Előfizetés

Folytatják a maláj gép roncsainak keresését

Egy hónap múlva újrakezdik a rejtélyes körülmények között nyomtalanul eltűnt maláj utasszállító gép mélytengeri kutatását, jelentette be tegnap Tony Abbott ausztrál miniszterelnök. A kormányfő biztosított mindenkit, hogy ha a roncsok valóban az Indiai óceán mélyén vannak, akkor azt meg fogják találni.

Ismert, a Malaysia Airlines Kuala Lumpurból Pekingbe tartó MH370-es járatával március 8-án a Dél-kínai-tenger felett szakadt meg a kapcsolat. A fedélzetén 227 utassal és 12 fős személyzettel repülő Boeing 777-200-as típusú repülőgép műholdadatokon alapuló számítások alapján ezt követően visszafordult, az Indiai-óceán felé vette útját, és ott végleg eltűnt.

Abbott jelezte, hogy a rendelkezésre álló legmodernebb technológiák segítségével vizsgálják át a gép valószínűsíthető becsapódásának teljes körzetét, egy 60 ezer négyzetkilométerre becsült területet Ausztrália partjaitól nyugatra.

A kutatásban Ausztrália azért vállalt vezető szerepet, mert a március 8-án eltűnt maláj utasszállítóval a Dél-kínai-tenger felett szakadt meg a kapcsolat, s a műholdas felvételek szerint ezt követően a gép visszafordult, így a becsapódás színhelyét Ausztrália közelében valószínűsítik.

Az eddigi kutatások nem vezettek eredményre. A szakemberek műholdas felvételek és a gép műszaki adatai alapján jutottak arra a feltételezésre, hogy ebben a térségben zuhant le miután elfogyott az üzemanyaga. A korábbi mélytengeri kutatásokat a holland Furgo Survey cég végezte, a felvételeket még tanulmányozzák és sokat várnak kielemzésüktől.

A kutatócsoport szerint a legvalószínűbb magyarázat az lehet, hogy ismeretlen okból hirtelen olyan mértékű oxigénhiány lépett fel a gépen, ami miatt az utasok és a személyzet eszméletét vesztette. A robotpilóta működött tovább mindaddig, míg tartott az üzemanyag. 

Ám Ewan Wilson, visszavonult roncskutató most megjelent könyvében más véleményen van. Azt állítja, legvalószínűbb, hogy a mentális problémákkal küszködő pilóta, Zaharie Ahmad Shah szándékosan okozta a gép katasztrófáját. Ő is oxigénhiányról ír, de azt állítja, hogy a pilóta szándékosan csökkentette azt le, és hagyta megfulladni az utasokat.

Az oxigénmaszkok ugyanis csupán húsz percre elegendő oxigént tartalmaznak. A gép roncsait pedig azért nem találják, mert a pilóta egyben tette azt le az Indiai óceánra, egyben hagyta elsüllyedni, lehetetlenné téve így a megtalálását.

*
A maláj gép utasainak a pénzét dézsmálta meg egy maláj nő és a férje. A HSBC-nél dolgozó Nur Síla Kanant és társát azzal vádolják a malájziai hatóságok, hogy pénzt szikkasztottak és loptak el az utasok bankszámlájáról - mintegy 34 850 dollárt. A háromgyerekes szülők bankkártyás átutalásoknak és készpénz-felvételeknek álcázták az akciójukat.

Az összegeket május 14. és július 8. között emelték le az áldozatok tartalékaiból. A néhány millió forint eltulajdonítása miatt több évnyi börtönbüntetést is kaphatnak.

Óvatosan szedjük a gombát!

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:16
Évente átlagosan 100-200 gombamérgezéses esetről érkezik bejelentés FOTÓ: THINKSTOCK
Az idei nyár mostanáig bőséges csapadékkal szolgált – a gombák és a gombaszedők nagy örömére. A nyári szárazság elmaradása miatt akár már őszi gombafajokkal és rekord méretű példányokkal is találkozhatunk. Fontos tudni, hogy csak az illetékes erdészeti igazgatóság által kiadott gyűjtési engedéllyel szabad a törvényben meghatározottnál nagyobb mennyiségű gombát szedni állami tulajdonú erdőkben. Ugyanakkor a gyűjteni kívánt mennyiségtől függetlenül is kérni kell a tulajdonos engedélyét, a leszedett gombákat pedig minden esetben meg kell vizsgáltatni. A szabályozás nem csupán a gombaszedésre vonatkozik: az erdő valamennyi természeti kincsének gyűjtéséhez engedélyre van szükség. 

