Orbán ismét mert nagyot álmodni

Publikálás dátuma
2014.08.16 07:20
A világsajtó azonnal felfigyelt Orbán Viktor unióellenes kijelentéseire FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Ismét új munkahelyek százezreinek a létrejöttét, és a gazdaság örökké tartó növekedését vizionálta a közrádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A szakértők szerint a gazdasági teljesítmény erősödése csak átmeneti, új álláshelyek pedig leginkább közpénzen, a közmunka révén jöhetnek létre. Az orosz-ukrán válság pedig hosszan tartó bizonytalanságot okoz.

A mostani gazdasági növekedés semmiképpen nem lesz tartós, mert ez inkább a választási és főként uniós források gyors elköltésének eredménye. Emellett a nyugat-európai gazdaságok sem teljesítenek túlzottan jól, pedig ezek lehetnének a magyar bővülés motorjai. Vagyis sem külső, sem belső tényezők nem mutatnak abba az irányba, hogy a mostani bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütem fenntartható lesz - nyilatkozta lapunknak Belyó Pál. A Policy Agenda kutatási igazgatója ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Kossuth Rádiónak adott tegnapi interjúban Orbán Viktor kormányfő kijelentette: a héten közzétett 3,9 százalékos második negyedéves GDP-növekedés "logikus következménye ... annak, ami az elmúlt 4,5 éves időszakban bekövetkezett Magyarországon". Orbán szerint biztató, hogy tendenciaszerűen gyorsul a növekedés Magyarországon, ami egyébként nem egy egyszeri ügylet, illetve trükk következménye. Úgy vélte, hogy a növekedési pályában most nem egy hegycsúcsra, hanem egy fennsíkra értünk, azaz a növekedés üteme továbbra is ilyen gyors marad.

Katona Tamás közgazdász professzor viszont úgy véli, a bővülés már a harmadik negyedévben sem folytatódik. Így a miniszterelnök inkább a vágyairól, mint a valóságról beszélt, amikor fenntarthatónak nevezete a mostani GDP mutatót.
Orbán a növekedés fenntarthatósága kapcsán biztatónak nevezte, hogy a gyors GDP-növekedés amellett tudott kialakulni, hogy az egyik motor, a háztartások fogyasztása még nem is igazán húz az emberek nagyfokú eladósodottsága miatt.
Belyó Pál szerint viszont a magyar gazdaságban semmilyen növekedési tartalék nincs, a belső kereslet erősödése nem várható. Egyébként is célszerű lenne megvárni a végleges GDP adatokat - jegyezte meg a szakember - mert a most közzétett számok csak becsléseken alapulnak.

Ezzel egyetért Katona Tamás is, aki szerint hosszabb távon a gazdaság szerkezete sem ígér sok jót. Túlzott hangsúly jut az autóiparnak és indokolatlanul kicsi a szolgáltatási szektor. Így a GDP emelkedése most csak átmeneti jelenség volt.
A kormányfő szerint az adatok azt bizonyítják, hogy "működőképes és eredményes ez a magyar modell", ami összefügg azzal, hogy míg 2010-ben "1,8 millió dolgozó ember fizetett adót" Magyarországon, addig most már 4,1 millió dolgozó ember fizet adót". Hangsúlyozta, hogy ezen úton tovább kell menni, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon. A cél tehát az, hogy "a munka alapú gazdaság kiterjed az egész társadalomra, mert most még sokan kimaradnak ebből".

Katona Tamás kijelentette: a miniszterelnök szavainak nem sok köze van a valósághoz. Magyarországon ugyanis korábban is 3,5-4 millió adózó munkavállaló volt. Az 1,8 millió adófizetői szám egy sajátos miniszterelnöki számítás eredménye: ez a valóban adót fizetők száma, adóbevallást abban az évben is 3,9 millió bérjövedelemmel rendelkező dolgozó nyújtott be. Sokan viszont az adókedvezmények, valamint az alacsony keresetük okán nem fizettek adót. Az ötmillió munkahely megteremése pedig ugyanolyan álom, mint a miniszterelnök által korábban beharangozott egymillió új munkahely megteremtése.
Belyó Pál szerint az új álláshelyek létesítését akadályozza, hogy magasak a bérekre rakódó közterhek és nehézkes a cégalapítás is. Így a befektetők erősen elgondolkodnak, mielőtt Magyarországon kezdenek új, állást teremtő beruházásokba.

