A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Magyar Filmakadémia közreműködésével ez év október 13-19. között megrendezi a Magyar Filmhetet, jelentette be Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója.
A tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a 2012. január 1. óta készült, a hazai forgalmazásban vagy a hazai televíziós csatornákon vetített, illetve még ez év végéig bemutatandó minden film pályázhat a Filmhéten való részvételre, ide számítva a legfontosabb filmfesztiválokon szerepelt nagyjátékfilmeket, TV-játékfilmeket, dokumentum-, ismeretterjesztő-, kisjáték- és animációs filmeket.
Havas Ágnes lapunknak külön elmondta, hogy nem csak a Filmalap által támogatott filmek pályázhatnak a részvételre, hanem a független, illetve más finanszírozású munkák is.
Érdeklődésünkre, hogy tehát Pálfi György Szabadesése, vagy Novák Erik Fekete levese is helyet kap-e a filmhéten például, a vezérigazgató megerősítette, hozzátéve, hogy attól függően, hány jelentkező jut egy-egy kategóriába, ahol szükséges, a Filmakadémia által felkért bizottság előválogatást végez.
A Filmhét helyszíne a Cinema City MOM Park lesz, a nyitógála a Művészetek Palotájában lesz, nyitófilmként Kertész Mihály 100 éve készített A tolonc című alkotásának felújított kópiáját vetítik. A Filmakadémia tagjai szavazhatnak majd a díjakra, amelyet 17 kategóriában osztanak ki.
A dokumentum-, ismeretterjesztő-, animációs- és kisjátékfilmek 1-1 díjat kapnak, a televíziós játékfilm és a nagyjátékfilm legjobbjára szintén külön lehet szavazni, de e két kategória összesen 11 alkotói díjára mindkét műfajt figyelembe véve adhatóak le a voksok.
Novák Emil, az újonnan összehozott Magyar Filmakadémia Egyesület ügyvezetője elmondta, 17 nappal korábban 30 filmes hozta létre az Egyesületet, írta alá az alapszabályt, ennek alapján megindították a bírósági bejegyzést.
Novák elmondta, az egyesületnek bárki filmes szakember tagja lehet, bizonyos feltételekkel (például két produkcióban való részvétel), és miután őt megválasztotta az összejött szakmai csoport, ő 700 filmszakmai alkotónak küldött meghívót a belépésre.
(Arra, hogy milyen lista alapján, kiket hívtak össze az alakuló gyűlésre, szemérmesen nem esett szó.) A Filmhéttel kapcsolatban Novák Emil elmondta, idén októberben tartják ezen a néven, de a Filmakadémia tagjai később eldönthetik, hogy jövőre milyen formában és milyen néven valósuljon meg az elkészült új magyar filmek éves seregszemléje.
Az idei Filmhét díjaira interneten lehet majd szavazniuk a Filmakadémia tagjainak. (Hogy ez milyen módszerrel valósul meg egy viszonylag bonyolult értékelés - 17 kategória-díj - szerint, egyelőre még kidolgozásra vár.)
A Filmhétre, mint lapunknak Havas Ágnes megerősítette, külföldi filmkritikusokat és fesztiválszervezőket is meghívnak, a sajtótájékoztatón megerősítette, lesz Gene Moskowitz-díj is. (Ahogy volt a Filmszemlén.) A Filmhét megszervezésének és a Filmakadémia megalakulásának több pikantériája is van.
A filmes szakma jó része, amelynek tetemes hányadát kihagyták az alakítás procedúrájától, tehát akiket kész tények elé állított a gyorsan, kamarilla-módszerrel végrehajtott filmakadémia-alapítás, tehát számosan úgy ítélik meg, hogy a Filmalap feje, Andy Vajna a saját ambíciói szerint irányítja az eseményeket a Filmalap hátteréből.
(Annál is inkább, mert az ő kezében van a támogatásra használható pénz.) A Vajna, mint miniszterelnöki megbízott nyíltan és személyesen ugyan nem állt ki sem a Filmakadémia, sem a Filmhét mellett, lapunk kérdésére Havas Ágnes azt mondta, a Filmakadémia ötlete a Filmalaptól származik, s hogy a Filmhét tervét már április óta fontolgatják.
Csakhogy volt eddig a Magyar Filmszemle, amely már fél évszázados hagyományra tekint vissza, s egyik legnagyobb értéket és hagyományt képviselő kulturális seregszemle az országban. Kérdés, a Magyar Filmszemle helyett Vajna miért tartotta fontosnak közbeiktatni a Magyar Filmhetet?
Miért kell sutba vetni a fél évszázados, a külföldön is számon tartott seregszemlét, amely a jól bevált február eleji időpontban, a Berlinalét megelőzően mutatta be a teljes hazai filmtermést? Erre nem kaptunk a sajtótájékoztatón választ, Havas Ágnes annyit mondott, hogy "a filmgyártás megújult, az alkotók már egy új filmes rendszerben léteznek, tehát új filmes világ jött el, s ez új eseményt hoz magával." (Új idők új szava…)
A kérdés persze kérdés marad, vajon kivel beszélték meg a döntéshozók az egész szakmát érintő változtatásokat? Ahogy az is kérdés marad, hogy maradhatott ki a Magyar Filmművészek Szövetsége egy ilyen nagyhorderejű döntés előtti megbeszélésből?
A Filmszövetség, mint az egész filmszakmár összefogó ernyőszervzet rendezte évenként a Magyar Filmszemlét, ám erre a 2012-es, fapadosnak becézett szemle óta nem volt lehetőség, mert nem készült film. De most senki nem kérte fel a Filmszövetséget, hogy íme, itt az idő, már vannak filmek, tessék, lehet szemlét tartani.
Olyannyira nem, hogy a Filmszövetség vezetőit, Tarr Béla elnököt, Kende János alelnököt, Janisch Attila főtitkárt meg sem hívták egy új filmszakmai szerv, a Magyar Filmakadémia alakulásához. A Filmakadémia bizonyára arra kell, hogy legyen kivel megrendeztetni - az egész szakmára hivatkozva - mégis azt a díjkiosztó rendezvényt, ami Andy Vajna kormánybiztosnak nagyon fontos, úgy, ahogy ő akarja.
A kulturális szerveződések megkettőzése ennek a kulturális rezsimnek már jól bejáratott módszere (lásd az eddigi művészeti akadémiák), a megosztás, szétzilálás szintén. Ez a megosztás a filmszakmában újabb lépcsőfokára jutott.
Tény, hogy a Filmalap a most még bejegyzés alatt álló, s magát függetlennek valló Filmakadémia Egyesületnek eddig 15 milliót ígért a működésre és 100 milliót a Filmhét megrendezésére. Arra egyelőre nincs válasz, hogy a 15 millióból hogyan fogja az Egyesület kigazdálkodni a céljaként felsorolt szociális segélyezéseket, támogatásokat.