Az elmúlt hetek esős időjárása kedvezett a nyári gombaszezonnak, az erdőkben, mezőkön most viszonylag könnyen és nagy mennyiségben lehet rátalálni különböző ehető - és persze mérgező - gombafajokra. Tapasztalt gombavadászok és lelkes "amatőrök" vágnak ilyenkor neki az erdőségeknek, az erdőgazdaságok pedig mindenkit figyelmeztet: a gombagyűjtést - akárcsak az erdei vadgyümölcs szedését - az erdőtörvény szabályozza.

Műanyag zacskó helyett kiskosár

A leggyakrabban elkövetett hiba, hogy az erdőjárók zárt, műanyag zacskóba gyűjtik a gombákat, ami erre teljességgel alkalmatlan. Benne a gombák megnyomódnak, és az anyagcsere-folyamatok fokozódása miatt a termőtestek felmelegednek, ami a fehérjék gyorsabb lebomlásához vezet. Az ilyen gombák elfogyasztása is okozhat rosszullétet, ilyenkor a gyomorrontás nem mérgező, hanem a romlott, lebomlott gomba miatt következhet be. Hogy ezt megelőzhessük, mindenképpen jól szellőző helyen gyűjtsük a gombákat – egy kosár meg is teszi. Az elöregedett és férges gombákat ugyanúgy ne vigyük magunkkal, mint az apró, nagyon fiatal gombákat. Az utóbbiaknak még nincsenek tipikus határozó bélyegeik, így gyakran nem ismerhetők fel egyértelműen. Ha tévedésből mégis felvettünk egy rágott, öreg, mérgező gombát, vagy amelyet mégsem vinnénk magunkkal, akkor tegyük vissza, ezzel lehetőséget adva, hogy elszórja a spóráit. Fontos, hogy az ismeretlen gombákat külön gyűjtsük, megakadályozva, hogy a törmelékei a többi gombához keveredjenek, megelőzve ezzel a mérgező anyagok továbbterjedését.

A törvény szerint az állami tulajdonú erdőkben csak egyéni szükségletre, és személyenként legfeljebb napi két kilogramm gomba szedésére van lehetőség az erdőgazdálkodó engedélye nélkül. A gombákat szigorúan csak saját felhasználásra lehet gyűjteni, kereskedelmi forgalomban tilos értékesíteni.

Ahhoz, hogy az erdőtörvényben meghatározott mennyiségnél nagyobb tételben, illetve kereskedelmi céllal gyűjthessük a kalaposokat, már szükséges a helyi erdészeti igazgatóság előzetes hozzájárulása. Az egy hétre szóló engedélyt az illetékes kerületvezető erdésztől lehet beszerezni, kiváltása 500 forintba kerül. Magántulajdonú erdőben történő gyűjtéshez mindig a tulajdonos írásos engedélyére van szükség.

A gombaszedést követően fontos, hogy felkeressünk egy szakembert és vizsgáltassuk meg a begyűjtött gombát, megelőzve az esetleges mérgezéseket.

Sok ehető gombának van ugyanis mérgező "hasonmása": külsejükben nagyban hasonlíthatnak - mint például a

népszerű csiperke és a fehér galóca -, az avatatlan szemnek pedig nem tűnhetnek fel az apró különbségek. A mérges gombák miatt már kis mennyiség elfogyasztása után is súlyos mérgezés alakulhat ki.

Az ÁNTSZ statisztikái szerint évente átlagosan 100-200 gombamérgezéses esetről érkezik bejelentés, az esetek 25-35 százalékában 14 év alatti gyerekek betegednek meg. A gombaszakértőket általában nagyobb piacokon, csarnokokban lehet megtalálni, a gombákat ingyenesen ellenőrzik, a mérgező példányokat megsemmisítik.

Az erdőtörvény szerint azonban nemcsak a gomba- és vadgyümölcs szedése minősül erdei haszonvételnek: ide tartozik a fakitermelés, az erdészeti szaporítóanyag (mint például a makk és más magvak) gyűjtése, az elhalt fekvő fa és gally, gyógynövények, vadvirágok, de még a fenyőgyanta gyűjtése is.

