Könyvet ír a tömeggyilkos apja

Könyvet ír a norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik apja, „Az én hibám? Egy apa története” címmel. A hírt a kiadó jelentette be. Július 22-én volt három éve, hogy Breivik 77 embert mészárolt le Oslóban, illetve Utoya szigetén, többségük fiatal szocialista aktivista volt. A gyilkost 21 évre ítélte az oslói bíróság.

Jens Breivik saját magát is hibáztatja, amiért gyilkossá vált a fia. „Bűnösnek érzem magam valamelyest, s nyomaszt a felelősség. Mi történhetett volna, ha jobb apa lettem volna? Vajon Anders nem tette volna meg, amit megtett?” – teszi fel magának a kérdést a könyv egy előre közzétett részletében.

Jens Breivik diplomata volt, visszavonulása óta Franciaországban él, számolt be róla a brit The Guardian. Egy éves volt a fia, amikor elvált a feleségétől, s tizenéves kora óta nem is találkozott a jelenleg börtönbüntetését töltő fiával. Az apa egy darabig küzdött azért, hogy megkaphassa a gyerek nevelési jogát, de utóbb feladta. Az utoyai mészárlás nyomozása során a pszichiátriai vizsgálatok feltárták, hogy Anders Breivikkel nem törődtek gyerekkorában, s az apa marcangolja magát emiatt. Breivik elhunyt édesanyja, Wenche Behring Breivik szerint az apa kegyetlen diktátorként viselkedett odahaza, ezért váltak el. Jens Breivik önvallomása októberben jelenik meg. Az apa idén felvette a kapcsolatot börtönben ülő fiával.

Szerző

Melegházasság: a bíróság közbelépett

Hiába készültek az azonos nemű párok az esküvőre Virginiában, csütörtöktől mégsem házasodhatnak, mivel az amerikai legfelsőbb bíróság egyelőre leállíttatta az esketéseket. 

Virginia állam döntését a melegházasságok betiltásáról egy fellebbviteli bíróság elutasította, egy állami hivatalnok azonban a legfelsőbb bíróság közbelépését kérte, amíg benyújtják a kilenc tagú taláros testülethez a fellebbezést. Hasonlóan áll a helyzet Utah és Oklahoma államban, a legfelsőbb bíróság döntésére várva egyelőre tilos a melegpárok összeadása.
Hat állam – Arkansas, Colorado, Indiana, Michigan, Utah és Visconsin – hatóságai többezer homoszexuális és leszbikus párt összeadtak, mielőtt leállították volna a házasságokat. E párok házasságának jogállása egyelőre kérdéses – írta a USA Today című lap.

Szerző

Megpróbálták kiszabadítani a terroristák amerikai foglyait

Amerikai kommandósok július elején sikertelen kísérletet tettek az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezet által foglyul ejtett amerikaiak, köztük a terroristák által lefejezett újságíró, James Foley kiszabadítására - közölte helyi idő szerint szerdán az amerikai kormány.

A Pentagon irányította akciót, amelyben különleges katonai egységek mintegy kéttucatnyi tagja vett részt, a Fehér Ház tájékoztatása szerint Barack Obama amerikai elnök rendelte el, mert több forrásból származó hírszerzési információk szerint a foglyok élete veszélybe került. Az arab országban zajló polgárháború kezdete óta ez volt az első amerikai katonai akció Szíria területén.

Az amerikaiak és a terroristák között tűzharc tört ki, de a kommandósok nem találták meg a foglyokat a meg nem nevezett szíriai helyszínen, amelyről csak annyit közöltek, hogy ritkán lakott területen található. Az akcióban az IÁ több fegyverese életét vesztette, egy kommandós pedig könnyebben megsebesült.

A különleges egységeket helikopterrel szállították a bevetés helyszínének közelébe, ezt követően gyalogosan közelítettek meg egy közelebbről nem meghatározott létesítményt, amelyben az értesülések szerint a foglyokat őrizték. Az amerikaiakra kormányzati illetékesek szerint könnyűfegyverekből tüzet nyitottak, ezt viszonozták. A terepet a levegőből egy harci repülővel és drónokkal biztosították.

Miután az objektumban nem találtak amerikaiakat, a kommandós alakulatok - amelyek között az összes fegyvernem képviseltette magát - visszavonultak.
"A művelet nem járt sikerrel, mert nem voltak ott túszok" - jelentette ki Lisa Monaco, az elnök belbiztonsági és terrorelhárítási tanácsadója.

Monaco a hadsereg műveleti képességeinek védelmére hivatkozva nem kívánta az akció több részletét felfedni, így azt sem, hogy hány túszt és kiket kíséreltek meg kiszabadítani.
Egy másik hivatalos személy azt állította, hogy a megmenteni kívánt foglyok között volt az IÁ által halállal megfenyegetett másik amerikai újságíró, Steven Sotloff is. Azt nem sikerült megállapítani, hogy a foglyokat korábban valóban a hírszerzés által megjelölt helyen őrizték-e.

Kormányzati források szerint az akcióról azért számoltak be hivatalosan, mert több médium hírt kívánt róla adni saját információi alapján. Hivatalos személyek szerint egy újabb mentőakció érdekében tartották titokban az ügyet több héten át.
John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője kijelentette, hogy a művelet célpontja egy az IÁ-n belüli, túszszedéssel foglalkozó hálózat volt, amelyről azonban bővebben nem nyilatkozott. Kormányzati illetékesek szerint az érintettek családját utólag értesítették az akcióról.

Philip Balboni, a Foleyt alkalmazó bostoni GlobalPost médiaügynökség elnöke szerdán közölte, hogy cége a múlt héten e-mailt kapott, amelyben a fogvatartók azzal fenyegetőztek, hogy megölik az újságírót. Balboni szerint a Fehér Ház tudott a fenyegetésről, de nem kezdődtek tárgyalások az ügyben.
James Foley 2012. november 22-én tűnt el Szíriában. 2011-ben hat héten át Líbiában is túsz volt. A kiszabadulása után elismerte, pusztán a szerencsének köszönhető, hogy életben maradt.

A Foreign Policy értesülése szerint Bagdad iraki repülőtereket ajánlott fel Washingtonnak, hogy azokról kiindulva mérjen csapásokat az IÁ célpontjaira. Ezt azonban az Obama-kormány, amely 2011 végén vonta ki utolsó katonai egységeit a közel-keleti országból, és nem kíván újból belebonyolódni az ottani harcokba, nem fogadta el.
Obama elnök augusztus 8-án rendelte el az IÁ elleni támadásokat, azóta csaknem 90 légicsapást hajtottak végre Észak-Irakban.

Szerző