                                              „Lábon lőttük magunkat”
"Abban a furcsa helyzetben vagyunk, ami ritkán esik meg, remélem, hogy a jövőben gyakrabban fordul elő, hogy a szlovák-magyar álláspont egybeesik" - nyilatkozta Orbán az orosz-ukrán válsággal, illetve az Európai Unió Oroszországgal szemben hozott szankciói kapcsán. Ezzel Robert Fico szlovák kormányfő azon nézetére utalt, miszerint "lábon lőttünk magunkat" az oroszok elleni szankciókkal, azok negatív gazdasági hatásai miatt. A szankciók kapcsán viszont megjegyezte, az "szükségszerű következménye annak, amit az oroszok csinálnak", de mégis "érdemes átgondolni a szankciós politikát". Megjegyezte, hogy egy kis exportorientált országnak, mint Magyarország, a nemzeti érdekeivel ellentétesek a gazdasági szankciók, amelyek eredményességében egyébként személy szerint nem is hisz. Emiatt egy az Európai Unió és Oroszország között nagy nemzetközi konferenciát sürgetett, ahol a következő évek, évtizedek egymással kapcsolatos viszonyát kellene tisztázni. Ennek érdekében támogató partnereket keres, de megjegyezte, hogy "Magyarország súlyát, lehetőségeit mindenki ismeri".

Belyó Pál szerint Magyarország nem tehet másként, el kell fogadni az orosz agresszor elleni Uniós és más nemzetközi intézkedéseket, ha a világ civilizált részéhez akar tartozni. Katona Tamás pedig úgy véli, Orbán Viktor már bármit mondhat, a tusványosi demokrácia ellenes beszéde után ma már a világ fejlettebb részében senki sem veszi komolyan a szavait.

                             A kormány nagyobb uniós krízisalapot akar
A kormány arra törekszik, hogy minimalizálja a gazdák veszteségeit az orosz embargó miatt, és Brüsszelhez fordult a károk kompenzálására létrehozott krízisalap 400 millió eurós keretének emelése érdekében - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap. Az államtitkár szerint a magyar gazdaságnak az embargó napi 70 millió forint kiesést okoz, ezért a 400 millió eurós alap minden bizonnyal kevés lesz a kompenzálásra. A károk minimalizálásának első lépéseként a magyar fogyasztókat arra kérte, hogy részesítsék előnyben a magyar termékeket.
Az államtitkár tájékoztatásából kiderült az is, hogy mely termékek nem esnek embargó alá, így az élő állatok, a gabona és olajos magvak, a hús-, gyümölcs- és zöldségkonzervek, a zsír, az ásványvizek, a fűszerek, valamint a takarmány kivitele Oroszországba továbbra is akadálymentes.

                                             Orbánra figyel a világsajtó
Orbán reggeli rádiónyilatkozata az Oroszország elleni szankcióról - amelyben úgy látta, hogy az Európai Unió és így a tagjaként mi is „lábon lőttük magunkat" - órákon belül bejárta a nemzetközi sajtót. A hír szinte azonnal megjelent a Reuters-en és nemsokára feltűnt az európai sajtóban – többek között a Guardian online felületén -, aztán a világsajtóban is, például az izraeli médiában is villámgyorsan hír lett belőle. A Guardian úgy kommentálta a dolgot, hogy Orbán csak csatlakozott azon növekvő számú európai vezetők csoportjához, akik az Oroszország elleni szankciók újragondolását sürgetik.
Érdekes, hogy Orbán – akár tudott róla, akár nem – szó szerint idézte ma reggel Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettest, aki bő egy hete mondta azt, hogy Európa "magát lőtte lábon" az országa elleni szankciók bevezetésével - állapította meg a nol.hu. Maga Orbán egyébként Robert Fico szlovák miniszterelnök szavaira hivatkozott, vele fejezte ki egyetértését a szankciók kérdésében.
Nem osztja viszont Orbán véleményét a szlovák elnök. Andrej Kiska Facebook-bejegyzésében reagált az Oroszország ellen hozott szankciók körüli vitára, azt követően, hogy a büntető intézkedéseket többen, köztük a szlovák kormányfő, Robert Fico is bírálták. Ha egy ország megsérti a nemzetközi és az emberi jogokat, akkor a világ demokratikus részének óvintézkedéseket kell tennie - fogalmazott az elnök. Kiska megemlíti, hogy a szankciókat minden EU-s ország beleegyezésével fogadták el. A döntés várhatóan gazdasági veszteséget okoz az országnak, de ezzel meg kell békélni. A köztársasági elnök szerint az üzleti érdek nem állhat a szabadság és a demokrácia felett.

Szerző

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.