénzeket a rendszerbe forgatják vissza, a legvalószínűbb, hogy további kerékpárokat állítanak majd be.
Szólt arról, hogy az autósok és a kerékpárosok érdekeinek figyelembevételénél igyekszik arányt tartani. Egy kétmilliós nagyvárosból nem tilthatók ki teljesen az autók - jelentette ki Tarlós István, hozzátéve: a kerékpáros közlekedési lehetőséget erősíteni kell, ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a kerékpáros-kultúrát is. 

Tarlós István arra a kérdésre, hogy kit tart a főpolgármester-jelöltek közül a "legveszélyesebb" ellenfelének, azt válaszolta: "nem neveznék meg ilyet, nem is volna célszerű, sem ésszerű. Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel különösebben." A főpolgármesternek az új Fővárosi Közgyűlésben betöltendő szerepére vonatkozó kérdésre arról beszélt, hogy "szó van" a főpolgármesteri mozgástér bővítéséről, ezek között a vétójogról is.

Tarlós István a műsorban a kormány és a főváros együttműködésének eredményei között említette, hogy a kormány átvállalta Budapestnek az előző ciklusokban felhalmozott körülbelül 180 milliárd forintos adósságállományát, együtt stabilizálták a BKV működését, a kormány kezességet adott a BKV-nál a 2004 és 2010 között felvett "hatalmas volumenű működési hitelállomány" refinanszírozására, valamint a kormánnyal együtt befejezték a 4-es metrót, megépítették a Ludovikát. A városligeti fejlesztéssel összefüggésben megjegyezte, hogy a projekthez kapcsolódóan társadalmi vitát folytatnak majd le.

Szerző

Devizahitelek: beérkeztek a bankoktól az első keresetek

Publikálás dátuma
2014.08.15. 22:40
A devizahiteles pereknek a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához öt bank által megküldött keresetlevelek mellékleteit érk
Beérkeztek a bankoktól az első devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségével kapcsolatos keresetek a Fővárosi Törvényszékre pénteken - közölte a törvényszék sajtótitkársága.

Két bank, a CIB Bank Zrt. és a Magyar Cetelem Bank Zrt., valamint három pénzintézet, a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Lízing Zrt. és az UCB Ingatlanhitel Zrt. nyújtott be keresetlevelet az állam ellen a Fővárosi Törvényszékhez. A keresetek mellékleteikkel együtt több tízezer oldalasak - olvasható a közleményben. A bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia.

A törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám, ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni. Az erre irányuló első keresetek érkeztek be az ezek elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékre pénteken.

Szerző