Így például rőzsét gyűjteni is csak engedéllyel szabad, ám ha természetvédelmi területről van szó, úgy még a természetvédelmi törvényt is figyelembe kell venni, a gyűjtéshez több engedélyt is be kell szerezni, annak hiányában ugyanis akár a rőzsegyűjtő nénikékre is büntetést róhatnak.

Ugyanez a helyzet a szarvasaganccsal is: ha az erdőben elhullajtott agancsra bukkanunk, azt nem szabad hazavinni. A vadászati törvény szerint ugyanis az agancs a vadgazdálkodó (erdészeti társaságok, vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek) tulajdona. Gyűjtésük csak a gazdálkodó szervezet írásbeli engedélyével lehetséges, máskülönben lopásnak minősül, ami rendőrségi feljelentést és vadvédelmi bírságot vonhat maga után.

"A hullott agancs a vadállomány minőségére vonatkozóan fontos információforrás, ezért szakmai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy a vadászterületeket gondozó erdészek és hivatásos vadászok kézbe foghassák, regisztrálhassák azokat" - figyelmeztet a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.

Ha az erdei haszonvételeket valaki jogtalanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan gyakorolja, illetve az erdei haszonvételek feltételeit megsérti, számolnia kell azzal, hogy erődvédelmi bírságot kell fizetnie. A büntetés mértékét az erdőgazdálkodási és -védelmi bírságokról szóló kormányrendelet szabályozza.

Ringbe szállt a Fidesz Iványi ellen

Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:08
Fotó: Népszava
Olyan dokumentumokat akar nyilvánosságra hozni a fideszes vezetésű felsődobszai önkormányzat mai képviselőtestületi ülésén, amelyek szerintük elég indokként szolgálnak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott általános iskola államosítására - írta a Vs.hu. A hírportál szerint az önkormányzat fő kifogása, hogy több írásos szülői panasz is érkezett az oktatás színvonalára, és a település ezek után hiába kért beszámolót, adatokat és statisztikákat az egyháztól, hogy felmérje a helyzetet. A MET lelkészi elnöke, Iványi Gábor szerint azonban folyamatosan küldték a kért adatokat az önkormányzatnak, pedig nem is lettek volna kötelesek adatokat szolgáltatni. 

Iványi úgy vélte, Luterán András polgármester politikai ambíciói vannak az ügy hátterében. Az biztos, hogy az önkormányzatnak elvileg "nem lenne keresnivalója" az ügyben, mivel 2013 januárja óta minden önkormányzati iskola állami fenntartásba került, vagyis nem a helyhatóság, hanem az állam veheti vissza az iskolát.

Mint megírtuk, hiába vette át Iványi Gábor felekezete három évvel ezelőtt a fizetésképtelen fideszes önkormányzattól a felsődobszai általános iskola fenntartását - amelynek 2011-ben még a téli fűtését sem tudták finanszírozni -, a polgármester és az állami iskolafenntartó felmondta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel (MET) 2011-ben, öt évre kötött köznevelési szerződést. Ráadásul Iványi szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) főosztályvezetője még meg is fenyegette a MET jogászát: ha a mai napig nem adják át önként a Klik fenntartásába az intézményt, akkor a MET által fenntartott összes iskola állami elvételét fontolóra veszik. Az önkormányzat és az iskolafenntartó máig adott határidőt az átadásra, ellenkező esetben "hatósági birtokvédelem" mellett hajtják végre az intézmény államosítását.

Iványi Gábor korábban úgy fogalmazott, az államosítási "kényszer" a 2013 előtt kötött köznevelési szerződésekre nem vonatkozik, vagyis sem az önkormányzat, sem a Klik nem bonthatta fel egyoldalúan a megállapodást. Emiatt a MET pert indított a szikszói bíróságon, de a tárgyalás napját még nem tűzték ki. Ráadásul a MET továbbra is úgy értelmezi az Alkotmánybíróság 2013-as, valamint a strasbourgi emberi jogi bíróság idei döntését, hogy a felekezet egyházi státuszát alapjog-ellenesen vették el, vagyis a MET továbbra is egyháznak tekinthető. Ezért Iványi szerint a fenyegetés ellenére folytatják az oktatási tevékenységet Felsődobszán pedig ma közös főzéssel egybekötött családi nappal "várják" a végrehajtókat.