A hétfői tárgyaláson szemtanúk egyebek mellett azt részletezték a bíróság előtt, miként hajtottak ismeretlenek egy kotrógéppel a börtön falába, hogy azon lyukat ütve szabadítsák ki a rabokat. Arról is beszámoltak, hogy a támadás alatt álarcos fegyveresek végeztek a börtönőrökkel.
Murszinak és több társának állítása szerint helyi lakosok menekítették meg őket, a Hamász pedig tagadja, hogy részt vett volna az akció megszervezésében.
A tárgyalás augusztus 23-án folytatódik. Az összesen 131 gyanúsított az ügyészség szerint megrongált és felgyújtott több börtönt, gyilkosságot, illetve emberölési kísérletet követett el, s kifosztotta a büntetés-végrehajtási intézetek fegyverraktárait. A vádlottak emellett állítólag segítettek a Gázai-övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet, a libanoni Hezbollah síita milícia és a Muzulmán Testvérek egyéb tagjainak, illetve számos köztörvényes bűnözőnek abban, hogy megszökjenek a fogságból.
Az iszlamista exelnök megbuktatása óta Kairó és a Hamász között hűvös viszony uralkodik. Időközben az 1980-as évek végén a Muzulmán Testvériség palesztinai szárnyaként létrejött szervezet minden tevékenységét betiltották Egyiptomban.
Murszi ellen jelenleg négy per is folyik, egyebek mellett kémkedés és emberölésre való felbujtás miatt. A négy vádból három esetében akár halálbüntetésre is számíthat. Vasárnap a kémkedés miatt ellene indított eljárást szeptember 14-ére halasztották el. Ebben a perben Murszit és a testvériség legfőbb vezetőit azzal vádolják, hogy a Hamásszal és a Hezbollahhal szövetkezve terrorcselekményeket akartak végrehajtani Egyiptomban.
Ugyancsak hétfőn London tagadta azon sajtóértesüléseket, amelyek szerint a brit kormány késlelteti egy, a Muzulmán Testvériség ügyében végzett vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatalát. Áprilisban David Cameron miniszterelnök azzal bízta meg Nagy-Britannia szaúdi nagykövetét, folytasson vizsgálatot a testvériség elleni vádakról, amelyek szerint az iszlamista szervezet szélsőséges csoportokkal áll kapcsolatban.
Az Egyiptomban tavaly betiltott mozgalom vezetői közül sokan Londonba helyezték át tevékenységük székhelyét. A vizsgálatot azzal a céllal indították, hogy kiderüljön, veszélyezteti-e a szervezet a brit nemzetbiztonságot. A Financial Times című brit napilap egy vasárnap megjelent cikke szerint az említett jelentés elkészítői nem találtak arra utaló jeleket, amelyek a testvériség tagjait terrorcselekményekkel hoznák összefüggésbe.
A lap szerint London közel-keleti partnereinek reakciójától tartva pár hétre befagyasztotta a dokumentum publikálását. A Muzulmán Testvériséget Egyiptomban is és Szaúd-Arábiában is terrorcsoportnak nyilvánították a hatóságok.